új cikk írása

Novelláink mindennapi szórakozásunkra

Sok történetünk van amit azért írunk, hogy egy kis tanulságot levonjunk. Van amikor ezeket csak szórakoztatásunkra írjuk...

« előző
1
...
30
31
32
33
34
35
36
...
43
következő »

Dávid kalandjai - 2.

Dávid izgatottan rugdosta a kavicsokat a kastély melletti buszmegállóban. A szürke kő hangosan koppant az egyik kék postaládán, ami szorosan összebújva reszketett társai közt, a hűvös őszi levegőn. A domb közepén elterülő öt házat szántóföldek és présházak ölelték körül a Vaskapu kastély mellett. Az épület napsárga falával és sötétzöld zsalugátereivel teljesen beleillett természetes környezetébe. Vivien, mikor erre buszozott kislánykorában, arról álmodozott, hogy ő benne a hercegnő. Az évek ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Dávid kalandjai - 1.

A nap vidáman szórta melengető sugarait a násznépre, akik halkan nevetgélve gyűltek össze a templom bejáratánál. Lassan elcsendesedve beléptek a kitárt kapun. Dávid meghatódva nézte ikernővérét, Vivient, ahogy az oltár előtt áll, és szorosan fogja Csongor kezét, aki pár perc múlva a férje lesz. Még sosem látta ilyen boldognak a testvérét, örült, hogy határozott és komoly férjjel hozta össze a végzete, aki nem mentes a kalandtól sem. Tudta, hogy jót fog tenni Viviennek, sok gátlását fel fogják ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Asszonypróba - 3. rész

Itt a vége, fuss el véle :)
Evriel minden átmenet nélkül a következő síkon találta magát. Karókkal jelzett rajtvonal előtt állt a falpróba túlélőivel. Előtte komor rengeteg húzódott, amely már első pillantásra is gyanúsnak tetszett. A buján tenyésző lombokon nem tört át a napfény. Evriel figyelmét azonban leginkább az ragadta meg, hogy bár a szél nem fúj, a vadon belsejében lágyan hajladoznak az indák, mint valami zöldbőrű élőlény nyúlványai. A harcosnő csöppet sem lepődött volna meg, ha az előtte meghúzódó erdő is ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

A hajamnál fogva

A Tudományos Társaságnak benyújtottam a dolgozatomat, és nem volt kétségem afelől, hogy komplett idiótának fognak tekinteni, valamely zárt intézet falai között fogom végezni.
Amikor a fizika legegyszerűbb törvényeit is meghazudtolva, sikerült saját hajamnál fogva felemelnem magam, igencsak meglepődtem. Nem az volt az első gondolatom, hogy - no lám, csak meg kell próbálni, csak hinni kell a sikerben, és már működik is -, nem, hanem az, hogy ki fogja ezt elhinni nekem? Mert hogy ennél fontosabb kérdés nem is létezik az efféle kísérletekkel kapcsolatban. Magával a jelenséggel nem volt semmi baj, megismételve a kísérletet, mindig ugyanarra az eredményre jutottam. ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Asszonypróba - 2.rész

A folytatás...
Síkváltás émelyítő rettenete következett, melyből a kábult Evriel számára ismeretlen valóságba zuhant. Szédítően magas falrengeteg tetején találta magát, amelyen tucatnyi versenyző egyensúlyozott. A harcosnő hunyorogva bámult a lefelé vándorló napkorongra, amely rémítően közelinek tetszett. Lába alatt városnyi útvesztő honolt. Evriel hallott már labirintusokban rendezett próbatételekről, de ehhez foghatóról még sosem. A magasságtól nem félt, észak kő vadonjában hozzászokott az égbeszökő ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Vivien félelmei 8.

Utolsó rész
A nap már alábukott a látóhatáron, narancsos színnel borítva az ég alját. Csongor és Vivien karonfogva sétáltak a hegygerincen. A lombjukat vesztett fák szomorú látványt nyújtottak volna, ha nem lenne meg bennük a jövő ígérete. Azonban a duzzadó virágrügyek álmosan várták a tavaszt. A lány homlokát kusza gondolatai barázdálták. A férfi hirtelen megállította és maga felé fordította, majd az álla alá nyúlt, hogy könnyegén megcsókolja. Vivient áramütésként érintette az érzés, egész testében ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Asszonypróba - 1.rész

Fantasy, erősen feminista hangvétellel, nem is tudom, mi üthetett belém, hogy ilyet írtam :)
A darlaki síkságon felsorakozó sereg veszedelmes betolakodókkal nézett farkasszemet. Az északiak kosszarvas sisakot viselő fővezére jelet adott a támadásra, mire ezernyi torokból szállt harci üvöltés a város védői felé. A delelőre hágó nap fényárba vonta a sziklafalak keretezte, lapos területet, és a rohamra induló barbárokat. A völgyet paták robaja töltötte be, a harcmező fölött porfátyol hullámzott. Evriel a csődöre nyergéből nézte a támadókat. Megőrizte a rendíthetetlen nyugalom látszatát, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

A lift

A nyolcadik emelet elhagyása után ismét megszólalt a hang. Kérte őket, hogy készüljenek fel az útra, amely most különösen kellemesnek ígérkezik.
Amikor belépett az életébe, nem sejtette, milyen hatással lesz rá ez a találkozás. A belépés nagyon férfiasra sikerült. A lift megállt a másodikon, és nem nyílt ki az ajtó. A bennrekedt nő, - nem volt több harmincnál -, tágra nyílt szemmel nézte a férfit, aki csavarhúzóval a kezében bezuhant a szükségesnél fél méterrel lejjebb álló fülkébe. A nő nem jött zavarba, inkább meglepődött, hogy milyen gyorsan itt a segítség. Éppen befejezte a szépítkezést, ami most az élénkvörös rúzs használatát, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Vivien félelmei 7.

Már késő délután volt, amikor az ismerős kocsi bekanyarodott a tanyára. Viviennek máris szaporábban vert a szíve, ahogy meghallotta csapódni az ajtaját. Kezét a mellkasára szorította, hogy lelassítsa az eszeveszett kalapálást a bensőjében. -Szia! -köszönt rá Csongor kisfiús mosollyal. -Szia! -El akartalak hívni Andrásékhoz. Van kedved jönni? -Igen, máris öltözök, de... te vezethetsz gipszben? -Hát, csak óvatosan. -Akkor, mi lenne, ha én vezetnék? -Az én kocsimat? -Igen... ha bízol a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Vivien félelmei 6.

Sűrű, áthatolhatatlan köd ereszkedett az egész világra ezekben a november végi napokban. Tejfehér takarójával mindent beborított, és a ködszitálás átnedvesítette még a lelkét is az embernek. Vivien kétségek közt gyötrődött a szobájában. Már több mint egy hete nem hallott Csongorról, és hiába hívta telefonon is, a férfi egyszerűen nem vette fel. Talán meggondolta magát, érthető, hogy nem akarna ilyen kis bolonddal foglalkozni, mint én -gondolta magában elkeseredve. Ahogy a konyha felé indult, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Útban a Karácsony megünneplésére - Karácsonyi pályázat

Férjemmel az első Karácsony megünneplésére készültünk, és úgy gondoltuk, hogy elutazunk szüleihez, akik akkor Szeghalmon éltek. Mivel a nagyszülők is a közelben laktak, így bevásároltunk és készülődtünk. Én türelmetlenebb voltam, és igyekeztem volna.
Férjem viszont férfiúi alapossággal szöszmötölt az autónál, hogy mi hova és hogyan legyen elrendezve. Így későn indultunk. Már induláskor is havazott szépen és ahogyan a várost elhagytuk nagy pelyhekben hull a pelyhes. Csoda szép volt nagyon tetszett, bár haladni egyre lassabban tudtunk és nehézkesebben, ahogyan az utak egyre elhagyatottabbak lettek. Berettyóújfalu után aztán a hóesésben teljesen elkeveredtünk. Párom letért egy nem megfelelő út felé, mert azt hitte az a jó út. Így eltévedtünk. ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Hála -karácsonyi pályázat-

Hideg volt, a hőmérőn a szegény kis csík alul összekucorodva didergett.
Kifejezetten gyűlölöm már magát a hideget is, de ez mintha nem lett volna elég a fent játszó Öregúrnak, aki emberes szélrohamokkal toldotta meg az egyébként is a csontomig hatoló, dermesztő zimankót. Vacogva, tarka foltokkal díszített kabátomat jól összehúzva magamon vágtam át a széles utcán és a metsző hidegen. Legalább száraz volt az idő, és a pocsolyák, a téli szürke ég kicsiny tükrei nem nyomorították meg az életemet. Ez legalább okot adott egy kis mosolyra, amit felelőtlenül engedtem meg ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

A lelkiismeret

Egyszer csak értelmet nyert a helyiség hangulata, mintha minden szempár engem figyelt volna. Úgy éreztem, miközben lépteimet az öreg hölgy asztala felé vitte valami belső kényszer, hogy előre megrendezett jelenet tanúja vagyok.
Délután Óbudán volt dolgom, és az eső elől egy presszóba menekültem. Gondoltam, megiszom egy kávét, megvárom, amíg eláll, de amit az első látásra kellemes hangulatú kávézóban átéltem, megváltoztatta az életemet, felborítva minden addigi elképzelésemet a másik világról. A helyiségbe lépve hirtelen furcsa, megmagyarázhatatlan érzés fogott el. Mintha egy századdal korábbi környezetbe csöppentem volna. A falakra régimódi bronz falikarok voltak szerelve, amelyekből halvány sárga fény áradt szét. A ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Black Ice:Az elborult elme veszedelme

A cikket csak felnőttek tekinthetik meg.
Elmúltál már 18 éves?

fel le

Villanás

Forog velem a világ. Nem látok mást, csak a társam kék szemét az elsuhanó háttér előtt.
Nehezen fordul kulcs a kapun, de végül sikerül bezárni. Nedves a fű, ahogy a hídon lépkedek, pedig dél is elmúlt már. Vállamat húzza a táska, az agyam telve, szinte szétroppan a gondolatok örvénylésétől. Nem jó, nem jó, nem jó..., ez kavarog benne. Azt az érzést keresem magamban, amit kiváltott az a bizonyos tánc. Valahol elvesztettem a szavak viharában, vagy nem tudom, hol - elveszett, és nem találom. Miközben tűnődöm, megszokott úton lépkedek, a járda magától simul a talpam alá. ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Segítség! Manó a férjem! (pályázatra)

Akkor kezdődött minden, mikor a férjem azt mondta, hogy most itt, anya előtt nem lehet. Az egész addigi életem megváltozott azután. Vagy talán inkább mikor először találkoztam Marcival?Most találtam meg a kedvesnaplómat, miután feltúrtam a lakást...
2005. december 25. Anyám megint felhozta a dolgot, nem hiszem el, hogy ilyenkor is ez a téma, az egész rokonság előtt, mert igen, igen, igen, 28 évesen még nincs senkim, az Áginak meg már gyereke van, most készül épp a második (kaján nevetés). S bár legyen ez mégoly elkeserítő, abba, hogy nincs munkám, végképp nem kellett volna belemenni.... Csak álltam ott bután a fa mellett, beszívva az átható karácsonyillatot, s arra gondoltam, hogy szeretnék most újra két éves lenni, mikor még hittem a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

A legklasszabb karácsony - pályázat

Zsenka, a 7 éves lányom elmesélésében
Apukám mindig az utolsó pillanatban szerzi be a karácsonyfát, azt mondja, a miénk úgyis ránk vár, és ilyenkor már olcsóbban is odaadják azt. Én szeretek addig is átvágni a fenyőfaerdőn, lesve, hogy melyik is tekint ránk várakozóan. Persze a legjobb az igazi természetben sétálni, az élő fák között, de házunk majd csak lesz, így akkora marad, hogy a saját kertünkben díszíthessünk. Idén viszont megbeszéltük, hogy élő fenyőt bérelünk. Mivel a fának lába nincs, csak gyökere, a fülénél fogva kell ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

A köddé vált habkarikák története -karácsonyi pályázatra-

El is feledte a nap folyamán a dolgot, csak néha látta meg a kék, rózsaszín, zöld függőket a fán. Olyankor kis agya gyorsan motoszkált keresve a megoldást az ígéret és a csábítás erőssége között.
A kislány éppen felébredt. A sarokban állt a karácsonyfa. Csupa csillogó dísszel és rugókkal, cukrokkal és csillagokkal volt tele. A kiságyban békésen szuszogott az öccse, a húga az ágy másik végén aludt, köztük az üres paplan felhajtva, ott feküdt éjjel az anyja. A kis szoba hűvös volt, de barátságos, és a gyantaszagtól ma kicsit különleges is. Az öt éves kislány kimászott az ágyból, fejét a kiságy két rácsa közé nyomta, úgy figyelt. Előbb a babára, aztán a karácsonyfára. Előző este csodás ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Vivien félelmei 5.

Izabella a konyhaablakból figyelte kettejüket. Elgondolkodva szólt Áronhoz, aki az asztalnál ült, és a reggeli napilapot olvasta egy forró tea és rántotta társaságában. -Milyen korán jött ma Csongor -jegyezte meg Izabella. -Igen, nem vesztegeti az időt a fiú. -Nem gondolod, hogy túl idős a lányunkhoz? -Én is idősebb vagyok nálad... -Az igaz, de nem tíz évvel -vetette ellen anyai aggodalommal a hangjában. -Legalább tapasztalt, és nem csak kísérletképpen udvarolgat. Ahogy elnézem komolyak a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

Vivien félelmei 4.

Vivien a szájához emelte a kezét meglepetésében, ekkor az ikertestvére, Dávid nézett be az ajtaján. Azonnal kiszúrta az önkéntelen mozdulatot. -Vivi, csak nem sikerült valakinek végre megcsókolnia? A lány mérgesen nézett a testvérére, majd felkapott egy kispárnát és hozzávágta. Dávid a repülő párna előtt becsukta az ajtót, és nevetve ment tovább. A nővéremet utolérte a végzete, egy zöld szemű pasas képében -vigyorgott magában. Vivien kétségbeesetten nézett maga elé... Mohács nagyon szép ...

Folytatáshoz kattints a cikkre

fel le

« előző
1
...
30
31
32
33
34
35
36
...
43
következő »

támogatóink

https://aktivmacska.hu

http://www.proconer.hu/gdpr