A bisztró 7. rész
Látogatók száma: 56
Ricsi alig várta, hogy végre elhagyhassa az egyetem épületét. Fejében már rég nem a turbina metszetek jártak, - inkább azon gondolkodott, hogy miként adja be Pali bácsinak, hogy haza szeretne menni, - a szüleihez! Benyitva a bisztróba, majdnem összeütközött Pali bácsival, aki éppen távozni készült.
- Szervusz, fiam! – Hová ilyen sietve? – Vagy kerget valaki?- kérdezte az öreg szeretettel.
- Szép napot, Pali bácsi! – Azért siettem, hogy még itt érjem, - mielőtt áruért megy!
- Miért? – Mire van szükséged?
- Tudja, amiről beszéltünk, - az egytál ételek bevezetéséről, - ahhoz egy nagy ipari sütő kellene, - legalább háromtálcás, - meg ezt a kis gáztűzhelyt is idővel ki kéne cserélni egy nagy teljesítményűre, hogy hatékony legyen a konyha! – Mi ez a zaj?
Az öreg átfogta Ricsi vállát,és magával húzta a konyhába.
- Látod, ezek az emberek okozzák a lármát!- mondta mosolyogva, és büszkén mutatta az éppen beépített vadonat új ipari sütőt.
– Gondoltam, megleplek vele! – De most akkor mond, - hogy mit hozzak a felavatásához?
- Lássuk csak! – Arra gondoltam, hogy csinálok aszalt szilvával töltött, és darált dióban panírozott pulykamellet, sajtos – juhtúrós burgonya körettel, és egy pár fajta rétest is sütnék! – Meg valamilyen levest, - mert biztos lenne rá igény! – De akkor mélytányérok is kellenének! – Meg kanalak!
- Jól van fiam, - de mindig csak annyit hozok, amennyi éppen kell!
–Inkább minden nap elmegyek bevásárolni, - de csak friss árut használunk! –Tehát pulykamell, darált dió, juhtúró, burgonya, sajt, réteslapok, és a szokásos gyümölcsök, fűszerek, és zöldség a leveshez, - meg mélytányér, és kanál!
- Igen! - Nagyjából ez! - Ja, és tejföl! - A cukor is fogytán van!
Ricsi fáradtan, de mosolyogva jött elő a konyhából, és a konyhaajtóban megállva örömmel nézte a telt házas forgalmat. Pali bácsi és Elek alig győzték a sok megrendelést kihordani az asztalokhoz. Ismét nyílt a bejárati ajtó, és Karola lépett be rajta. Meglátta Ricsit, és mosolyogva rögtön hozzá sietett. Egy hosszan tartó tüzes csókkal köszöntötték egymást.
- Én drága szerelmem, kicsi Ricsim, - nagyon rossz hírt kell mondanom! - Nem lehetünk együtt a hét végén, - mert a nagybátyám, - aki egyúttal a keresztapám is, most lesz hatvan éves, és mint minden évben, - most is leutazom hozzá felköszönteni, és két napig nála leszek! - De ígérem, hogy majd kárpótollak miatta!- súgta Ricsi fülébe.
Ricsi szomorúan nézett Karolára, - aztán hirtelen ötlettel azt mondta:
- Nem baj, én úgyis nagyon rég voltam otthon, - legalább meglátogatom a szüleimet! - Biztosan fognak nekem örülni!
- Mit hallok, gyerekek?- lépett oda Pali bácsi hozzájuk egy tálca leszedett tányérral. - Már akartam mondani, hogy rád férne egy kis pihenés, - mert túlhajtod magad, - és én szeretném, ha egy kicsit lazítanál! - Mivel úgyis áramszünet lesz szombaton, - mert valami bővítést csinál az Elmű, arra gondoltam, hogy leviszlek a szüleidhez, mert szeretném Őket megismerni! - Legalább megnézem a gazdaságotokat! - Jó lesz így?
- Pali bácsi! - Ennél jobb nem is lehet! - Legalább megnézi az anyám tésztagyárát is, - ahol csak hagyományosan, kézzel készült, nyolc tojásos tésztákat gyártanak. – Azok az igazi tészták! – Ruganyos, nem fő szét, ízletes, - de majd meglátja! – Akkor én rájuk csörgök, hogy megyünk! Aztán Karolához fordult: - Édesem, - Cara Mia, ezt meg kell kóstolnod!- nyomta le a személyzeti asztalhoz. – Az új sütővel készítettem!
A nagy Ford pickup kényelmesen falta a kilométereket. A fülkében a két fiatal Ricsi és Elek ugratta egymást.
- Kis testvérem, - mire visszaérünk, addigra lecserél a szerelmed egy igazi csődörre! - Nincs neki szüksége egy ilyen fakanál huszárra!
- Te beszélsz, - vágott vissza Ricsi - hiszen a barátnőd hozzám akart bújni, - csak én nem hagytam magam, - mert még elsírtad volna magad!
Pali bácsi mosolyogva hallgatta őket. Fiatalság – bolondság!
- Itt az elágazásnál jobbra, és az az út, már hozzánk vezet!
Megérkeztek a ház elé. A motorzúgásra előkerült a ház őrzője, Ricsi kedves komondora, és ugatva szaladt a kocsi felé. Ricsi kipattant, hogy nehogy baj legyen, - és csitítva rászólt a morgó ebre, - aki az ismerős hangra rögtön barátságossá vált. Farkcsóválva állt meg Ricsi előtt. Ricsi elkapta a nyakörvénél, megsimogatta, és szólt Eleknek, hogy kiszállhatnak a kocsiból!
- Gyertek ide, és valami szendvics maradékkal kínáljátok meg, utána szagoltassátok meg a kezeteket! - Meg is simogathatjátok! - Megjegyzi, és utána már nem bánt!
A kutyaugatásra előkerült Ricsi apja, - aki a gépek tárolására épített zárt telephelyről jött elő a hűséges gépszerelő – kezelővel együtt, - ahol éppen karbantartást végeztek. Az öreg megölelte a fiát, majd bemutatkoztak egymásnak a vendégekkel.
- Richárd bátyám! – Akkor én el is mennék, - mert jön az unokahúgom felköszönteni a születésnapom miatt!- mondta Balog György, az öregebb Kiss Richárd egyetlen megmaradt munkása, és gépszerelője.
- Rendben van Gyurikám, de ahogy megérkezik az unokahúgod, miután lepakoltatok, - átjöttök mindketten egy ünnepi ebédre, - mert így, és itt akarunk mi is felköszönteni! - Várunk benneteket, - tehát nincs kifogás!- hárította el Ricsi apja a készülő szabadkozást. - No, eredj!
Bementek a házba, és megittak egy pohár bort az ismerkedésre, és a barátságra. Közben előjött a konyhából Ricsi anyja is, és a fia nyakába ugorva ölelte – csókolta örömében. Aztán a többi vendéget is illő módon üdvözölte.
- Mindjárt kész lesz az ebéd, - remélem, hogy ízleni fog! – Sokat tudunk ám magukról a fiam leveleiből, és örülünk, hogy eljöttek! - Addig is az én kis házi tészta gyáramat megmutatnám maguknak! - Itt minden tészta kézzel készül a hagyományos módon! – Csinálunk itt a környező asszonyokkal csigatésztát három méretben, széles metéltet két féle szélességben, és három színben, cérnametéltet, és csipetkét! Persze mindegyik nyolc tojásos! – Most fogjuk kipróbálni, hogy vajon lesz-e igény az igazi kézzel nyújtott házi rétestésztára!
Miután megnézték a patyolat tiszta üzemet, a fiúk az asszonnyal bementek a házba, a két öreg pedig sétálgatva – beszélgetve kőrbe ment a gazdaságban. Mire visszaértek a házhoz, addigra már meg volt terítve a nagy kihúzható asztal az ebédlőben.
- Mond fiam, - kezdte el faggatni a fiát az öreg Richárd, - a lányokkal hogy állsz? - Mert mindjárt átjön Gyurka bátyád az unokahúgával! - Az is Pesten tanul, és biztosan szép, - mert a Gyuri mindig dicséri!
- Udvarolhatnál neki egy kicsit!- fűzte hozzá az öreg.
- Én nem édesapám, énnekem van egy szerelmem, - én nem udvarolok másnak! – Már nem!
Ekkor nyílt a bejárati ajtó. Ricsi felpattant, és az érkezők elé szaladva a belépő lányt szájon csókolta a szülei legnagyobb megdöbbenésére!
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Virág!
Ajándékba helyesirási szótárt kérek!
Jó éjszakát.
bisztróban nem árulnak könyvet, nem tudtad?
Üdv: Yolla
Ajándékba helyesirási szótárt kérek!
Jó éjszakát.
Emillio!
Gratulálok. Ez tetszett. Most olvasom az előzőeket, hogy képben legyek.
üdv.
Casanova
Még mindig a hatása alatt vagyok a Zongoralecke cimű filmnek,most lett vége az M1-en.
Holly Hunter ezért az alakitásáért oscar dijat kapott,méltán.
Gratulálok. Ez tetszett. Most olvasom az előzőeket, hogy képben legyek.
üdv.
Casanova
Rendben! A rendelést felvettem!
Szia, Drága Barátom!
Kell néhány nap, míg gondolkodom a folytatáson.
Nagyon jót írtál!
Puszi: Yolla
Örülök, ha elnyerte a tetszésedet!
Pussz. emillio
Kell néhány nap, míg gondolkodom a folytatáson.
Nagyon jót írtál!
Puszi: Yolla
Szia Emillio!
Az előbb kérdeztem a csevegőben, hogy van-e édesség a bisztróba. És lám, már válaszoltál is az írásodban a kérdésemre.
Egy tepsi túrós rétest leapacsolnék!
pusz
juli
Az előbb kérdeztem a csevegőben, hogy van-e édesség a bisztróba. És lám, már válaszoltál is az írásodban a kérdésemre.
Egy tepsi túrós rétest leapacsolnék!
pusz
juli