A Bóbács ügy kezd tisztulni (8. rész)

Látogatók száma: 56

Kováts Zoltán főhadnagy, Nagykovácsi helyettese, - éppen letette a telefont, amikor az irodája ajtaja kivágódott, és beviharzott rajta Nóra, a nyomozóosztály egyetlen női nyomozója.

- Kisfőnök, majd éhen halok! - Megyek ki valami kaját venni! – Neked nem kell semmi?

- De jó, hogy jöttél! - A főnök elment 10 órakor, hogy valamire kíváncsi, - de nem mondta meg, hogy mire! – Most beszéltem vele, - mindjárt megint itt lesz! - A kávénk meg már elfogyott! – Nóra drága, - ha már felajánlottad, akkor kérlek, - hozz egy negyed kilós Omniát, és a Gyros-ostól egy dupla gyros tálat pulykából, és hat darab diós – lekváros palacsintát, - mert az a kedvence Nagykovácsinak! – Tegnap Ő vendégelt meg, - illik viszonozni! – vett elő egy ötezrest, és adta oda Nórának Kováts főhadnagy.

Mire Nagykovácsi visszaért, addigra már várta a finom illatú forró kávé az asztalán. Hálásan gondolt barátjára és helyettesére, mert észrevette, hogy a reggel feltett kávéval kiürült a kávés doboz.

- Tudod Zoli, furcsa érzésem volt! – Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ebben az ügyben a lányomat akarják felhasználni ellenem! – Mivel nagyon szeretem a gyerekeimet, - átfutott rajtam, hogy el akarják rabolni a legnagyobbat, és megzsarolni vele, - engem! – Most megbizonyosodtam róla, hogy csak egy ártatlan diákszerelemről van szó! – Bevallom, - megkönnyebbültem!

- Mondtam neked főnök, hogy ne aggódj! – Rendes gyerek ez a Jani, és a szülei is azok! – Miattuk nyugodt lehetsz!

- Most már az vagyok! – Meg is jött az étvágyam! – Olyan éhes lettem, hogy egy lovat is fel tudnék falni!

- Látod, főnök, nem kell idegeskedni! – Gyere, meghívlak ebédre, mert az asszony most csomagolt nekem! – tette ki a Nóra által vásároltakat.

- Ne linkelj, Zoli! – Az asszonyod leutazott az anyjához segíteni, mert az anyja elesett, és begipszelték a lábát! - A másik: - A feleséged soha sem teszi az ételt papírtálcára! – A harmadik: - Soha ne érezd úgy, hogy bármit is viszonoznod kéne, hisz a barátom vagy! – De, ha már ilyen sokat hoztál, - vagy hozattál, akkor együnk!

- Főnök! – Te mindent megjegyzel, - amit mondok? –Te figyelsz rám! –mondta meghatottan Kováts Zoltán főhadnagy. Gyorsan kettéosztotta az ételt, miközben elkezdte tájékoztatni Nagykovácsit.

- Az adó-vevős jelvény sugárzását életben hagytam, és elvitettem az ügyvédnő lakásába, ahogy akartad, - de nem tudom, hogy mit akarsz ott vele. - A Tóth féle lakást és környékének figyelését megszerveztem, három hármas csapat figyeli, nyolc órás váltásokkal. – A fax megjött Giovannitól, az átutalás a Camorrától, pontosabban Luigi Espositotól Viborovnak 15.000 euro, azaz kb.: 4.200.000-Forint. Az Ermitázshoz tartozó levéltárból átküldtek email-be egy beszkennelt másolatot Patyomkin levelezéseiből! – Nagyon készségesek voltak, - csak nem értették miért kell az nekünk! - Vagy, - szerintem csak kíváncsiak, hogy mennyire vagyunk őszinték velük szemben. - Moszkvából is jött számodra a Tretyakov galériából üzenet! – Ezt direkt utoljára hagytam!

- Várj, felolvasom! – A történelem viharai folyamán elveszett és megkerült cári kincsekre az orosz állam igényt tart, - de a nem rabolt értékeket, - melyeket valaki ajándékba kapott, vagy örökölt, - ott az örököst hajlandó az orosz állam kárpótolni! A levéltár hosszas kutatómunkával kiderítette, hogy az eredeti diadémot Patyomkin visszavásárolta Jekatyerina Daskovától, - mivel Ő ajándékozta II. Katalin cárnőnek, akinek Ő is a szeretője volt! Daskova még egy másolatot is kapott Patyomkintól, hátha a cárné keresné rajta a visszavásárolt diadémot! - A mintegy harminc éve előkerült, és lefoglalt eredeti diadém a műkincsraktárunkban porosodik, - arra várva, hogy előkerüljön a jogos tulajdonosa! Most, hogy a világ hírügynökségei ennyit foglalkoztak a cári kincsekkel, és annak egy részének az örökösével, - aki Daskova leszármazottja, - illetve a leszármazott örököse, - a hivatalos örökös részére az orosz kormány segítségével az Ermitázs hajlandó a diadémért kárpótlásul 500.000 euro-t, azaz kb.: 140 millió Forintot kifizetni, - de a diadémot nem adjuk vissza, mert az, az orosz nép tulajdona! Végre ismét a méltó helyére, az Ermitázsban kiállításra kerülhet az ékszer! Ha esetleg az ékszer másolata is előkerülne, arra meg a Tretyakov galéria tart igényt! Tisztelettel: Igor Alekszejevics Gorodin vezető muzeológus, a Tretyakov galéria igazgatója.

- Nos főnök, - mit szólsz mindehhez?

- Hmmm! ……. – Nagyon jó…… ez a palacsinta! – Felvennéd a telefont?

- Tessék, Kováts főhadnagy! …….. – Értem, rögtön indulunk! Addig is biztosítsák a helyszínt!- tette le a telefont Kováts. Nagykovácsi kérdőn nézett a helyettesére.

- Főnök, megtalálták az ügyvédnőt! – Holtan! – A saját kocsija csomagtartójába volt berakva! – Feltehetően a fején lévő sérülés okozta a halálát!

- Jól van, induljunk!- sóhajtotta Nagykovácsi, és visszabújt a bőrdzsekijébe.

Oleszandr Nikolajevics Bondarenko idegesen szívta sokadik cigarettáját a játszótér legtávolabbi padján ülve, - miközben szemmel tartotta a házat és környékét, melyben Tóthék laktak. Nyilvánvaló volt előtte, hogy a magyar nyomozók már tudnak róla! Észrevette a szemlátomást csak lődörgő három embert, akikről a civil ruha viselése sem mosta le a hivatásukat! Elmosolyodott a tetetett közönyükön. Ezt Ő sokkal jobban csinálná,- gondolta öntelten. Miközben a három ember mozgását figyelte, végiggondolta az utóbbi napok eseményeit.
Bernadett, az Ő magyarországi szeretője igazi jó nő, és remek szerető volt. Amikor utoljára két napja éjszaka felkereste a lakásán, tudta, hogy a lány orvos vőlegénye megint ügyeletes, - ezért biztos, hogy nem fogja megzavarni az együttlétüket. Nem mintha aggódott volna a kis termetű doktortól, hiszen katonaként deszantos kiképzést kapott, - nem is akármilyet! De nem szívesen buktatta volna le a szeretőjét a vőlegénye előtt! A többször egymás utáni viharos szeretkezésük befejeztével rátért a jövetele igazi céljára. Már hetek óta próbálkozott az ügyvédnővel zöld ágra vergődni, a Duhony úr 150 milliós letétjét illetően! Próbálkozott szépen, - próbálkozott csúnyán,- az ügyvédnő hajlíthatatlan maradt! Az ígéretekre, - hogy elveszi feleségül, ha a letét összegét egymás közt elosztják, - Dr. Vágó kinevette. A fenyegetésre is ugyanígy reagált! Már a sokadik összetűzésük volt emiatt! A hatalmas kádban együtt fürödtek, amikor megint megpróbálta a lehetetlent. Az ügyvédnő mérgesen pattant ki a kádból, és mérgében lekevert egy pofont Bondarenkonak. A férfi reflexből rögtön vissza is adta. Sajnos a lány a fürdőszoba vizes kövén – a nagy pofon hatására megcsúszott, és elesett! Olyan szerencsétlenül esett, hogy a halántékát a kád sarkába beverte! Azonnal meghalt!

Bondarenko magához vette a szeretője kocsikulcsát, és kellő körültekintéssel elhelyezte a halott lányt a csomagtartóba! Ezután visszament a házba, és a kocsi kulcsát a fogason lévő kabát zsebébe tette. Rendet rakott. Eltüntetett minden nyomot, - majd távozott. Másnap délután felhívta az ügyvédi irodát, és rámondta az üzenetrögzítőre, hogy kereste. Azt gondolta, hogy ezzel a kis trükkel fedezi magát!

A nyomozók autója csikorgó kerekekkel állt meg Dr. Vágó Bernadett ügyvéd lakóháza előtt, - az autója mellett. A kiugráló nyomozók körbevették a helyszint biztosító kollégát, és figyelmesen hallgatták a jelentését.

- Főhadnagy úr, jelentem, hogy egy kutyasétáltató szomszéd arra lett figyelmes, hogy a kutyája állandóan visszahúzta az ügyvédnő kocsijához! - Ott észrevette a csomagtartó mögött az úttesten és a járdán, mintha vér pöttyök lennének! - Ő értesített minket! - A kutyás szomszéd adatai nálam vannak, ha kell. Majd a jelentésembe beleírom! – mondta, majd tisztelgett, és távozott.