újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A pince titkai 19. rész: Egy igaz barátság története

Látogatók száma: 44

A szombati reggelinél Cinke Csaba kaján vigyorral fogadja Zolit, ne örüljön annyira, mert vasárnap délután háromkor a külföldi cég képviselője találkozni akar vele a házában, ő maga is ott lesz, Ernő barátjával együtt. Ja, igen, megkapta a számla ellenértékét és ezzel kvittek.
- Mennyire tudsz angolul?
- Hát, egy kicsit, konyhanyelven.
- Akkor kérd meg Csillát, hogy legyen ott, mert szükséged lesz tolmácsra. Az építésvezetőddel is beszéltem, hogy igazán megtekinthetné a helyszínt és a felújítást jelentse készre az önkormányzatnál. Az építési hulladékot ma szállítják el, még ott van egyik emberem és megvár benneteket, hogy átadja a kulcsokat, mert a nélkül nem tudnátok bemenni.
Mielőtt megszólalhatna a fiatalember, a lány közbeszól:
- Apa, ezt már megbeszéltük! Ebéd után Ritáért kell mennünk, mert délután négykor hozzák Laci bútorait!
Már megint a feje felett döntöttek, megy fel a pumpa Laciban, de nem mutatja, mert nem illenék, inkább megköszöni a segítséget és a reggelit, s meg sem várva a kávét, felmegy a szobájába. Két perc múlva Ernő papa kopogtat az ajtaján:
- Bejöhetek, gyerekem?
- Gyere, papa.
- Látom, már összecsomagoltál. Helyes. Én is azt tenném a helyedben.
- Foglalj helyet.
- Köszönöm. Tartozom neked némi magyarázattal. Hetek óta látom rajtad, hogy rágódsz a Cinke Csaba és köztem lévő barátságon, miért viselkedik velünk úgy, mintha családtagok lennénk. Hosszú sora van annak és ideje elmondanom neked.
Zentai Laci lélegzet visszafojtva hallgat és le sem veszi szemét a nagyapjáról. Zsibongást érez a gyomra körül, itt valami nagyon fontos történet következik, amelyet oly régóta szeretne megismerni. Végre fellebben a lepel Cinke Csaba és Horváth Ernő több évtizedes barátságáról, amely kiállta az idők próbáját, olyannyira, hogy nagyapja lett Csaba kislányának a keresztapja is.
Komótosan rágyújt Ernő apa, mélyet szív a cigarettából és lassan kiengedi szájából az első slukk füstjét, csak utána kezd mesélni.
- Nekem nem voltak különösebb ambícióim, minden érdekelt, de semmi sem annyira, hogy sokévi tanulással járó szakmát válasszak, ezért a sorkatonai szolgálat után bennmaradtam a hadsereg kötelékében. Fiatalon megnősültem, mert biztos munkám volt, kaptam egy másfél szobás szolgálati lakást és a dunántúli kisváros laktanyájában szolgáltam. Ötéves volt a fiam, amikor a feleségem cakkosra rágta a fülemet, hogy nincsenek ambícióim, örökre tiszthelyettes maradok, ideje lenne nekem is házat építeni, mint minden tisztességes embernek, ahhoz még támogatást is kapnánk a seregtől. Nem tudom, honnan volt benne akkora becsvágy, hogy összehasonlítsa anyagi helyzetünket az akadémiát végzett laktanya parancsnokéval, tény az, hogy vettem egy telket és megpróbáltam házat építeni. Zászlósként az újoncok alapkiképzése volt a feladatom, beleértve az alaki képzést és a lövészetet is. Ne tudd meg, mennyi vesződségembe került évről évre a zsáknyi nyüzsgő bolhát feszes alakzatba rendezni. Valamennyi évfolyamban voltak nagyszájú, renitens alakok, akik vonzották a bajt, és hajmeresztő szituációkba keveredtek. Ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, a többiek meg birka módon követték őket, s nem győztem elkendőzni a hülyeségeiket a parancsnokság előtt. Cinke Csaba is a nagyszájú, önbizalommal teli, bajkeverők egyike volt, balhét balhéra halmozott és s lassan elfogytak az eszközeim ahhoz, hogy megregulázzam. Lassan épült a házunk, hol a pénz, hol meg az anyag hiányzott hozzá, és a megbízott építési vállalkozóm sem állt a helyzete magaslatán. Egy saroknyira volt Bódis papa italboltja, és a melósokat gyakran ott találtam, ahelyett, hogy a falat húzták volna. Minden szabad percemben kimentem megnézni, hogyan haladnak és nem egyszer Bódis papa kocsmájában találtam őket, ahol ott iszogatott magányosan az én renitens katonám is, a Cinke Csaba. Mikor többedére láttam, odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy miért nem utazott haza a családjához, haptákba vágta magát: Zászlós elvtársnak jelentem, nekem nincs családom! De ne engem tessék inzultálni, hanem a kőműveseit, mert amint megépül, rögvest össze is dől a háza! Látom, mert magam is kőműves vagyok! Részeg volt, nagyképű és pimasz. Azért szöget ütött a fejembe, amit mondott és szerét ejtettem, hogy a parancsnokomtól engedélyt kérjek ahhoz, hogy szabad idejükben néhány katona dolgozhasson a házépítésemen. Így lett Csaba az én építésvezetőm, aki mindig válogatott maga mellé megfelelő szakmunkást a seregből, akiknek rendszerint adtam némi zsebpénzt, bár egy láda sörnek jobban örültek.
Ernő papa elszívta a cigarettáját, kiment a mosdóba, a WC-be ürítette a hamutálat, majd kinyitotta a szoba ablakát és visszaült a helyére.
- A Csaba gyerek keze alatt úgy nőtt a ház, mintha felülről húzták volna, pedig már a település szinte mindegyik építési vállalkozóját kipróbáltam. Mondja, főnök, magának feneketlen a pénztárcája?- lépett hozzám egyik vasárnap a gyerek. – Ha megbízik bennem, felépítem a házát, a haverjaimmal együtt, ha elintézi, hogy minél kevesebb időt legyek benn a laktanyában! Kezet fogtunk rá, és anélkül, hogy erre kértem volna, a laktanyában Cinke Csaba lett az eminens katona, és attól kezdve a társai közül a szakmunkások keresték a kegyeit, hogy vele jöhessenek dolgozni az építkezésre. Igaz, hogy több hordó sört megittak, de szép lett a ház és hibátlan! A végén meghívtam magunkhoz egy vasárnapi ebédre és adtam neki pénzt is, amit nem akart elfogadni. Zavarban volt, mert Gedeon állandóan rajta lógott, a feleségem meg folyamatosan étellel és itallal traktálta, nem szokott ehhez, mondogatta. Akkor pedig, kiskomám, kimegyünk Bódis papa kocsmájába, ott legalább tudunk beszélgetni. – közöltem vele ellentmondást nem tűrő hangon. A harmadik kör pálinka és sör után, megjegyezte, hogy: Főnök, maga egészen jó ember, ha nincs egyenruhában! A következő kör ital után rákérdeztem, miért nem látogatja a családját. Erre kibukott belőle a visszafogott indulat, és rám zúdította az összes keservét. Főnök, nekem nincs hová mennem! Szüleim elváltak, mert az apám ivott, anyám újra férjhez ment. A mostohám is részeges, veri az anyámat, és a húgomat. Egyszer rám emelte a kezét, na, akkor megruháztam. Tisztességesen. Megmondtam neki, ha még egyszer kezet emel anyámra, vagy a féltestvéremre, megölöm, még akkor is, ha börtönben kell töltenem a hátralévő életemet.
A felidézett emlékek hatására könny szökik az öreg szemébe és megrendültség remeg a hangjában.
- Tudod, gyerekeim, akkor azt mondtam Cinke Csabának, hogy tisztelem a szakértelmét, azt, hogy semmiért képes lelkesen dolgozni, csakhogy bebizonyítsa, kezében van a szakmája. Tekintse magát az unokaöcsémnek, akinek kész vagyok bármikor, bármiben segíteni. Tartozom neki, ami pénzben nem egyenlíthető ki. A laktanyában továbbra is a függelmi viszonyunknak megfelelő volt a kapcsolatunk, ám amikor fél év múlva leszerelt, magamhoz hívattam és megígértettem vele, hogy megkeres, ha szüksége lesz bármire, akár pénzre, akár egy jó szóra, vagy csak szeretné kiönteni valakinek a lelkét. Ismét elmentünk Bódis papa kocsmájába és ott megittuk a pertut. Öt év múlva már Zsóka volt a feleségem, és itt éltem a fővárosban, ahová egy szál bőrönddel jöttem fel, mindent otthagytam az előző családomnak. Újra építettem az életem, tele voltunk hitelekkel, mert arra vettük a házat és az első használt Rába kamionomat, amivel fuvarozni kezdtem. Megemberesedett a Csaba gyerek, kézszorítása olyan volt, mintha satuba tettem volna a kezem. Pénzt kérni jött, nyolcvanezer forintra volt szüksége, hogy maszek kőműves lehessen, amihez nem elég kiváltania az ipart, és hiába vannak potenciális megrendelései, ha nincsenek munkaeszközei, mert annak híján van, ezért a betonkeverőtől az utolsó vakolókanálig mindent meg kell vennie, és az első munkához kívánatos lenne megelőlegezni az anyagokat. Nem gondolkodtam, megkértem, hogy két nap múlva jöjjön el ismét, meglesz a pénz. Zsókával az volt az első és utolsó nagy veszekedésünk, mert pénzünk nekünk sem volt, csak adósságunk. Kölcsönkértem, hogy kölcsön adhassak. Csaba papírt akart íratni velem a pénzről, de nem engedtem neki, mert hiába a papír, ha becsület nincs, mit sem ér. Majd megadja két éven belül, vagy később, amikor tudja. Az élet könnyedén megkeveri a kártyákat, majd segít rajtam, ha úgy hozza a sors. Kaptam tőle egy biankó ígéretet, amit bármikor, kedvem szerint beválthatok nála. A nyolcvanezret egy éven belül részletekben visszafizette. Tudod, gyerekem, a tartós barátság alapja a tisztességes elszámolás. Aztán egyre többször találkoztunk, barátok lettünk, én vagyok Csilla keresztapja, Zsóka meg a keresztanyja. És a te házfelújításod az, amire beváltottam Csaba több évtizedes biankó ígéretét. Hát, ennyi, gyerekem. Már mindent tudsz. Holnap estefelé hazamegyek, nagyanyád már nagyon hiányol.
Megrendíti Lacit Ernő papa története. Azt sem tudja, hogyan köszönje meg a segítségét. Mielőtt megszólalhatna, az öreg ismét rágyújt, komótosan, megveregeti Laci vállát és folytatja a mondókáját:
- Jól van, gyerekem, nehogy elkezdj nekem itt hálálkodni, mert akkor felállok és elmegyek! Az ember a rokonait nem választhatja meg, de a barátait igen. Még egy dolog: Zsóka a lelkemre kötötte, hogy vegyek neked egy hűtőszekrényt és egy szárítós mosógépet. Délelőtt nyakamba veszem a várost, és felhívlak, ha megvettem.
- Ernő papa, mindent köszönök! Kérlek, ne költsd a pénzed! Megveszem a jövő héten.
- Nem, az nem egészen úgy van. Nagyanyád kitekeri a nyakamat, ha nem fogadok szót neki! Lesz még neked mire költened! No, megyek, mert Csaba velem akar jönni, mert unatkozik itthon. Jól hangzik, de tudom, hogy meg akarja nézni, elvitték-e a sittet. Meg aztán, tudod, négy szem többet lát, mint kettő.
Átöleli egymás a nagyapa és az unoka, s ebben benne van minden, amit szavakba nem lehet önteni, a szeretet, a hála, a megbecsülés és a kölcsönös tisztelet.
folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Kezdek elérzékenyülni, - de még
tartom magam! (:-D)

Csókdosom azt az ügyes fejedet!

emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: