újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A pince titkai 22. rész: Rendezkedés

Látogatók száma: 37

A következő két napban Zentai Laci belakja a házat, és megvásárolja azokat az elengedhetetlenül szükséges tárgyakat, amelyek komfortosabbá teszik az életét, mint például a televízió és a hajszárító, de törülközőkre, papucsokra, szappanra, tusfürdőre is kell, és más egyéb apró holmikat sem tud nélkülözni, mint például a szemeteszsák és a hólapát. Természetesen megköti a lakásbiztosítást is, balesetbiztosítással együtt, és riasztórendszert szerel a házba, melynek kamerái a számítógépére rögzíti a képeket, s betörés esetén hangjelzést ad ki.
Elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy meghívja a szüleit egy békebeli vacsorára, amit az ételfutártól rendel, mert ott még nem tart, hogy főzzön is. Kacérkodott a gondolattal, hogy vesz egy szakácskönyvet is, ám képtelen volt választani a széles kínálatból, ezért félkész ételekkel teletömte a hűtőszekrényt, és eszébe sem jutott, hogy ezt otthonról hozta, mert Dóri sem tanult meg főzni, elvégre az macerás és időigényes, helyette inkább a plázákban flangált.
Dórival a péntek este hat órában maradtak, akkor Valérnak is szabad az estéje.
Megnézi a neten a számláját és sokkal kevesebb pénze maradt, mint amire számított. Jó vicc, nincs állása, pedig jönnek a számlák, mert fűteni kell és világítani, a telefont is használja, enni is kell, és ahogyan elnézte a ruhatárát, nem lesz könnyű dolga kiválasztani az állásinterjúkhoz az öltözékét, mert gyakorlatilag az érettségi öltönyén kívül két motoros szereléssel és három farmernadrággal rendelkezik.
Kedd este Arvid Bergmo úr megküldte a szerződés tervezetét, s amennyiben vállalja, hogy a cégük reklámarca lesz, és a háza szerepelhet a kiadványaikban, akkor egészen tisztességes rendszeres jövedelemhez jut, három éven keresztül.
Ez azért nem számít komoly foglalkozásnak, kell egy munkahely és az álláspályázatok többsége fellehető az interneten. Megnézi az összes portált, melyen állásokat kínálnak és kétórás böngészés után megállapítja, hogy az eddigi jövedelmének a felét sem kínálják. Nem lesz ez így jó, muszáj kitalálni valami ütősebb megoldást, mert pénzt akar keresni, mindegy, mennyi munkával jár. Az is időszakos megoldás lenne, ha szponzort és edzőt váltana, esetleg kimenne néhány évre egy külföldi klubba versenyezni. Nincs munkája, szereti a motorsportot, elég jók az eredményei is, akkor pedig hajrá, körbe kell nézni a nemzetközi piacon is. Elég, ha megereszt néhány telefont, és terjed a hír. Kapkodásra nincs szükség,
Ezt még átgondolja, előbb azonban lezárja a gépet és felavatja a mosógépet. Gatyák, zoknik, pólók, ingek, két pulóver és egy farmer, belefér egyszerre a mosógépbe és nem tudja, melyik lánynak köszönheti, de mosópor és öblítő is van a fürdőszobában. Éppen beindítaná a mosást, amikor csengetnek, és úgy tűnik, valaki a kapu előtt toporogva várakozik a beengedésre. Annyira beöltözött az illető, hogy innen, az ablakból, nehéz lenne eldönteni, hogy ki keresi. Felkapja a kapukulcsot, és szalad kaput nyitni.
- Szia, Laci! De jó, hogy itthon értelek! Hoztam a bútorok számláját.
- Szia, Rita! Gyere be!
- Nem szeretnélek zavarni!
- Gyere, és nyugodtan zavarj!
Kissé megilletődött Rita, mert eredetileg Csillán keresztül szeretette volna eljuttatni Lacinak a számlát, ám barátnője tiltakozott, hogy kevés az ideje és nem is tudja, mikor lesz ideje találkozni Lacival, inkább keresse meg és maga adja át neki, hiszen ismerik egymást, nincs abban semmi. Fogalma sincs, mi történhetett Csilla és Laci között, pedig a bútorvásárlásnál úgy tűnt, hogy összetartoznak, még kicsit irigyelte is, ahogyan egymásra néztek, bezzeg neki azóta szétment a kapcsolata, ha egyáltalán volt.
A házigazda azt sem tudja, mivel kínálja a lányt, a maradék süteménnyel és kávéval traktálja, majd faggatni kezdi, miért ilyen lehangolt, erre neki lenne oka, mert itt áll állás nélkül, egyedül, de optimista, hogy hamarosan megoldódnak a gondjai.
- Köszi, hogy elhoztad a számlát.
- Szívesen. Megiszom a kávét és megyek.
- Ráérsz, gondolom, már végeztél a munkával.
- Igen, de otthon vár a második műszak.
- Úgy beszélsz, mint egy háziasszony.
- Az is vagyok!
- Ne viccelj!
Rita szemét elfutja a könny.
- Mi baj, Rita? Nem akartalak megbántani!
- Engem már nem tudsz megbántani! Lecserélt a barátom… azt mondta kövér vagyok… a főnököm szeretne veled találkozni… azaz a vőlegényemmel… szeretne megkérni egy bemutatóra…
- Ezért ne itasd az egereket! Elmegyek, csak azt mondd meg, mikor!
- Tényleg eljönnél?
- Persze.
- Nem is vagy a vőlegényem!
- Még lehetek!
- Hülye vagy? Hiszen te Csillával jársz!
- Én? Csillával? Ki mondta ezt neked?
- Azt hittem…
- Hinni a templomban kell! Figyu, megnézem a mosógépet, mert lejárt.
A fekete póló befestette a többi ruhaneműt, a fehér alsónadrág kimoshatatlan piszkosszürke, ráadásul foltos lett, hasonlóképpen az atlétái is.
Laci után ment Rita, megállt a fürdőszoba ajtajában és önkéntelenül is elneveti magát az a házigazda arckifejezése láttán.
- Ezt még gyakorolnod kell.
- Azt hiszem, igazad van.
- Na, várj csak, menj innen, megnézem, mit tehetek.
Mit tehet egy férfiember a nő felszólítására? Engedelmeskedik. Megpróbálja hasznossá tenni magát, elteszi a maradék süteményt, elmosogatja a poharakat és éhsége arra ösztönzi, hogy összedobjon valami ehetőt, s ha már itt van Rita, akkor két adagot.
Sajttal töltött rántott bordát süt, a garnírungot mirelit hasábburgonyából készíti. Előveszi a mélyhűtőből a két zacskó alapanyagot, maikor megszólal a csengője.
Úgy tűnik, ma egészen nagy forgalmat bonyolít le, mert eddig senki sem nyitotta rá az ajtót. Megdöbbenésére Barbara áll a kapuban, kissé remegő szájjal, ami nem a meghatottságát jelzi, hanem a hideget.
- Szia, Laci! Épp erre jártam, gondoltam megnézlek.
- Szia! Gyere be, mielőtt megfagysz!
Nagyon csinos Barbara, és a fiú érzi parfümje illatát, amikor megpuszilják egymást. Az előszobában hosszan tollászkodik a lány, mire leveti kabátját és a csizmáját, s belebújtatja formás lábát a vendégek számára vásárolt filcpapucsba. Laci a nappalliba tereli:
- Foglalj helyet, éppen a vacsorát készítem – magyarázkodik, - mivel kínálhatlak meg? Kávé, üdítő?
A süteményt már nem veszi elő, mert kevés van belőle. Szeme sarkából figyeli a lányt, miközben kávét főz, s üdítőt tölt.
- Mi dolgod erre, ahol a madár sem jár? – kérdezi könnyed hangon, hátha észreveszi a lány, hogy pontosan tudja, egyenesen hozzá jött.
- Csak véletlenül erre vitt az utam – makacskodik Barbara, és hosszú lábait kecsesen keresztbe rakja, úgy jobban érvényesülnek, a lehet vékony harisnyában.
- Sajnos, süteményem nincs, de tudom, hogy kevés édességet eszel, mert vigyázol a vonalaidra.
- Így igaz! Megmutatnád a házat? Amit eddig látok belőle, az nagyon tetszik.
- Ó, a többi része is hasonló, nincs benne semmi különös.
Előkerül a fürdőszobából Rita, Laci gyorsan hozzálép, átöleli a vállát:
- Barbara, szeretném bemutatni a menyasszonyomat! Rita, Barbara a volt barátnőm!
Le sem tagadhatná, milyen jót mulat a két lány arckifejezését látva, mert fülig ér a szája, még a szeme is nevet. Mindkét leányzó alaposan meglepődik, Rita azért, mert menyasszonyaként mutatta be Laci, Barbara is ugyanezen csodálkozik, bár más okból. Négy évig járt Lacival mégis eljegyezte ezt a lányt, akit legfeljebb néhány hete ismer? Ezt a jelentéktelen szürke kis verebet? Azaz nem is annyira kicsi, mint amilyen szürke.
- Foglaljatok helyet, lányok, megyek, közben készítem a vacsorát.
- Hagyd, Laci, majd én! – indulna a konyhába Rita, csakhogy Laci nem engedi.
- Szó sem lehet róla, tudod, megbeszéltük, ma én főzök! Beszélgessetek, a nők ahhoz értenek, nem igaz, kedvesem? – ad egy puszit Rita arcára. – Megmutatod Barbarának a házat? Légy szíves!
Lehet, hogy Zentai Laci nem tud főzni, ám kiválóan és hangosan képes csörömpölni a serpenyőkkel, és meg is teszi, ezzel is időt hagyva a két lánynak, hogy megtörjék a közöttük feszülő csendet. Tetszik Ritának a szerep, kedvesen invitálja Barbarát, hogy nézze meg a szobákat, és a vendég kelletlenül követi. Sohasem gondolta volna Barbara, hogy Zentai Lacinak annyi pénze volt, hogy teljen neki márványburkolatra, bőr ülőgarnitúrára, modern, mégis kényelmes bútorokra, képekre, süppedő szőnyegekre. Nem erre számított, és már megbánta, hogy fejéhez vágta a kristályvázát, ahelyett, hogy jövendőbeli értelmiségihez méltó módon szépen kifaggatta volna, mivel elégedetlen vele kapcsolatban és bevetve a női praktikákat, némi hiszti után visszahízelegte volna magát a fiúhoz, mert ebben már volt gyakorlata. Ami megtörtént, azon nem lehet változtatni, de még nem késő megleckéztetni ezt a kis fruskát.
Visszaülnek a dohányzóasztal mellé és Laci nem nagyon hallja a beszélgetésüket, csak a testbeszédjükből következtet annak tartalmára. Innen úgy tűnik, mintha a szó lenne a pingpong labda, Barbara nagy fonákokat ütne, melyeket Rita rendszerint visszaadna. Egyik lány az állandó nyeréshez szokott, a másik pedig kiváló a védekezésben.
Elkészül a vacsora, három tányérra becsületesen elosztja, és megkéri Ritát, segítsen neki megteríteni. Természetesen és otthonosan viselkedik a lány, nem teher számára evőeszközöket, salátás tányérokat, poharakat, szalvétákat tenni az asztalra.
- Nincs saláta – súgja Laci.
- Mindjárt lesz! – inti le Rita és hagymát, paradicsomot vesz elő a hűtőből. – Majd citrommal savanyítom! – súgja vissza vigyorogva.
A vacsora finom, vagy nagyon éhes a társaság, tény, hogy az utolsó falatig befalják az ételt.
- Egészségetekre, lányok! Örülök, ha ízlett! Pénteken, nálam vacsoráznak a szüleim és nekik is hasonló ételeket készítek!
- Ha akarod, szívesen segítek egy igazi vacsorát főzni! - ajánlkozik automatikusan Rita, és a fiú lecsap rá:
- Rendben, megbeszéltük. Írd össze, mi kell egy négyfős vacsorához és addig beszerzem a hozzávalókat!
Együtt távoznak a lányok, és Zentai Laci rettenetesen elégedett magával! Visszavágott Barbarának! És még jól is esett Ritát a menyasszonyaként bemutatni.
A fenébe is! Elfelejtette elkérni a telefonszámát! Nem baj, majd másnap felhívja a raktáráruházban.
A cédulán, amire Rita összeírta a vacsorához beszerzendő alapanyagokat, ráírta a telefonszámát is.
Hiába, a nők mindenre figyelnek!
folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Sanda

Egyszer régen írtam egy verset, Álmosság címmel.

Egy kis gyöngyszem volt.

Tedd fel!
Mi csak a "boldogság"-odat ismerjük!

megtekintés Válasz erre: emillio

Drága szívem!

Arra nem gondolsz, hogy az ilyen hsz.- ekkel
megbántod a cikk íróját? Ha a cikk neked
hosszú és fárasztó, akkor ne olvasd! Azt azért
meg kell jegyeznem, hogy ha azt a fölös energiát,
amit a hozzászólásokba ölsz, inkább saját cikk
írására kellene fordítanod!
Ezzel nem bántani akartalak, - hidd el!

Pussz: emillio

Egyszer régen írtam egy verset, Álmosság címmel.

Egy kis gyöngyszem volt.

megtekintés Válasz erre: Sanda

Felesleges cikizni.

Olyan sokat dolgozom, hogy már nincs energiám ilyen hosszút olvasni.

Drága szívem!

Arra nem gondolsz, hogy az ilyen hsz.- ekkel
megbántod a cikk íróját? Ha a cikk neked
hosszú és fárasztó, akkor ne olvasd! Azt azért
meg kell jegyeznem, hogy ha azt a fölös energiát,
amit a hozzászólásokba ölsz, inkább saját cikk
írására kellene fordítanod!
Ezzel nem bántani akartalak, - hidd el!

Pussz: emillio
Felesleges cikizni.

Olyan sokat dolgozom, hogy már nincs energiám ilyen hosszút olvasni.

megtekintés Válasz erre: emillio

Sanda!

Nehogy már kifáraszd magad az olvasással!
Elküldjem neked ennek a sűrített változatát?
Hátha egyszer majd, - mint kötelező olvasmányt
kellene elolvasnod, és dolgozatot kellene írnod
belőle!
Javaslom, hogy ezentúl csak SMS-eket olvass!
Azok sokkal rövidebbek!

Barátságos hátba veregetéssel: emillio

Kedves Emillio!

Rá kellene szoknunk az sms írásra. Az a trendi.

Ouszi: Yolla

megtekintés Válasz erre: Sanda

Ez még mindig tart?

Sanda!

Nehogy már kifáraszd magad az olvasással!
Elküldjem neked ennek a sűrített változatát?
Hátha egyszer majd, - mint kötelező olvasmányt
kellene elolvasnod, és dolgozatot kellene írnod
belőle!
Javaslom, hogy ezentúl csak SMS-eket olvass!
Azok sokkal rövidebbek!

Barátságos hátba veregetéssel: emillio

megtekintés Válasz erre: Sanda

Ez még mindig tart?

Ez egy kisregény!
Vagy neked sincs kedved hosszabb olvasáshoz?
Ez még mindig tart?
Ragyogó! Így kell bánni a dölyfös,
nagy arcú libákkal! Jól érezted a
helyzetet! Gratula az írásodhoz!
Várom a következő részt nagyon!

Pussz: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: