újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Autóstop

Látogatók száma: 63

Taxisként elég sok éjszakázó emberrel ismerkedtem meg. Volt közöttük virágkereskedő, akit valamelyik pályaudvarról vittem az akkor még csak Budaörs határában lévő nagybani virágpiacra, vagy onnan vissza a városba.
Voltak zöldség nagykereskedők, akiket a Bosnyák térre a nagybani zöldségelosztóba vittem, vagy valamelyik vendéglátóst, szabadnapos éjszakai melóst, vagy stricit a nőjével, - a „ládabárba”. Ez volt a közismert beceneve - szintén a Bosnyák téren lévő Dömsödi borozónak. Ott mindenki ismert mindenkit. Hatalmas pénzek forogtak közkézen, üzletek köttettek, adtak – vettek két fröccs között, vagy játszottak el kártyán kisebb vagyonokat!
A jó taxisnak nagy becsülete volt, arra lehetett számítani, sok pénzt, értéket odaadni, - hogy vigyázzon rá, nehogy azt is eljátssza kártyán a megbízó! Volt olyan építési vállalkozó, aki a csuklóján egy kisebb ház árát viselte óra formájában, és ez a Patek aranyóra „csak” feleannyiba került, mint a hozzá tartozó arany óra szíj! Emlékszem, hogy sírt, amikor elvesztette, - és hogy örült, amikor egyszer egy zsivány utasomnál meglátva, - elvettem, és visszavittem a gazdájának! Az tény, hogy nagyon sokan, sokszor akár egy órát is vártak rám szívesen, - csak hogy velem mehessenek haza, tudván - tudva, hogy más taxis is hazaviszi ugyanannyiért!
Hát ennyit számított az utasoknál a megbízható taxis! Az állandó utasok amikor végeztek a munkájukkal, vagy az előre megbeszélt időben ott állt rájuk várva a taxim.
Egyszer egyik reggel, amikor a Volga szálló bárjának az egyik pincérét vittem haza vidékre, útközben elkezdett „dadogni” az 1500-ös Lada motorja. A Jani barátom rögtön szólt: - Emilkém, most nem haza megyünk! Itt Őrbottyánban van egy szerelő barátom, most rögtön soron kívül megcsinálja, - ha én kérem! Oda mentünk. A Béla (áldassék a neve ennek az aranykezű szerelőnek) valóban üzemképessé tette ideiglenesen, - majd így szólt hozzám: - Vidd haza a Janit, aztán gyere vissza, - mert ez kicsit hosszabb munkát igényel! Úgy is tettem!
Az idő csak egyre múlt, és a taxi még mindig szétszedve állt, pedig már ketten is csinálták, - mert tudták, hogy 13 órára iskolába kell mennem Pesten. Nem volt mit tenni, elköszöntem tőlük. Mondtam, hogy: - Akkor majd holnap jövök a kocsiért, - és kimentem a vasútállomásra. Nem volt szerencsém! A vonat 10 perccel előbb elment, és a következővel már nem érnék időben a suliba. Távolsági busznak se híre, - se hamva. Elindultam hát gyalog az országúton, bízva abban, hogy valaki csak megszán, - és elvisz Pestre. Már az első autó megállt, és sajnálkozva közölte, csak itt marad Őrbottyánban. Még Ő szabadkozott! Aztán a második autó is megállt, jó tíz méterrel előttem, és türelmesen várt, míg odaértem a kocsijához. Biztosan nem tudott ellenállni a kitartott hüvelykujjamnak. Az ajtó kinyílt előttem, és a vezetője, - egy nagyon csinos fiatal nő tudakolta, hogy mit szeretnék!
- Drága, én most sírni szeretnék, - de az olyan férfiatlan! Viszont, - ha elvinne Pestre, azt megköszönném!
- Jöjjön, gyorsan szálljon be, én is Pestre megyek! - mondta mosolyogva.
- Persze, - már hallottam róla, hogy a szegény stoppost piszkálják, meg erőszakoskodnak vele! - mondtam komoly arccal, majd miután a megdöbbent arcára néztem, - elnevettem magam! Lassan Ő is elmosolyodott, mert levágta, hogy csak viccelődöm.
- Ugye megígéri, hogy nem hajt gyorsabban hatvannál, és nem tapogat? – kérdeztem.
- Na, jöjjön maga humorzsák, - menjünk, mert mennem kell! –mondta, és én beszálltam. Végig viccelődtűk az utat, adomáztunk, meséltünk a családjainkról egymásnak. Megtudtam, hogy az Ő férje is taxis és ezért megérti, hogy milyen nagy probléma, - ha elromlik az autó! Annyira kedves volt, hogy egészen az iskoláig elvitt, és nem fogadott el semmit a fuvarért!

A cikket írta: emillio

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Kedves Emilio, nagyon tetszett a történeted! Örömmel olvasnék még néhányat..:)

Üdv. Ilona
Jó. Grat. Kétszer küldtem el de ne törődj vele. A korral jár.
Jó. Grat.
Szia, Barátom!

Már hiányoltalak, és az írásod is lenyűgözött!

Puszi: Barátnéd

megtekintés Válasz erre: emillio

Szia fafiú!

Köszönöm, hogy olvastál! Igazából ez az életemből egy kis kiragadott rész volt! Max. a stoppos része volt kicsit humoros! Tudnék írni ehhez egy kis vicces folytatást, de az már csak kitaláció lenne, - nem pedig a történet része! Ha úgy is tetszene, akkor már most is, - miközben ezt írom, - agyalok rajta!

Üdv: emillio

Szia Emillio!

Ha valóban életed kiragadott része volt mű első szakasza, akkor taxis voltál. Neked annyi történeted van szerintem, hogy félig megtöltheted a ,,Feleségek.hu-t"! :-))))))))

pusz
Juli

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Emilllio!
Szerintem is folytatást érdemelne a történeted. Bontsd ki szépen nekünk, hadd nevessünk :-)
Üdv,

Szia fafiú!

Köszönöm, hogy olvastál! Igazából ez az életemből egy kis kiragadott rész volt! Max. a stoppos része volt kicsit humoros! Tudnék írni ehhez egy kis vicces folytatást, de az már csak kitaláció lenne, - nem pedig a történet része! Ha úgy is tetszene, akkor már most is, - miközben ezt írom, - agyalok rajta!

Üdv: emillio
Szia Emilllio!
Szerintem is folytatást érdemelne a történeted. Bontsd ki szépen nekünk, hadd nevessünk :-)
Üdv,

megtekintés Válasz erre:

Szia Emillio!

Leírod majd egyszer részletesen az építési faszi órájának, és a ládabárnak is a hiteles történetét? :-)))))

pusz
Juli

Kedves Juli!

Ha gondolod, - leírom! De semmi különös nincs benne!

Pussz: emillio
 
Szia Emillio!

Leírod majd egyszer részletesen az építési faszi órájának, és a ládabárnak is a hiteles történetét? :-)))))

pusz
Juli
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: