Az öngyilkos borítékok
Látogatók száma: 81
2011. augusztus 29-én, reggel 8 óra 3 perckor egy farmerszoknyás fiatal lány sétált be a kisváros 1. számú postahivatalába. Könnyedén, nesztelenül osont a "LEVELEK' feliratú postaláda felé.
Megállt előtte. Mielőtt beledobta volna a rózsaszínű borítékot, amit indulás előtt a kedvenc virágillatú parfümjével fújt be, egy csókot nyomott a címzett nevére.
Mélyet sóhajtott, rámosolygott a hivatal pultjai előtt álmosan ácsorgó emberekre, egy határozott mozdulattal beejtette levelét a ládába, majd ugyanúgy, ahogy jött, kilibbent a helyiségből.
A boríték nagyot nyújtózott, és kíváncsian körülnézett. Egyedül volt. A sötét, hűvös doboz nyomasztóan hatott volna rá, ha nem lett volna felvillanyozva. De szerencsésnek és boldognak érezte magát, mert egy érzelemdús, gyönyörűen megírt szerelmes levél lapult benne. Vigyázott rá, melegséggel árasztotta el a levélpapíron lévő összes gyöngybetűt, és írásjelet, sőt, még a sorvégi apró pontokat is. Türelmetlenül várta, hogy kivegyék a ládából, elszállítsák onnan, és bedobják a lány szívszerelmének a postaládájába.
Önfeledt ábrándozásából egy éles koppanás zökkentette ki. Megrettent. A doboz távoli zugába pottyant egy hófehér, géppel írt boríték.
Már ketten ücsörögtek a fénytelen, hideg ketrecben.
A fehér boríték felől hűvös energiák áradtak rózsaszínke irányába. Kisvártatva hüppögés, majd keserves sírás hallatszott.
A rózsaszín boríték nem állta meg szó nélkül:
- Te miért sírsz?
- Mert sajnálom Kovács M. Irént.
- Ki az a Kovács M. Irén?
- Hát akinek a levelet írták.
- Ja, értem. És miért sajnálod?
- Mert rossz hírt fog kapni, és azt én viszem.
- Ahhaa – válaszolt rózsaszínke kissé nyújtott hangon, majd gondolkodóba esett, és egy picit szégyellni kezdte magát a boldogsága miatt.
- Tudod – okította fehér társát – nekünk ez a dolgunk. Eljuttatjuk a híreket az emberekhez, és sajnos van köztük kellemetlen is.
- De én ezt nem akarom! – csattant fel a fehér boríték – Eddig üresen hányódtam a fiókban, reménykedtem, hogy egyszer megcímeznek, feladnak a postán, és elkerülök egy kedves emberhez, akinek örömet szerzek. És most tudod mi lesz?
- Nem tudom – csóválta a fejét a másik.
- Megmondom! – kiabált feldúltan a fehér boríték – Össze fognak gyűrni, vagy tépni, galacsint csinálnak belőlem, és belehajítanak egy kukába! Egy szemetesben fogom végezni! Érted?!
Alighogy kimondta az utolsó mondatot, hangos robajjal a ládába zúdítottak több száz géppel írt, hófehér levelet.
Öt perc múlva furcsa jelenetre kapták fel a fejüket a postán tartózkodó emberek.
A dobozból sírás-rívás-jajveszékelés szűrődött ki.
A posta egyik alkalmazottja óvatosan a ládához somfordált, és kíváncsian kinyitotta. Ekkor a hófehér, géppel írt borítékok mindenkin átgázolva, szélsebesen kirohantak az utcára, és egy arra haladó autóbusz elé vetették magukat.
Ismét egyedül csücsült a fagyos, sötét dobozban rózsaszínke. Már egyáltalán nem volt felvillanyozva, fülében csupán a fehér borítékok elkeseredett mondata visszhangzott:
- Inkább legyünk öngyilkosok, mint rossz hírt hozók!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Én azért kritizálok, mert ha észreveszek vmi nekem nem tetsző, vagy tetsző dolgot, akkor kinyilatkoztatok:)
Nincs bajom Lízzel, sem az írásával, csak olyan szinten írom a meglátásaim, mint ahogy reggel is szomorúan konstatáltam, h. az anyós által küldött fokhagymás sertéssült sós, és bármennyire is tetszett a hús (az étel, mert am. szeretem), kénytelen voltam észrevenni hogy baromira el lett sózva.
Ez engem sért (én hívtam ide a tanár urat) :-( és nincs köze ahhoz, hogy mi a műről a véleményed!
Ezt írtad: "Nevetséges ez az elemzés."
Ez engem sért (én hívtam ide a tanár urat) :-( és nincs köze ahhoz, hogy mi a műről a véleményed!
Kinél tegyek panaszt?
(Gondoltam, személyesen nála.)
Engem meg az ő véleménye sértett rólam. Ennek mihez van köze?
Kinél tegyek panaszt?
(Gondoltam, személyesen nála.)
Egyébként ha azt írod, pl: Az APEH beleírása a történetbe, igenis jó ötlet, mert a magyar embereknek szüksége van a célzott bűnbak megnevezésre...
Akkor az már magyarázza, hogy Bokor úr miért írt hülyeséget. De így... ciki:-(
(Amúgy neki is lehet írni. Gondolom nem harap!)
A Bokor úr véleménye egy ellenvélemény volt a hsz-edre, indokkal (osztom is a véleményét), a tied egy sértett kijelentés. (Az első mondatod; a híján nem lett volna baj a hsz-eddel.)
Egyébként ha azt írod, pl: Az APEH beleírása a történetbe, igenis jó ötlet, mert a magyar embereknek szüksége van a célzott bűnbak megnevezésre...
Akkor az már magyarázza, hogy Bokor úr miért írt hülyeséget. De így... ciki:-(
(Amúgy neki is lehet írni. Gondolom nem harap!)
Hagyjuk, ok.?
Engem nem érdekel az Apeh, csak egy ötlet volt, h. esetlegesen lehetne vmire kiélezve a sztori. (mint pl. anyós- viccek)
E nélkül is jó le(hete)tt volna a sztori, ha jó lett volna.
A rózsaszínke mióta fokozás???
A -ka, -ke tudtommal kicsinyítőképző, a fokozás az
rózsaszínűbb, legrózsaszínűbb lenne.
Azért írtam azt az elemzésre, amit, mert az a véleményem.
Az utolsó mondatot idézőjelbe tenni? Minek? Az a mondat rossz. Azt ki kell(ene) gyomlálni, nem idézőjelbe tenni.
Ha egy történet jó, ha egy mondat jó, az akkor is jó, ha helyesírási hiba van benne, elgépelés, bármi. Ha meg rossz, nem segít rajta egy idézőjel.
(meg semmi sem, csak a delete gomb)
Neked ciki. Nekem nem.
Hagyjuk, ok.?
Engem nem érdekel az Apeh, csak egy ötlet volt, h. esetlegesen lehetne vmire kiélezve a sztori. (mint pl. anyós- viccek)
E nélkül is jó le(hete)tt volna a sztori, ha jó lett volna.
A rózsaszínke mióta fokozás???
A -ka, -ke tudtommal kicsinyítőképző, a fokozás az
rózsaszínűbb, legrózsaszínűbb lenne.
Azért írtam azt az elemzésre, amit, mert az a véleményem.
Az utolsó mondatot idézőjelbe tenni? Minek? Az a mondat rossz. Azt ki kell(ene) gyomlálni, nem idézőjelbe tenni.
Ha egy történet jó, ha egy mondat jó, az akkor is jó, ha helyesírási hiba van benne, elgépelés, bármi. Ha meg rossz, nem segít rajta egy idézőjel.
(meg semmi sem, csak a delete gomb)
Majd írok egy levelet a tanár úrnak.
Köszönöm az észrevételeket, nem gondoltam volna, hogy ez a kis 'egyperces' ilyen vérre menő vitát gerjeszt. :) De örülök neki!
Hozzám a Bokorur elemzése áll legközelebb. Igen, a világ kemény, de ezek a borítékok még ártatlan, naiv 'teremtmények'.
Az Apeh-on én is gondolkodtam, de ahogy Bokorur írta, tudtam, hogy az olvasó rájön arra, hogy a sok géppel írt borítékot hivatalos szerv küldi.
Azért lett rózsaszínke, mert ő egy kis éretlen(ke).
Az utolsó mondat a csattanó! Fontos, hogy rózsaszínke nem tud másra sem gondolni, csak a fehérek utolsó szavaira. Úgy is mondhatjuk, hogy hirtelen 'felnő', egyik percről a másikra.
Bianka, Neked nem tetszett, semmi baj. Mellesleg úgy érzem, nem tudtál azonosulni a sztorival. De van ez így! Még jó, hogy vannak néhányan, akiknek 'átjött' a mondanivalója...
Üdv mindenkinek!
L.