Dilemma

Látogatók száma: 54

Vadzsrángának szép felesége volt, olyan szép, hogy Indrának és Brahmának is tetszett. Összevesztek, hogy kié legyen. Egyikük sem akart engedni...

Vadzsránga

Vadzsrángának szép felesége volt, olyan szép, hogy Indrának és Brahmának is tetszett. Össze is vesztek, kié legyen. Egyikük sem akart engedni, végül megkérdezték Vadzsrángánét, hogy ő mit szeretne. Az asszony kacéran mosolygott: Bátran jöhettek egyszerre, tudom én a módját – hogy csinálták, mint csinálták, nem maradt írásos nyoma, házi videó se készült. Lényeg az, hogy Vadzsránga akkor tudta meg, amikor már túl voltak rajta mind a hárman.

Férjek örök szokása szerint, rettentően felháborodott. Nem tudtak volna elhívni engem is? Ahol hárman jóllaknak, ott a negyediknek is jut egy tányér leves. Ettől kezdve esküdt ellensége lett Brahmának és Indrának. Nem csinált belőle titkot, hogy el akarja őket veszejteni.

Brahmá azonban a teremtő, aki majdnem mindenható, Indra a viharokon és a mennydörgésen uralkodik, olyan erős, hogy puszta kézzel nyesi-vágja a démonokat. Vadzsránga szerény kis áldozópap, megtanult néhány himnuszt, tűrhetően kornyikál a szertartásokon, azon kívül nem ért semmihez. Teljesen reménytelen, hogy valaha is bosszút álljon azért, amiért két nagy isten coglione-t csinált belőle.

A szegény, hátrányos helyzetű indiaiak számára csak egyetlen megoldás kínálkozik: Vissza kell vonulni az erdő mélyébe, persze csak annyira, hogy a jámbor falusiak ne találják túl hosszúnak az utat, és rendszeresen szállítsák az elemózsiát. Így él a remete, persze nem egyedül, mert az nagyon unalmas lenne. Az indiai remeték kolóniákban élnek egy-egy falu mellett, amelynek lakói elég ostobák ahhoz, hogy ellássák őket mindenféle földi jóval. A legtöbb viszi magával a feleségét, hadd szenvedjen az asszony is. Vezeklés közben egy csomó gyerekük születik, ami nem baj, mert az istenek mindig örülnek annak, ha más se boldog. Amikor a társas életet kedvelő remete nem eszik, iszik, alszik vagy toszik, és még a falusiak is látják, akkor mantrákat mormol. Nem erőltetik meg magukat nagyon. A legtöbb mantra néhány szóból áll, de az is elég, ha a szentéletű vezeklő csak ommog. Az istenek mindent megadnak, cserébe egy kis ommogásért.

Vadzsránga sikeresen követte az ősi gyakorlatot, és nem is kellett sokáig várnia, megjelentek előtte Brahmá és Indra. Persze álruhában jöttek, védekeztek a hideg ellen, volt ott minden, sapka-sál, meg muffok. A két muff a parkolóban várt, amíg az istenek megtudakolták, mivel kellene megjutalmazniuk Vadzsrángát a szorgalmas ommogásért.

A bráhmin öntudatosan sorolta a sérelmeit: Brahmá és Indra megerőszakolták a feleségemet, aki egy szóval sem tiltakozott. Partiba vágták, és nekem még csak meghívót se küldtek. Tudjátok meg, hogy én mindent lenyelek, kivéve a sértéseket. Adjatok nekem annyi erőt, hogy megölhessem Brahmát és Indrát.

Brahmá még jobban a szemébe húzta a sapkáját, Indra a szája elé rántotta a sálat. Hutyutyú, ez nagyon nagy kívánság! Brahmát nem érdemes megölni, mert rögtön újrateremti magát. Vele csak az idődet pocsékolod. Indrát éppen meg lehetne ölni, de erre csak a te egyhetes fiad lenne képes.

Om-om! Nagy probléma, mert nekem nincs fiam, se egyhetes, se másnemű.

Ezen igazán lehet segíteni, mosolygott Brahmá jóindulatúan. Visszaveszed a csupán szeszélyből eltaszított feleségedet, és a többi a hormonok dolga.

Úgy, mondta Vadzsrángáné gúnyosan, amikor meghallotta, hogy a férje békülni akar, összeadja magát mindenféle hormonokkal, tőlem pedig sajnált egy kis szórakozást! Mondjátok meg annak a piscialetto-nak, hogy elmegy a tudodhova.

Még aznap megállapodott egy közismert kuplerájosnéval, és azontúl csak a szabadidejében sétált az utcán.