Egy gyomron rúgott pillanat
Látogatók száma: 57
Termálfürdő, beton-üveg komplexum, kék-szürkén futurisztikus, valahogy mégis belesimul a környezetbe. A levegő hűvös, a 2 napig tartó eső után. Az épületbe lépve, arcomba tódul a meleg és a termálvíz el nem téveszthető illata. Ideiglenes belépő-karkötőmmel kezemen, egy piros üvegkabinban, sietve sellővé vedlek. Felmérem a terepet. Üvegfal, üvegfal hátán, medence benn, medence kinn és a Boden-tó lenyűgöző látványa. Percekig szájtátva bámulom a hegyektől ölelt, távolba vesző víztömeget. Lerázom magamról a mesei képet, kipróbálom tudok-e még úszni. Az ovális kék-fehér medence közepén meglepetés vár. A csobogás, amiről mindaddig azt hittem, a fürdő természetes zaja, elhalkul és egy titokzatos morajlás bizsergeti a vizet. Körbenézek, senki sem pánikol (rajtam kívül). Ekkor buzgárok, fodrok, hullámok, és bu-bu-bu-buborékhegyek törnek fel lentről, oldalról, szemből. Jaj, de hipp-hipp hurrá ! A pezsgő habokba vetem magam.
Ezt, bizonyára a mennyországban kísérletezték ki, fél óra és laza vagyok, mint a Riga lánc. Kicsobogok a partra, és egy tóranéző nyugágyat léptetek elő, királynői pihenőhellyé.
Mi mást figyelnék, mint az embereket? Egy szőke nő közeleg. Mozgása alapján balett táncosnak tippelem, a tekintete viszont egy bérgyilkosé, olyan fagyos, hogy menten náthás leszek.
Apró kisfiú totyog elém, sárga úszópelenkában, karocskáin, színes, túlméretes izomként feszül a karúszó. Idősödő apuka slattyog nyomában, elmaradhatatlan sörét szopogatva. Tetoválásai és gyérülő copfja, rocker mivoltára utal.
Tini lányok viháncoló csoportja, mint húsvéti tojásból kikelt színes kiscsibék, futkosnak, fröcskölnek, csipognak. Természetesen , a hódoló fiúk csapata is követi őket. Lopott pillantásaikat, nagy hangjukkal álcázzák. Idétlenek, kamaszok, aranyosak. Szakítok a kölykökkel, a bérgyilkos balerinával, a későn érő rockfaterrel és a mini Popey-jel is.
Egy család köti le a figyelmem. Anya, apa és egy fiatal lány… tolószékben… Anyuka, úgy 45 éves lehet, sápadt arisztokratikus vonásai, őrzik szépségét. Az apa 60 körüli, valaha-barna, ápolt ősz bajuszú, egykor izmos vállain, már lazított az idő. A lány, szinte áttetszően vékony, barna haját, kék hajgumi fogja össze, kortalan szemében, nyoma sincs érzelemnek, lábai bágyadtan lógnak a kerekesszékben.
Amint rápillantok, egy hang szólal meg a bensőmben „de jó, hogy az én kicsikém egészséges”.
Ettől úgy elszégyellem magam, hogy összeszorítom a szemem. Ők sem így akarták! Boldogan várták, biztosan álmodozva tervezték gyermekük jövőjét. Az Ő életük így alakult. Percekig ostorozom magam. Aztán, mint egy néma bocsánatkérésként újra megkeresem őket a szememmel.
A külső-medencéhez készülődnek. A papa, rózsaszín ,hercegnős úszógumin bújtatja át lánya lábait. Egy láthatóan rutinos mozdulattal emeli ki a gyermekét a tolókocsi fogságából.
Az öröm hangja, egy artikulálatlan, horkantás… gyomron vág… Tekintetem megbabonázva követi őket a vízig. Az élménymedencében körbe-körbe forgatja, sodorja őket együtt a hullám. A kislány arca megváltozik, a szemében élet csillan, a mosoly elfoglalja szinte az egész arcát.
A 40. kör után is ugyanúgy mosolyog. Látom a mellettük, körülöttük pancsolókat. Ők is.
Látom a különbséget boldogság és boldogság közt. Bizonyára ők is. Az anyuka elbújik egy kőpadka mögött, az apa, lányával megy még egy kört. Mikor a közelbe érnek, a mama előbújik és óvatosan lefröcsköli a lányát. Az új játék jól sikerült. A gyerekzsivajon és üvegfalon keresztül is meghallom, ahogy felkacag a kis beteg. Az apuka magához húzza védelmezőn és apró puszit lehel gyermeke homlokára. Egy villanásnyi időre összefonódik a szülők pillantása.
Hátborzongató, hogy velük együtt érzem, az ebből a pillanatból született örömöt és bánatot...
Lilyth
A cikket írta: Lilyth
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Lily, th-val!
Megható, hogy milyen jó a szemed! Ráadásul szinkronban van
a tolladdal! Az, hogy mindezek mellett még ki is tudod magad
fejezni, - az már csak hab a tortán! Örülök, hogy olvashatlak!
Pussz: emillio
Megható, hogy milyen jó a szemed! Ráadásul szinkronban van
a tolladdal! Az, hogy mindezek mellett még ki is tudod magad
fejezni, - az már csak hab a tortán! Örülök, hogy olvashatlak!
Pussz: emillio
Pussz
ozv. Feketene