újabb események régebbi események további események
01:29
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:12
Yolla módosította a cikkét
01:20
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
01:13
Yolla új cikket töltött fel
01:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:32
emillio új cikket töltött fel
09:31
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
09:30
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
06:56
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
00:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:20
Black Ice módosította a cikkét
17:07
Black Ice új cikket töltött fel
13:12
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:56
Ilona új cikket töltött fel
12:25
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:30
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:24
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:00
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
06:44
zsoltne.eva új hozzászólást írt Anyu naplóbejegyzéséhez

Egy szerelmes asszony tündöklése és bukása

2010. szeptember 18. - Látogatók száma: 72

X.fejezet

Érdekes ,hogy férfi nélkül mindig mentem valamire,ahogy egy pasival összeköltöztem semmi nem olyan volt,ahogy elképzeltem,vonzottam a hülyéket és az alkoholistákat

Közben a fiam elköltözött egy másik lányhoz akivel járt február végén, igy teljesen egyedül a kiskutyámmal maradtam. Ott ujpesten
szereztem állást egy közértben, hétvégén is nyitva volt,szerettem ott lenni csemegésként. A tesvéremék is e házban laktak igy közel voltam,ha valami baj volt.
Dolgoznom mindig kellett,mert ha nincs is már igényem, mert gyönyörü életem volt régebben azért kellett az élethez a fenntartáshoz a pénz. Ezért mindig ott dolgoztam ahol szükség volt rám.
Itt a közértnél Ujpesten majd 2 évet dogloztam.

Közben a volt Csabát akit kidobtam az ivás miatt, együtt,voltunk a Tátrába is, márciusban telefonáltam neki,hogy költözzön fel, mert nem tudom fizetni egyedül az albérletet.
Ekkor kb 2 hét gondolkodás után felköltözött rendes volt, azt hittem megváltozott. Elvitt bennünket a szunyogszigetre,meg mindenfelé. Kéthetente letett 40 ezer Ft-ot mert maszeknál dolgozott épitőiparban. Meg voltam elégedve semmi gond nem volt.
Ujpestről elköltöztünk 2008.nyarán juliusba a Kárpát utcába a Duna partra.Ott már minden a sajátom volt.(Ujpest óta semmit nem vagyok hajlandó eladni, sokat dolgoztam érte.)
Dolgoztam sokat 16 óráztam a közértnél. Mindig vásárolhattam napi 2000 Ft-ért, és még fizetést is kaptam szépen ment a szekér. De egyszercsak elkövette azt a hibát megint,hogy ivott és kiabált velem, hát nem dijaztam,de egyedül sem maradhattam. Ilyenkor mindig lekurvázott és egyebek. Hazajárt vidékre karácsony szenteste is ittasan tért haza jó későn. Főztem,sütöttem és hiába nem igaz, hogy a pasit meg lehet fogni a hasán keresztül. Lehetett ennek bármit,elkészitettem az ennivalőtamit vitt dolgozni reggel fél 6-ra jártam a CBA-ba dolgozni,kevesen voltunk 16 órát dolgoztam folyamatosan. Ettől kikészült a derekam beteg lettem. Ez lett a régi népitánc és balett hatása, de ekkor még nem tudtam.
Na hallgattam is,hogy én tartalak el.Mondom kapok táppénzt,persze akkor már nem tudtam neki annyi mindent vinni.Neki is megcsináltam,hogy kabátot,ingeket,pulcsikat vásároltam,mert alig volt valamilye.A Flórián üzletházba kezdtem dolgozni a betegségem után, és közben kerestem albérletet, hogy ne kelljen sokat utaznom, mert ekkor nagyon rossz volt a térdem sokat fájt, és a derekam is, de dolgoztam mert kellett.
Ide költöztönk 2009.májusában közel az üzlethez, de ahogy a próbaidő letelt kirugtak, utána elmentem máshova csemegésnek a Surjány hushoz.ezek a Tesco expresszekben nyitottak csemegés részleget.
Szombat-vasárnap is reggeltől estig voltam. Nem vagyok rasszista, de ahogy megtudtam,hogy roma a főnök és romalány a helyettes nem vagyok rasszista csak de mégis, eljöttem másfél hónap után.
.Betegállományba kerültem a derekam végett, ami ki is tartott.Ezt követően egy munkaerő közvetitőn keresztül a Motorolán dolgoztam, mint operátor. Óbudáról Pestlőrincre jártam ki 2 müszak volt és jól is fizetett.
Szeptemberben ujra beteg lettem injekciokat kaptam és igy jártam munkába, de egyszer már nem tudtam felszállni a buszra a fájdalomtól és azt mondta az orvos nem mehet tovább, keressek kórházi szakembert mert a röntgen azt mutatta,hogy l,5 cm-re elcsuszott a csigolya és a csipő jobboldalra. Ez a pasi az A.Csaba jelenleg is velem van, de már semmi sincs közöttünk ami összetart csak az,hogy segit az albérletet fizetni. Állitólag nem szeret, soha egy érintés és semmi ami fontos volna a a nagy lelki problémámhoz. De ki érdekel az én lekem, meg az érintés. Nincs pénzem gyógykezelésre pedig kellene alternativ módon segiteni rajtam. Már a HIT gyülekezethez fordultam akik házhoz fognak jönni,hogy segitsenek adománnyal és gyógyitással.
Nagyon féltem a mütéttől,mert reggel fél 8-tól este fél 5-kor vittek a szobába vissza. Kértem Csabát és a fiamat, valahogy birják ki együtt és legyenek ott,mert féltem ,hogy nem ébredek fel. Végül is a műtét ugy tünt sikerült, de egy hét után ujra megmütöttek. Ekkor jobban voltam de a lábam a bal zsibbadt volt.Azt mondták majd elmulik,sok infuzió, injekció, vért kaptam. Szörnyü egy Kórház volt a János Kórház. Soha többet nem mennék be. Kiengedtek a varratokkal, és visszamentem egy hét mulva varratszedésre. Elkezdődött az itthoni gyógytornám, amit abba kellett hagyni,mert sulyos beteg lett a derekam az implantátumtól amit betettek. Az Amerikai uti Idegsebészet elküldött CT-re ahol megállapitották,hogy gyulladás van mindenütt és elcsuszott az implantátum, valamint az Achillest nem rakták vissza.Mankóval járok,sántitok nemcsak a ballábam rossz, hanem a jobb is.

2 hónap kórház után itthon semmi nem történt, nem voltak befizetve a csekkek, a pasim elitta a pénzt 2 hét után már a fiamtól kért. Szörnyünek éreztem mindezt.
Eltelt a karácsony 54 év alatt ilyen rossz karácsonyom nem volt. Nem volt pénz semmire. Decemberben beadtam a papirokat leszázalékolásra végül is 1969 óta dolgozom, minden iskolámat estin végeztem ugy gondoltam 40 év munka után kapok egy normális leszázalékolást. A III. csoportba soroltak 5o-79 %-ig.A doktornő tüneményes volt a Szakértői Intézetben, segitett nekem öltözni,vetkőzni és mondta,hogy a 65 % meglesz. Igen de amikor megkaptam a határozatot a Nyugdij Intézettől csak 51 %-ra nyugdijaztak le. Na most ebből, hogyan éljek meg. A gyermekeimnek is megvan a problémájuk.A fiam sietetett ápolni, mert a pasim dolgozott.
De neki is van élete, nem gondozhat világ életébe.Munka azért kell. .Ez természetes folyamat.Szeptembertől,hogy itthon lettem, mondom megirom az életemet,és megpróbálom kiadni a könyvet, mivel 3 éve verset is irok evvel együtt. Tanulságként kiadatnám,hogy lehessen belőle okulni. A pasi adott 60 ezer Ft-ot ebből 55000 az albérlet, és a rezsit is én fizetem. E hónapban meg semmit nem adott pedig megkapta a fizetést. Most azon gondolkodom,hogy vissza költözzek szintén albérletbe Ujpestre. Ott legalább a testvéremék ott vannak. Elég nehéz lesz igy megoldanom.A pasi azon gondolkodik,hogy utál, nem bir elviselni engem, mondom akkor minek vagy velem segitségül Te is? Most ezen meditálok,hogy hogyan tovább.De én egy állat vagyok, oda adott 45000 Ft-ot ugyanugy itt lakil még az albérletre sem volt elég.Elvagyok havazva anyagilag. Már a netemet most kikapcsolták még táppénzt nem kaptam de rögtön befizettem, mert ezen dolgozgatok és a külvilággal ez egyetlen pont.
Rettenetes lelki állapotban vagyok, van amikor sirok,mert nem tudok felállni azágy széléről, de már azo gondolkodom,valami megváltozott munkaképességü munka kell ,mert emberk közt lenni jó, viszont igy nem lesz pénz a fiam segit a lányom már nem annyira, neki is megvan a maga dolga Két unoka iskolába járnak,dolgoznak. A kórházban volt nálam többször, ő segitett nekem vásárolni, de valahogy hiányzik,hogy ezek elmaradtak.Most kilátástalan az életem nem tudom,hogyan tovább.Nem látom az alagut végét, egyszerüen el nem tudom képzelni mi lesz.Még uye azt a kevés rokkant nyugdijat sem kapom pedig járna visszamenőleg decemrtől.Szinte fizetésképtelen vagyok, nem tudom mi a teendő.Gondolom ezt is megoldom, mint annyi szenvedést már az életemben.Ha elmegy a pasi akkor anyagilag roszabb lesz,de valamivel jobb, mert nem kell magamra főzni.A fiam a lánynál van többnyire,de azért haza jár segiteni. Ezzel könyebb lenne,főleg ha munkám lesz.Evvel vigasztalom magam. Már arra is gondoltam,hogy senkinek ne legyek teher, ha nyugdijat kapok bemegyek egy szeretet otthonba olyanba,ahol havi nyugdijért ellátnak. Ez is felmerült bennem, mert a lányomhoz nem mehetek, a nászasszony sosem engedné meg, mivel az ő lakása volt. De a lányom sem menne bele, mert emlitettem neki. Nem tudom a teendőt valahogy behatárolni most. A fiamhoz és a lányhoz sem mehetek,mert szülőkkel laknak nem örülnének ott sem. Ugyhogy nem látom mit kell tennem és ez roppant idegesit. De azt mondom ugy még nem volt, hogy valahogy ne legyen.Ebből élek.

folytatom

A cikket írta: gildia

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: