Háztűznézőben 6. rész
Látogatók száma: 43
Fordulatok
Mirabel addig evickél a járókában, míg felül, majd felborul és hasra fordul. Kitámasztja magát a kezével és belát a konyhába, ahol az ebédfőzéssel szorgoskodnak szülei. Sikkant egy nagyot, hátha észreveszik a mutatványát. Repülnek hozzá a szülei és megdicsérik az ügyességét, ami nagyon tetszik neki. Visszafordulni még nem mindig sikerül, de nem hagyják hosszan hasalni. Kiveszi apja a járókából és azonnal gügyög hozzá, hátha megérti, hogy enne valami finomat.
Katinka bébiételt melegít és tálkában Daniel keze ügyébe készíti. Mirabel meglátja a benne lévő műanyag kiskanalat és máris a madárfiókaként kitátja a szájacskáját.
- Éhes a gyerekünk – állapítja meg Daniel és kínálja kislányának az első falatot.
Katinka visszatér a főzéshez. Bárány vindaloo készül, hagyományos goai recept alapján, paradicsomos szósszal, ecettel ízesítve és főtt burgonyakockákkal tálalva. Mindehhez hagyományos alföldi lebbencslevest társít. A Varma család asztalán az angol ételek mellett rendre szerepelnek az indiai konyha remekei is. Közülük jó néhány elkészítésére megtanította az anyósa, persze nem szívjóságból, hanem abból a meggondolásból, hogy Danielnek ne kelljen nélkülöznie az otthon megszokott ízeket. Szerette volna viszonozni kedvességét egy igazi csirkepörkölttel, galuskával, anyósa azonban mereven elutasította még a gondolatát is annak, hogy magyar étel kerüljön az asztalukra. Másnap megnyugtatta Katinkát a fiatalabbik sógornője, hogy ne vegye szívére anyja szavait, aki egyszerűen képtelen feldolgozni, hogy gyermekeinek is át kell esniük a vegyes házasságból adódó nehézségeken. Mrs. Margaret Varma ifjú asszonyként a saját bőrén megtapasztalhatta, mennyi gondokat okozott számára, hogy hindu férjét az angol középosztálybeli családja nem igazán fogadta be. A vér sosem nem válik vízzé, mert ugyanezt teszi Mrs. Varma is, a magyar menyével, a francia vejével és valószínűleg nem tesz kivételt Kathryn katalán párjával sem. Legfeljebb abban reménykedhet, hogy kisebbik fia Indiából hindu feleséget hoz magának.
Lám, mi sem vagyunk nagyon befogadó népek! Szülei is nagyon meglepődtek indiai vejük láttán. Nem beszélve apja munkásairól, akik simán romának nézték Danielt, akinek a foglalkozása emiatt már nem is lehet orvos. Még a balesetnél helyszínelő morzsalékosi rendőröknek is bizonygatta a mentőorvos, hogy az orvosokat arra kötelezi a hippokratészi esküjük, hogy segítsenek a rászorulókon, lakhelyüktől, bőrszínüktől és vallásuktól függetlenül. Mint az Daniel szűkszavú beszámolójából kiderült, kényelmetlenül érezte magát a bárány miatt. Semmi áron nem akarta azt elfogadni, mert Angliában ismeretlen a paraszolvencia. Ezt a helyzetet is Juliska néni oldotta meg, amikor a bárányt úgy, ahogy volt, rekeszestől betetette a kocsi csomagtartójába, két originál csomag pelenka közé. Hazaérvén Daniel ragaszkodott ahhoz, hogy a jószág negyedét az öregasszonynak adják. Pali vitte át neki a szomszédba, ahonnan kissé későn, erős borszagot árasztva tért haza. Nem is volt azzal semmi baj, legalább megbeszélhette az édesanyjával, hogy nem mennek be a cukrászatba, mert csak hátráltatnák a munkában. Mirabelnek sem tesz jót, ha egész nap a gyerekhordozóban van. Itthon maradnak, ellátják a házimunkát, és ha Danielnek lesz hozzá kedve, segíthet az apósának.
Mirabel elalszik az apja ölében. Daniel a kiságyába fekteti kislányát, abban kényelmesen alhat.
- Boldogulsz a báránnyal Katinka? Kimegyek Palihoz, legalább sétálok egy nagyot. Megnézem, hol tartanak Jani bácsiék a metszéssel.
Felhős, borult az ég, pedig legalább tizenkét fokos meleg van. Szívesen férjével tartana Katinka, de nem teheti. Egyrészt nem szeretné sem felkelteni, sem magára hagyni Mirabelt, másrészt végre kihasználhatja az egyedüllétét. Az ebéd befejezése alig pár percet vesz igénybe, bátran felmehet az internetre és megnézheti a levelezését.
Amint visszamennek Londonba, máris csomagolnak és költöznek Edinburghba. Egyértelmű számára, hogy követi Danielt, akinek karrierjében nagy előrelépés lesz a vezető sebészi beosztása. Nagyon sokat dolgozott érte. A londoni Szent Mária kórházban elsajátította a legmodernebb sebészeti eljárásokat, melyeket a körülményekhez képest, az Indiában töltött három éve alatt eleget gyakorolhatott. Daniel hindu filozófiát követve a „tat vam asi”, azaz „te is én vagyok”, egyek vagyunk szellemében él, és ez vonatkozik a kettőjük kapcsolatára is. Beszélgetéseik során világossá tette Katinka számára, hogy számíthat a maximális támogatására bárhogyan dönt a saját jövőjére nézvést. Biztos megélhetésük alapja Daniel jövedelme, ezért élheti a fiatal jómódú feleségek gondtalan életét, amely kiteljesedik a gyereknevelésben, férje nyugodt családi hátterének biztosításában és az otthonuk szépítgetésében. Hamarosan elérkezik az idő, amikor vállalhatják a második gyereket is. Amennyiben úgy dönt, hogy nem teszi polcra a szakmai tudását, hanem szeretné azt továbbfejleszteni és nem akarja a háziasszonyok nyugalmas, kihívások nélküli életét élni, akkor is számíthat férje támogatására. Katinka számára egyértelművé vált, hogy hindu feleségként be kell tartania a családi státuszához tartozó írott és íratlan szabályokat. Emiatt nem szükséges lemondania az önálló munkáról és jövedelemről, mert azokban kiteljesedhetnek szakmai ambíciói és megszilárdulhat az önbecsülése, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog ember maradhasson. Szeretne mielőbb újra munkába állni, mestervizsgát tenni, és néhány éven belül megnyitni a saját szépségszalonját, amelyben a klasszikus női szépség kihangsúlyozására törekednének, és nem tűrné kollégái között az intrikákat. Óhatatlanul is ott lebeg szeme előtt a szülei példája. Édesanyja vállalta a háztartásbeli gondoskodó feleség szerepét, ami egy idő után átcsapott a kiszolgáltatottságba, és édesapjából raplis üvöltöző férj lett. Ebből a helyzetből a cukrászda megnyitása jelentette édesanyja számára a kiutat, amely megkönnyítette a helyzetét, ám a családfő vélt mindenhatóságán ez mit sem változtatott.
Még Londonból megpályázott új lakóhelyükön három állást, ebből kettőnél lehetőséget kap próbamunkára, csak időpontot kell egyeztetni velük. Sebtében válaszol az e-mailekre, hogy ez ügyben egy hónapon belül személyesen jelentkezik.
Nicsak! Levelet küldött a barátnője Londonból! Felhívja figyelmét egy többfordulós televíziós fodrászversenyre, melynek nyertese azonnal nevet szerez a szakmában. Elküldte a teljes felhívást is. Nevezési díj nincs, csak előválogatás! A szépséghibája azonban az, hogy sorsolják a modelleket, így a véletlen is nagy a szerepet kap, és a közönség telefonos szavazatai is komoly mértékben befolyásolják az egyes fordulók részeredményeit. Több ebben a játék, mint a szakmai kihívás! Hohó! Csak harminc év alatti versenyzőket várnak! A jelentkezési határidőből egy hét van hátra. Az előselejtezők után csak július elején kezdődik a televíziós vetélkedő. Ez a megmérettetés Nagy-Britannia szerte megmozgatja a fiatalokat és nem lenne meglepő, ha több száz jelentkező közül kellene a szervezőknek kiválasztani a képernyőre kerülő tizenkét versenyzőt. Megemlítse Danielnek? Szinte semmi esélye arra, hogy részt vehessen rajta, hiszen ki vigyázna távollétében Mirabelre? Anyósa nem az a nagymama, aki csecsemőkorú unokájának dajkálására fordítaná rendkívül értékes idejét. Ötvenöt évesen színházba, komolyzenei koncertekre és kiállításokra jár a barátnőivel. Kihasználva családtagjainak - elsősorban férje és kisebbik fia egyéves indiai - távollétét, ismét hódol régi szenvedélyének: bridzselni jár egy kártyaklubba. Megengedheti magának, miután jelentős vagyont örökölt a felmenőitől. Édesanyjának meg itt a cukrászda, ami nem működne nélküle. Idegen bébiszitterre pedig nem szívesen bízna Mirabelt. Az más helyzet lenne, ha ő maga és a kislánya is ismerné a családjuk életébe immár beilleszkedett bébiszittert. Nem, nem szól Danielnek! Nem vetne jó fényt a férjére, ha feleségeként a televízió nyilvánossága előtt mondjuk egy lila punk frizurát kellene készítenie egy agyontetovált leányzónak. Maga a televíziós szereplés is sokat rontana a hindu orvos férj imázsán. Elábrándozta az időt, ideje befejezni az ebédet. Felébredt Mirabel, hallja a gőgicsélését. Vele is foglalkoznia kell, és délután kimegy vele a szabadba. Mindkettőjükre ráfér a friss levegő és neki is szüksége van egy kis mozgásra.
- Gyere kicsim, tisztába teszlek, utána befejezzük az ebédet, mert Bori mama hamarosan érte küld valakit! Megkóstoltatja kolléganőivel az indiai bárány vindaloo-t. Ezért főztem belőle olyan sokat! Holnap Pali papa kedvéért kacsát sütünk. Jól aludtál picikém? Jaj, visszafordítalak, mert ha hason fekszel, akkor nem tudlak bepelenkázni.
Mirabel úgy néz az anyjára, mintha minden szavát értené. Sikongat örömében, mert egyre könnyebben sikerül hasra fordulnia. Olyan jó móka!
Fél egykor jönnek ebédelni a férfiak. Mirabel már jól lakottan tekinget a járókából, közben rágcsálja a csörgőjét. Meglátja az édesapját, és azonnal bemutatja neki a tökéletes hasra fordulást. Felemeli a fejét és vigyorog. Kezet mos Daniel, és kiveszi kislányát a járókából. Ráér az ebéd. A következő negyedórát Mirabellel tölti.
Telefonál Bori, hogy az ÁNTSZ két embere reggel óta végzi a cukrászdában az ellenőrzést, nem tudnak hazajönni az ebédért. Tegyék be a hűtőszekrénybe, majd másnap beviszi.
- Katinkám, kérdezd meg Danielt, hogyan érezte magát ma délelőtt a kertészetben. Kíváncsi vagyok, miként élte meg, hogy mindenki ajnározta. Híre ment a tegnapi életmentő akciójának és arról beszélnek, hogy ő egy csodadoktor.
- Ugyan, apa, ez ugyanolyan túlzás, mint az, hogy romának nézték.
- Hidd el, kislányom, ez nem az! Kovács Mariska képes volt felhívni a morzsalékosi unokahúgát. Ellenőrizte a Juliska által elmondottakat. Milyen emberek ezek! Tegnap is azért volt a cukrászdában akkora forgalom, mert mindenki Danielre volt kíváncsi! Képzeld el, Csernovics Bandi bácsi – aki tegnapelőtt még cigányozta – ma azzal állt elő nekem, hogy elhozná Danielhez az unokáját, mert nem tudják meggyógyítani az itteni orvosok. Alig tudtam lecsitítani, hogy itt nem praktizálhat a vejem, egyébként is sebész. Az mindegy, replikázott az öreg, ha az angol királynő menyét ott kezelték a klinikán, ahol Daniel dolgozik, akkor csak sokat tudó orvos lehet! Ha láttad volna, hogyan nézett rám az öreg! A fenébe is! Ma befejezik a metszést és többé nem engedem Jani bácsinak, hogy az öreg Csernovicsot még egyszer idehívja dolgozni!
- Nyugodj meg, apa!
- Együnk már, mert éhes vagyok!
- Szólok Danielnek!
Az ebéd nem arat osztatlan sikert. Danielnek a leves, Palinak pedig a paradicsomos bárányhús nem ízlik. Mirabel nem marad a járókában , elvégre ő is a társasághoz tartozik. Katinka kénytelen az ölébe venni. Esélye sincs arra, hogy a férfiakkal együtt ebédeljen, mert kislánya le sem veszi szemét az apja tányérjáról. Kedélyesen sikongat és időnként tátja a száját, hátha megsajnálják és neki is juttatnak néhány falatot. Mit tehet Katinka? Megmelegít egy üveg bébiételt , aminek felét kislánya - immár másodszori ebédként – jóízűen elfogyaszt.
Nem kell kérdezgetni Danielt, az ebéd utáni kávé elkészültéig elmeséli feleségének, hogy azt hiszik róla, igazi csodadoktor.
- Csodálom Palit! Ügyesen leszerelte az embereket, bár, nem tudom, mit mondott nekik. Nem jött haza Bori az ebédért? Elvigyem nekik?
- Ne, ne vidd el! Egészségügyi hatósági ellenőrzést tartanak a cukrászdában. Beteszem az adagjukat a hűtőszekrénybe és majd holnap reggel magával viszi.
- Rendben van. Mondd meg kérlek, Palinak, hogy délután nem megyek ki a kertészetbe. Elaltatom Mirabelt, hogy te is tudj ebédelni, és átnézem a levelezésemet.
- Megmondom. Jó, hogy itt maradsz, mert én is szeretnék veled beszélni.
Mirabel dörzsöli az orrocskáját. Álmos. Daniel jó apakánt máris viszi lefektetni, majd később visszajön meginni a kávéját.
Pali is készülődik.
- Kislányom, mit mondott Daniel, hogyan érezte magát délelőtt?
- Tudja, hogy igazi csodadoktornak tartják. Szerencsére nem foglalkozik a kérdéssel. Te is tudod, apa, hogy nincs engedélye a magyarországi praktizáláshoz, és ezt megmondtad Csernovics bácsinak is. Remélem megértette. Délután nem megyünk ki a kertészetbe, átnézzük a levelezésünket. Legalább nem zavarunk a munkában.
- Jól van, gyerekem! De holnap már normális ebédet főzz! És ne birkát! Abból van itt elég! Még ha kétlábú is! Megyek, terelgetem őket! Egészen más lenne, ha anyád nem cukrászkodna! Segíthetne nekem a kertészetben és ott kevesebb munkával is megkeresné azt, amit a cukrászda jövedelmez. De nem, neki nem jó itthon lenni!
- Apa, anyának cukrász a mestersége! Nem kertész! Hidd el, jobb ez így!
- Persze, mindig anyádat véded!
- Apa a tények tények maradnak, ha nem ismered el, akkor is!
Pirul a méregtől R. Tóth Pali arca. Öklével az asztalra csap.
- A kutyaúristenit! Te is ellenem fordulsz? A saját vérem! Taníttattalak, lakást, kocsit vettem neked, de te nem értékelted! Elmentél Londonba, itt hagyva csapot-papot! Ráadásul hozzámentél egy hinduhoz! Most rajtunk köszörüli a nyelvét a falu összes asszonya!
- Miről beszélsz, apa?! Nem kértem, hogy lakást és kocsit vegyél nekem! Visszaadom neked!
Daniel egy ideje visszatért és csendben figyeli a vitájukat. Úgy érzi, parázson lépked Katinka és nagyon aggódik miatta.
- Katinka, kedves! Hagyd Palit, had menjen dolgozni. Arra gondoltam, hogy sétáljunk egyet. Benézhetünk Bori cukrászdájába is! Tudom, hogy ellenőrzés van. Azért biztosan kinyitnak és ehetünk egy süteményt.
- Mit mond a férjed? – sziszegi mérgesen Pali.
- Elmegyünk sétálni.
- Akkor nekem kell vigyáznom Mirabelre?
- Nem kell, apa! Magunkkal visszük. Jót tesz neki a tiszta levegő!
- Még szerencse! – csap dühösen a levegőbe R. Tóth Pali és kirohan a házból.
Eleredt az eső, nagy cseppekben kopog a tetőn.
- Kávét kérsz vagy teát? – kérdi Katinka a férjét és mielőtt megkapná a választ, felteszi a vízforralót a gázra.
folyt.köv.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Yolla!
Annyira tetszik a történeted, hogy én szívesen
olvasnám naponta, - mondjuk karácsonyig!
De akkor mi lenne az ezen az oldalon olvasgató
fáradt szemű laplakókkal? Talán, ha számukra
egy eszenciát írnál a történetből? Azt talán
elolvasnák! Nekem mindenesetre nagyon tetszik!
Nagyon várom a következő részt, és amíg teljesen
meg nem vakulok, addig olvasni is fogom!
Pussz: emillio
Tudom, hogy minden betűt elolvasol, még azt is odaképzeled, amit írás közben kifelejtettem. Ismersz, hogy lendületből írok , ezért a sok hiba, és nincs türelmem még tízszer átolvasni.
Ami a történet zanzásított változatát illeti, egy mondatban összefoglalhatom: Nagy barmok vagyunk!
Aki kíváncsi rá, hogy miért, az olvassa el!
Puszi: Yolla
Fáradt szemeim kiszúrták a bárány szót:-)
Ez ismerős, én is báránypörköltet készítettem.
Örülök, hogy az ezen az oldalon regisztrált
2.939 felhasználó között vannak olyanok is,
akik el is olvassák a feltett írásokat! Lásd:
Egy pályázatra beküldött írásomra, - melyet
érdemesnek tartott a pályázat meghirdetője,
hogy a saját novelláskötetében is megjelentessen,
- nos ezen az oldalon mindössze tízen olvasták el!
De ha egy saját receptemet teszek fel, akkor az
összes főzést kedvelő sok-sok hozzászólást ír alá!
Ennyit az általános hozzáállásról! Neked meg jó
étvágyat a báránypörkölthöz!
Pussz: emillio
Ez ismerős, én is báránypörköltet készítettem.
Annyira tetszik a történeted, hogy én szívesen
olvasnám naponta, - mondjuk karácsonyig!
De akkor mi lenne az ezen az oldalon olvasgató
fáradt szemű laplakókkal? Talán, ha számukra
egy eszenciát írnál a történetből? Azt talán
elolvasnák! Nekem mindenesetre nagyon tetszik!
Nagyon várom a következő részt, és amíg teljesen
meg nem vakulok, addig olvasni is fogom!
Pussz: emillio