Háztűznézőben 8. rész

Látogatók száma: 46

Kikapcsolódás

Reggel ötkor Bori feladja az alvással való küzdelmét. Felkel, felveszi a legmelegebb szabadidő ruháját, bakancsot húz, fejébe húzza a vastag kötött sapkáját és a vattabéléses dzsekijében kimegy a házból. Valósággal mellbe vágja a kinti hideg levegő. Fagyott az éjjel. A kutyák itatójában a víz tetejét vékony jég borítja.
Egészen a gyümölcsösig elsétál. Amint észreveszik a kutyák nagy farkcsóválás közepette odafutnak hozzá. Örvendeznek gazdasszonyuknak. Felveszik az asszony járásának ritmusát és vele tartanak. Tisza az orrával megböki Bori vádliját, mire megáll az asszony és megsimogatja a buksiját. A két szuka is jön, kikövetelni magának a gyengéd érintést.
- Jól van, jól van!
Kit akar megnyugtatni? Magát vagy a kutyákat? Neki is szeretetre lenne is szüksége. Ám nincs senki, aki ezt észrevenné és átölelné. Megszokta férje érzéketlenségét, ami már régóta nem érinti meg a lelkét. Védekezésül felépített maga köré egy láthatatlan falat, melyen rendre gellert kapnak Pali pikírt megjegyzései. Számára is legalább annyi stresszel jár a munkája, mint a férjéé. Katinka távozásával mélyre temette magában a használaton kívül helyezett anyai ösztönöket, mert nem akarta, hogy az egyre elhatalmasodó aggódás egymagában kitöltse a mindennapjait. Azt hitte, véglegesen okafogyottá váltak és lelke mélyének sötét árkából örökre elhamvadnak, és soha többé nem törnek a felszínre. Hatalmasat tévedett, mert Katinkának és családjának megjelenése egy pillanat alatt előcsalogatta azokat. Ráadásul bővült a kör. Már Mirabel és Daniel iránt is anyai érzéseket táplál, amely egyszerre lett nagy öröm forrása és egyúttal fokozódott az aggodalma is. Unokájával könnyű a kommunikáció, miután az ösztönös, ámde kölcsönös szereteten alapul, ráadásul szavak nélkül is kiválóan értik egymást. Hiába kedveli vejét - akinek szótlan derűje és a szeméből sugárzó értelem nyugalmat és biztonságot kelt benne -, ha a nyelvi akadályok miatt nem tudnak egymással beszélgetni. Az pedig, hogy igénybe vegye Katinka tolmácsolását, már nem tudná visszaadni azt a meghittséget, amelyre pedig oly fontos lenne tartós rokoni kapcsolatuk megszilárdításához. Bízik abban, hogy Daniel szavak nélkül is pontosan érzékeli a gyökeret eresztett családi gondokat, amelyek a maguk módján körbe fonnak mindenkit, és többé-kevésbé fojtogatják is.
Tegnapelőtt este arra ért haza, hogy Pali az ágyat nyomja, mert erős szívdobogás és fullasztó légzés miatt Jani bácsi orvost hívott hozzá. Ahelyett, hogy nyugton lenne és megpróbálná kifeküdni a betegségét, azzal állt elő, hogy utazzanak el kettesben három napra, hogy kipihenjék magukat. Katinkáék az idő alatt ügyelnek a két vállalkozásra. Legnagyobb megdöbbenésére Daniel is támogatta apósa javaslatát, és indoklásul Szvámi Pradnyánpad idézetét citálta: A szeretet nem más, mint annak érzése és megértése, hogy a másik különböző.
- Anya, mi már befizettünk benneteket három nap, két éjszakára egy háromcsillagos szállodába. Holnapután délre kell odaérnetek! – közölte vele Katinka.
Egyszerűen kész tények elé állították! Ám legyen! Csak nem tudnak ennyi idő alatt nagy kárt okozni a vállalkozásokban! Természetesen Jani bácsival és Daniellel megbeszélték a kertészeti munkákat. A cukrászdában Bori idősebb kolléganője tudja a dolgát. Amennyire lehetséges, előre megsütötték a süteményeket és a torta alapokat, lényegében Katinkának mindössze annyi lesz a dolga, hogy napközben rájuk nézzen. Egy dolog kissé aggasztja, mégpedig a három kuvasz. Tisza, a domináns hím, a családtagokon kívül mindössze Jani bácsit viseli el. Emlékeznek ugyan Katinkára, nem bántják, de tessék-lássék engedelmeskednek neki. Megbeszélték Daniellel, hogy miután Katinka esténként kiengedi a kutyákat, már ne menjen ki az udvarra. Veje csak mosolygott, és egyetlen szó megjegyzést sem tett.
Világosodik. Ideje visszatérni a házba. Előbb betereli a kennelbe a kutyákat, megeteti őket, itatójukban feltöri a jeget és friss vizet önt bele.
- Tisza, vigyázzatok a családra!
Előző este bőröndbe tette a ruhaneműket, amiket magukkal visznek. Megbeszélte Palival, hogy reggel negyed hétkor útnak indulnak, megússzák a búcsúzkodást. Majd útközben megállnak reggelizni, elvégre délig rengeteg idejük lesz.
Pali már a nappaliban üldögél, és a laptopon olvasgatja a szállodáról szóló információkat.
- Borikám, igyekezz, mindjárt indulnunk kell!
Gyors tusolás után tíz perc alatt elkészül az öltözködéssel, hiszen minden ruhát előre kikészített. Valóban pontban negyed hétkor kigördül autójuk az útra. Miközben gondosan bezárják a kaput, észre sem veszik, hogy Katinka bentről figyeli a távozásukat. Elhagyva a települést, Pali vigyorogva sorolja, hogy milyen programot állított össze. Egy kastélyszállóban reggeliznek, utána megnéznek egy múzeumot, majd hatvan kilométerrel később a falusi panzióban kávéznak, ahol kemencében sült túrós buktát ehetnek, és pontban délben megérkeznek az úti céljukhoz. Igen, ezt az R. Tóth Palit szereti, a csibészes mosolyút, aki kellemes közös programokat szervez. Kilépve a megszokott hétköznapok helyszínétől, már egészen másként érzi magát a Tóth házaspár. Mintha visszafiatalodtak volna, évődnek egymással.
- Mi lenne Palikám, ha kikapcsolnánk a telefonjainkat?
- Semmi, drágám! Itt az enyém is, légy szíves kapcsold ki! Elvégre szabadságon vagyunk!
Bori lelkesen lezárja a mobilokat. Három napig meg lesznek telefon nélkül. Akkor is megvoltak, amikor utoljára nyaraltak, úgy húsz évvel ezelőtt.
- Átvegyem a vezetést Palikám? Hiszen tegnap még egész nap nyomtad az ágyat.
- Nem jól láttad, Borikám! Tudod mit csináltam? Egész nap Daniellel beszélgettem. Mindketten elővettük a laptopot és a fordító program segítségével csevegtünk. Jókat nevettünk, amikor a gép félre fordította a mondandónkat! Képzeld, még Katinka is meglepődött azon, hogy csak ebédelni mentünk ki a szobámból. Rendes ember Daniel. Nem azért, mert orvos. Egyszerűen pengeéles a logikája és végtelenül jóindulatú. Tudod, lassan már nem is bánom, hogy barna a bőre.
- Azt ne mondd, hogy előtte ez annyira zavart?
- Nem engem zavart, hanem a falubelieket. Csak tudnám, hogy miért. Nem tanultak történelmet? A török hódoltság után a tizenötödik század végén Magyarország népessége 3,3 millió volt. Az azt követő betelepítéseknek köszönhetjük, hogy ma ennyien vagyunk. Szerintem senki sem tudja, milyen vér keveredik az ereiben. De így a jó, mert ezért ilyen tehetséges a magyar. Hanem, Borikám, elképzelni sem tudtam volna, mennyi minden érdekli a vejemet! Megkérdezte, miből élnek itt az emberek, milyenek a jövedelmi viszonyok, miért lát oly kevés fiatalt a faluban? A paraszolvencia is érdekelte, és láttam rajta, hogy hihetetlennek tűnt számára annak a mértéke.
- Biztosan nem találkozott még ilyen viszonyokkal.
- Hacsak úgy nincs! Nézd, a következő kanyar után már megérkezünk az első állomáshelyünkre. Remélem megéheztél?
- Ráhibáztál!
Leparkolnak és egymást átölelve ballagnak a szállodába.
folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

emillio

Kedves Yolla!

Ügyesen összehoztad, hogy a két öregnek
a kihűlő érzelmei ismét fellángoljanak! De
a való életben ez csak nagyon ritkán jön össze!
Azért valahogy mégis jólesik ilyesmiről olvasni!

Pussz: emillio