Háztűznézőben 9. rész

Látogatók száma: 43

Szülők nélkül

Jó ember Pali, csak képtelen elengedni a rossz élményeit. Kincsként gyűjtögeti azokat, s el nem hagyná belőlük a négy évtizeddel ezelőttieket sem, pedig azok még a gyerekkorában történt eseményekhez kapcsolódnak. Egy napig a számítógép fordító programját használva beszélgetett az apósával. Könnyebben szót értettek, annak ellenére, hogy nem volt pontos a fordítás. Korrigálták, ha szükség volt rá, és időnként jókat nevettek az ebből adódó félreértéseken. Mégis sokkal jobb megoldásnak bizonyult, mintsem Katinka tolmácsolását igénybe venni. Nő jelenlétében a férfi nem lehet gyenge, esetlen, gyámolításra szoruló, mert abban a pillanatban sérül az egója és Palinak erre egyáltalán nem volt szüksége. Daniel finoman a tudomására hozta, hogy vigyázzon az étkezéssel, nem szabad a súlyát tovább növelni, sőt, kívánatos lenne megszabadulni a súlyfeleslegétől. Virágnyelven arra is felhívta a figyelmét, mely szerint a férfi élete csak boldog asszony mellett felhőtlen. Kikerekedett az apósa szeme, ámde erre egyetlen szóval sem reagált.
Roppant tetszik Danielnek a számítógépes fordító rendszer és úgy dönt, hogy a laptopját magával viszi a kertészetbe. Ha lemerül az akkuja, akkor talál áramforrást a raktárban, vagy a kazánház épületében. Ez utóbbi úgy épült, hogy a kazán előtere mintegy ötven négyzetméter, amely a kertészetben dolgozók öltözője és egyben pihenője is. Négylapos rezsóval, hűtőszekrénnyel, mosogatóval felszerelt, és természetesen egy férfi és egy női tusoló - mosdó is tartozik hozzá. Nagyot csalatkozik Daniel, amikor kiderül, hogy Jani bácsi bizony egyáltalán nem ismeri a számítástechnikát, így kommunikációjuk továbbra is a mutogatás szintjén marad.
Reggelinél abban állapodtak meg, hogy délelőtt Mirabel Katinkával lesz, ebéd után pedig Daniellel. Ennek megfelelően alakul a vállalkozások felügyelete. Azt is megbeszélték, hogy a három kuvaszt Jani bácsi és Katinka közösen eteti, engedi ki vagy tereli be a kennelbe. Igaz, hogy jól tudják az ebek a dolgukat. R. Tóth Pali következetesen nevelte őket. Tisza és Duna hathetes korukban kerültek hozzájuk. Az első alomból megtartották Csermelyt, mint a legkisebb és leggyámoltalanabb kölyköt, akinek úgysem került volna gazdája. Kipendült a kiskutya, nőnemű létére majdnem akkora, mint az apja. Reggel hétkor beterelik őket, akkor kapnak enni, este hatkor pedig mehetnek ellátni az őrzővédő tevékenységüket. Idegenekről nem fogadnak el ételt, még Jani bácsitól sem. Katinkát is gyanúsan nézték, amikor vitte nekik a menázsit. Végül odalépett Tiszához, megsimogatta a fejét, s ezzel megtört a jég. Csermely azonban úgy döntött, hogy neki is kijár a figyelem, nekirugaszkodott és képen nyalta fiatal gazdasszonyát, nem kis meglepetést okozva neki. Jani bácsit egyszerűen a kertészet tartozékának tekintik. Elviselik, de nem igazán kedvelik.
Pali távollétében nem jönnek a napszámosok. Többnyire locsolás és kapálás lesz napirenden, és a kazánra csak annyi fát tesznek, hogy ne aludjon ki a tűz, mert éjszaka még kell a fóliákba és az üvegházakba a temperálás.
Katinka hasznossá teszi magát. Ebédet főz, közben beindítja a mosógépet és amikor Mirabel a délelőtti szunyókálással van elfoglalva, vesz egy mély lélegzetet és előveszi a terhességi tesztet. Jól érezte, valóban anyai örömök elé néz. Legszívesebben rohanna elmondani Danielnek. Négy gyermeket szeretnének, és nem is baj, ha nem lesz közöttük nagy korkülönbség, bár illett volna várni az egy évet, de ez sem baj. Egyáltalán nem érdekes sem a fodrászverseny, sem a mesterfok. Megkívánja a húslevest, azt az igazi magyart. Azt is készít, és Daniel kedvéért ismét bárány lesz. Sőt, desszertnek süt egy piskótatekercset is. Könnyű az elhatározás, és nekilát az előkészületeknek. Mégis akad egy kis bibi. Képtelen megállni, hogy a cukorral kikevert tojássárgáját ne kóstolja meg. Egy kanálnyi nem a világ. A második sem. Mire a gép felveri a tojáshabot, hiányzik a tojás sárgájának a fele. No, ahhoz pedig elég lesz a habot is felezni kell. A maradékból pedig habcsók lesz. Közben olvadoznak a húsok. A bárányhús eléggé sok kettőjüknek, nem baj, majd meghívják Jani bácsit ebédre. Nem is! Átviszi a felét Juliska néninek. A piskótából nem lesz tekercs, mert ahhoz kevés. Kettévágja, megkeni lekvárral a tetejére pedig kakaóból, vajból és cukorból sűrű mázt készít. Mehet a hűtőszekrénybe. Percek alatt megszikkadnak a habkarikák és beteszi a sütőbe a bárányt. Másfél óra alatt elkészül, és az is lehet, hogy addig nem fő meg a húsleves. Illetve biztosan nem készül el, mert éppen csak gyöngyözhet, lassan kell főzni. Megkóstolja Katinka a habkarikát, igen finomra sikerült. Maradt a csokimázból, amit megmelegít és belemártogatja a karikákat. Nagyon jól néznek ki! Vajon finomak is?
Felébred Mirabel, és gőgicséléssel jelzi, hogy foglalkozzon vele az édesanyja. Nincs is ezzel semmi baj. A szokásos pelenkacsere után következik a tízórai. Etetés közben Katinka tovább csipegeti a habcsókot, melynek eredményeként a tizenkettőből mindössze négy marad. Elég az Danielnek mutatóba. Meglehet, nem is ízlik neki, de semmiképpen sem akarja megfosztani férjét az édességtől. Mirabel hasra fordul a járókában, maga alá húzza a lábait, és kinyomja magát a kezével. Lesi az anyját, mit szól ehhez a mutatványhoz. Nem figyel Katinka, márpedig akkor hangosan sikkantani kell néhányat, mert a füle biztosan jó, akkor is, ha éppen a húslevest kóstolgatja. De miért rohan ki a konyhából egyenesen a fürdőszobába? Miért nem figyel rá?
A kertészet gazdasági bejáratánál megáll egy teherautó. Hozott ötszáz kiló humuszt, amit R. Tóth Pali megrendelt még egy hónappal ezelőtt. A száz darab ötkilós kiszerelésű anyagot egyenesen a raktárba vitetik. Készpénzfizetéssel kell kiegyenlíteni a számlát. Míg lepakolják, Daniel szalad a pénzért. Egyedül találja a kislányát a nappaliban és sehol sem látja a feleségét. Gyanús hangokat hall a mosdó felől. Fülig ér a szája. Szóval beigazolódott a gyanúja! Örömében felkapja Mirabelt és közli vele a kistestvér érkezését.
- De el ne mondd anyának, hogy tudod! Megvárjuk, míg megmondja!
Mielőtt bementek volna Juliska nénivel vásárolni a Tescóba, bement a bankba pénz váltani, emiatt nem gond kifizetni a szállítmányt. Erről nem számolt be Katinkának, elvégre ez nem olyan lényeges momentum. Visszateszi kislányát a járókába, kezébe adja a kedvenc csörgőjét, magához veszi a pénzt és visszamegy a kertészetbe.
Ebédnél nagyon sápadt Katinka. Képtelen eldönteni, hogy állandóvá váló hányingerét a szíve alatt növekvő kisded, vagy a délelőtti torkossága okozza. Esetleg mindkettő. Elárulja Danielnek az örömhírt, amivel nagyon boldoggá teszi. Legszívesebben nem is engedné el maga mellől. A desszertre való tekintettel hosszúra sikeredik az ebéd. Mirabel egy ideig gyakorolja a járókában a forgást, imitálja a mászást, bár hátrafelé halad. Elunja magát, hanyatt fekszik, rágcsálja kicsit a csörgőjét, majd elalszik.
A cukrászüzemben lázas munka folyik. Grillázstortát készítenek a hölgyek, mégpedig hozott anyagból, számla nélkül. Juliska a megrendelő, aki a férjétől tudja, hogy Boriék három napra elutaztak, a fiatalok meg nem értenek semmihez. Lám, Jani is hozott haza ötven kilót a humuszból is. Úgysem hiányzik Palinak, majd azt mondják, hogy kiszórta a gyümölcsösben. Úgy beszélte meg a cukrásznőkkel, hogy a barátnője, Csernovicsné megy a tortáért, mert neki nincs ideje elmenni érte. Azt nem köti az orrukra, hogy nem szeretné, ha aznap látnák őt a cukrászda környékén.
Katinka végül három órakor indul útnak. Élvezi a kellemes napsütést és tempósan megy a cukrászdába. Útközben az jár a fejében, hogy Daniel megvárja, míg felébred a kislányuk és kimennek a kertészetbe levegőzni. Jobban belegondolva, semmi értelme sincs bemenni a cukrászatba, hiszen édesanyja minden instrukcióval ellátta a munkatársait, ám ha megígérte, akkor nem maradhat otthon. Csillapult a rosszulléte. Sőt, kimondottan jól érzi magát. Mirabelnek leveszöldségeket és egy falat csirkehúst pürésített ebédre, ami nagyon ízlett neki. Hála istennek, jó étvágya van a kislányának.
Gyerekkorában oly sokszor megtette ezt az utat, iskolába jövet-menet, és nem gondolta volna, hogy egyszer édesanyaként is itt rója a járdát, ráadásul a családi cukrászdába tart. Még öt perc, mire odaér. Felhívja a szüleit, hogy megkérdezze, hogyan érzik magukat, ám egyikük sem veszi fel a telefont. Ez jó jel, biztosan úgy érzik magukat, mintha a második nászútjukon lennének. Optimizmusa töretlen. Ma csak jó történhet vele! Mi a csuda? Zárva a cukrászda! Izgatottan megy a hátsó gazdasági bejárathoz, melyet szintén zárva talál. Csenget, és alig várja, hogy ajtót nyissanak neki. Majdnem fél percig várakozik, mire résnyire kinyílik az ajtó:
- Jaj, te vagy az, Katinka! Már azt hittük, nem is jössz!
Erős, édes égetett cukor illattól terhes a cukrászüzem levegője. Elég Katinkának néhányszor levegőt vennie és máris rohan a mosdóba. Összenéz a két cukrásznő, talán mégsem volt olyan jó ötlet illegális grillázs tortát készíteni, amely nem más, mint egy disznó, három malacával, szépen kidíszítve a cukrozott tojásfehérjével. Már késő eltüntetni.
Visszatérve Katinka a grillázstorta megrendeléséről kérdezősködik.
- Csernovicsné jön érte öt óra körül.
- Kifizette, vagy adott előleget?
Összenéznek az asszonyok, erre mit mondjanak, hiszen sem a pénztárgépben, sem a megrendeléseket tartalmazó kockás füzetben nyoma sincs semmiféle nyoma a grillázs tortának.
- Miért vagyunk zárva?
Ez a másik kérdés, amire nincs jó válasz. Eleinte hebegnek, habognak a cukrásznők, majd a fiatalabb átmegy támadásba. Három helyett ketten dolgoztak, az harmincszázalékos munkaerő kiesés. Mérges Katinka, pontosan tudja, hogy sumákolnak az asszonyok, ezért úgy dönt, hogy ebből neki elég mára, hazaküldi őket, mondván, hogy itt marad zárásig és tele van süteményekkel a hűtőpult. Az idősebbik asszony megpróbálja menteni a menthetőt, és kevésbé elegáns megoldást választva előcitálja a cukrászda dolgozói számára kötelező egészségügyi kiskönyv hiányát, elvégre azzal Katinka nem rendelkezik. Nem válaszol a fiatalasszony, csak odalép az anyja íróasztalához, előveszi táskájából a fiók kulcsát. Pár másodperc múlva az egészségügyi kiskönyvét és a kisegítő családtagra vonatkozó megbízási szerződését. Elég az iratokra rápillantani a két asszonynak, azonnal felismerik, hogy lebuktak. Tudhatták volna, hogy Bori soha semmit sem bíz a véletlenre. Kotródnak is az öltözőbe, hogy mielőbb átöltözhessenek és másnap reggelig látni sem akarják a munkahelyüket. Abban reménykednek, Katinka nem veszi észre, hogy délelőtt saját zsebre két egész tortát is eladtak. Hiába a település szinten jónak mondható legális jövedelmük, amikor nincs az a rakott szekér, amire ne férne rá még néhány villa szalma. Főleg akkor, ha a szalma jelen esetben a könnyen keresett készpénz.
Elmennek a cukrásznők és Katinka gondosan bezárja a gazdasági bejáratot, sőt a belső biztonsági ácskapcsot is felteszi. Kinyitja a cukrászdát és arra gondol, hogy nem lesz nagy forgalom, akár haza is mehetne. De rend a lelke mindennek, nyitva tartási időben nyitva kell lenni.
Vajon mit csinálhat a férje és kislánya?
Mi mást tennének, mintsem Daniel gondosan felöltöztetve Mirabelt, a gyerekkocsiba teszi, és kitolja a kertészetbe, hogy levegőzzenek. Egyenesen a raktárba megy, megnézni az ötösével odahordott és egymásra rakott humusszal teli zsákokat. Varma doktornak elég rájuk néznie, hogy feltámadjon benne a gyanú: nincs meg a teljes szállítmány. Mielőtt kifizette a szállítót, megszámolta a zsákokat és akkor még száz volt belőlük. Most azonban hiányzik tíz zsák. Nem nyelhette el a föld, felhasználásra sem kerülhetett, hiszen akkor meglennének az üres zsákok. De nincsenek. Vajon Katinka mit tenne a helyében? Nyűgösködik Mirabel, nem szeret a kocsiban lenni. Amint az apja kiveszi a kocsijából, máris vigyorog, tapsikolja Daniel arcát és végre jól körülnézhet, mert innen nézvést többet látni, mint a gyerekkocsiból. Dr. Daniel Varma számára jó edzésnek bizonyul kislányát cipelve végigsétálni a Jani bácsi és az apósa ingatlana közötti drótkerítés mellett, annál is inkább, mert a földet ott is felkapálták és emiatt időnként botladozik. Szinte nyárias az időjárás, közel húsz fok a hőmérséklet, de éjszakánként még lehűl a levegő. Mirabel is tekintget, számára nagyon új jelenség a magyar Alföld sík területe, ahogyan gyümölcsöst is először lát. Egyfolytában mondja a magáért, és számára nagyon kellemes apja járásából adódó ringatózás. Véget ér a szomszéd telke, de a kertészet földjének a háromnegyede csak ezután következik. Semmi rendellenességet nem tapasztal Daniel, ezért visszafordul. Ni csak! Mit lát a szomszéd hátsó kerítésén belül? Tíz zsák humuszt lapul egymás mellett. Okos megoldás! Errefelé ritkán járkálnak, csak akkor, ha a gyümölcsösben dolgoznak, mert a munka dandárját ez idő tájt a fóliákban és az üvegházakban végzik. Gyanús hangokat hallat Mirabel. Ideje visszatérni a lakásba, mert tisztába kell tenni a leányzót.
Katinka unatkozik a cukrászdában. Egyetlen vevő sincs. Lefoglalja magát azzal, hogy megnézi, mennyi süteményt tettek ki reggel, mit írtak be az erre rendszeresített füzetbe és mennyi fogyott, mennyi pénz van a kasszában. Lenni kellene a pultban két egész tortának, de nincs egyetlen egy sem. Átmegy az üzembe, ám az ottani hűtőben sincs. Alighogy elmentek a szülei, máris rejtélyes esetek merülnek fel ebben az aprócska cukrászdában is. Keletkezett egy fekete lyuk, melyben nyomtalanul eltűnnek a torták, miközben nyom nélküli megrendelésre grillázs torta készül. Ráadásul annak az árát nem is kalkulálta ki az édesanyja, ezek szerint azt neki kell megállapítania.
Vevő érkezik. Középkorú mosolygós, meglehetősen jól öltözött asszony.
- Jó napot kívánok! Mit adhatok?
- Jó napot kívánok! Nekem is leértékelt torta kellene! Ha lehet, akkor puncstorta! A szomszédasszonyom mondta, hogy ma kétezer forint a tizenhat szeletes torta.
- Sajnálom, asszonyom! Elfogyott a tortánk! Ajánlanám a krémeseinket, a Rigó Jancsit.
- Köszönöm, kicsit nézelődök, ha megengedi.
- Parancsoljon! Frissek a réteseink is!
Megjön Csernovicsné a grillázs tortáért.
- Jó napot, aranyom! Mancikát keresem!
- Jó napot kívánok! Már hazament. Mit adhatok?
- Hát…- kissé zavarban van az idős asszony. – A grillázs tortáért jöttem volna.
- Ó, az elkészült! Azonnal hozom!
A másik vevő felkapja a fejét:
- Nem is tudtam, hogy grillázst is készítenek!
- Természetesen. Azonban csak megrendelésre.
- Nagyon sajnálom!
Hozza Katinka a tortát, ami nagyon mutatós és láthatóan eléggé vastag az anyaga.
- Tessék nézni, megfelel?
Csernovicsné elképed. Nagy is a torta, díszes is. Hiába, Juliska tud élni!
- Köszönöm, megfelel.
- Akkor adom a számlát. Hétezer-ötszáz forintot kérek.
- Mennyit?! Nekem ezt nem mondták!
Katinka rezzenéstelen arccal visszakérdez:
- Miből tetszik gondolni, hogy ingyen adjuk?
- Azt mondta Juliska, hogy kétezret kell fizetnem…
- Nem tudom, ki az a Juliska?
- Akkor nem kérem. Viszontlátásra!
Fordul ki az ajtón Csernovicsné.
Az elegáns asszony nézegeti a grillázs tortát.
- Megvehetem, hölgyem? Nekem megfelel.
Forr a méreg Csernovicsnéban. Ki hallott még ilyet? Neki csak kétezret adott Juliska! Micsoda szégyen! No, majd felhívja és leteremti. Nem elég, hogy az unokáját meg sem nézte az a roma doktor, a Bori lánya is igen fenn hordja az orrát! Na, majd ha elmondja az urának, az majd kitalál valamit! Azt is mondta Juliska, hogy Bori elment az urával nyaralni. Ki hallott már ilyet? Tavasszal nyaralni! Minden ismerősnek, akivel útközben találkozik, elmondja, hogy fél áron adják a cukrászdában a süteményeket! Hadd bosszankodjon R. Tóthék lánya!

folyt.köv.