Mandakarni és a csúnya lányok
Látogatók száma: 58
A hölgyek belátták, hogy Mandakarninak igaza van, ezért halálosan megsértődtek.
Mandakarni szerette a vizet, meg aztán kopoltyúja is volt; lemerült a víz alá, és azt gondolta, ott marad, amíg meg nem szárad. Indra, az istenek királya persze félreértette a helyzetet. Már megint egy vízi jógi! Annyi varázserőt fog szerezni, hogy engem is letaszít a trónomról. Mitévő legyek?
Az istenek celluxot és technokolt ajánlgattak, de Indrának támadt egy rosszabb ötlete. Semmi nem téríti el annyira az embereket a jóga gyakorlásától, mint egy friss szerelem. Leküldök a földre egy szép tündérlányt, vagy mindjárt ötöt, akkor nem mondhatja ez a halember, hogy nem volt miből választani. – Rátelefonált a tündérek menedzserére: Te Csitraratha, küldj már le öt csajt a földre, faxolom a pontos címet. – OK, főnök, felelte a futtató, és mivel csak ennyi volt az utasítás, azok közül a tündérlányok közül válogatott, akik odafönt nem hiányoztak senkinek. Röviden, egyik sem illett volna a CKM címlapjára. Az egyik dagadt, a másik piszkafa, a harmadik – a zs-kategóriás szépségek megjelentek a helyszínen, és csábítgatni kezdték Mandakarnit.
Gyere ki, parancsolta a dagadt, mutatok neked valamit.
Ne húzd az időt, pattogott a piszkafa.
Essünk túl rajta, nem fog fájni, bíztatta a pulykatojás.
A tó vize E-coli baktériumokkal fertőzött, sipákolta a fekete angyal.
Mi a francot csinálsz a víz alatt? – kérdezte szendén FB+, a bülbülszavú.
Száradok, felelte Mandakarni, és az orromat se dugom ki a vízből, amíg legalább a ruhám meg nem száradt.
Ez teljesen bekattant, sugdolóztak a tündérek egymás között, normális ember azért tölt tízezer évet a víz alatt, hogy megszerezze a jóga varázserőit, ez meg, lefogadom, azt sem tudja, mi az a sziddhijána-abhicsára-kálakalászamudbhava.
Mandakarni tényleg nem tudta, sőt azt merte mondani, sosem fog megtanulni szanszkritul, amyg odaföntről ilyen ronda tündérlányokat küldenek.
A hölgyek belátták, hogy Mandakarninak igaza van, ezért halálosan megsértődtek.
Idefigyelj, te tökfej, csilingelte édesen a bülbülszavú, aki a legbátrabb volt közöttük, nálunk a mitológiában az a szokás, hogy a körülrajongott jógi elveszti a fejét, belénk szeret, palotákat épít nekünk a tóparton, és elhalmoz minket minden jóval. A bukkake addig tart, amíg a varázserői el nem fogytak, akkor mehet Isten hírével, vissza a víz alá.
Nem érdekel a japán mitológia, közölte Mandakarni, és csak azért se jött ki a vízből.
A tündérlányok azt gondolták, le kellene ereszteni a tó vizét, csak hát az munka, nem is kevés. Ezért beküldtek a tóba egy alig finnyás krokodilt, aki előbb alaposan megrágta a problémát, aztán megemésztette. A végeredményt már nem várták meg a tündérlányok, visszarepültek a mennybe, és jelentették a menedzsernek, hogy a feladat elvégeztetett. Indra kitüntette a kreatív menedzsert, a lányok persze nem kaptak semmit.
Ki nem állhatom a csúnya tündéreket, mondta a menedzser, de ha komoly melóról van szó, el kell ismerni, hogy hasznosak.
A cikket írta: Müszélia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Szia Müszélia!
A varázspálca használati utasítását a tündéreknek mellékelni kellett volna :)
Köszönjük a jó kis sztorit!
Pussz, Tündér
A varázspálca használati utasítását a tündéreknek mellékelni kellett volna :)
Köszönjük a jó kis sztorit!
Pussz, Tündér
Ön sziporkázott, ebben az abszurd kis anekdotában. De összességében szétszórtabbnak éreztem a szokásosnál.
Bokor