újabb események régebbi események további események
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

Nem a munkától fáradunk le igazán

2011. június 28. - Látogatók száma: 151

A szép számmal akadó tennivalóim miatt már régen elfelejtettem az unatkozás szó jelentését.

Aki nem szereti a kellemetlen meglepetéseket, az a mai Világunkban nem árt, ha több lábon áll. A főállásom mellett az örökölt barkácsolási tehetségemet továbbfejlesztve én ingatlan karbantartással egészítem ki a jövedelmemet. A munkák változatossága miatt, megunni sem lehet azokat. Vannak olyanok, amelyeket nem szívesen vállalok, mert a bonyolultabbak nem feltétlenül hoznak többet a konyhára.

Egy pár éve gyártottam az egyik belvárosi társasház számára egy „háromemberes” udvarlezáró biztonsági rácsot, egy hat méter belmagasságú kapualj-aula végére. Azért illettem ezzel a jelzővel, mert a hatalmas szerkezet beépítéséhez legalább hárman kellettünk. Gond csupán annyi volt a ráccsal, hogy csak a földszinti lakóknak szolgálta a vagyon és az udvarra kiengedett kisebb gyermekeik őrzését.

A közgyűlés napirendi pontjai közé került a rács áthelyezése a lépcsőház elé.
Bíztam benne, hogy egy másik rács építése mellett döntenek inkább, mert a bontás, átépítés, helyreállítás, bonyolultabb a helyszínen, mint egy előre gyártott szerkezet beépítése. Nem úsztam meg! Felvonultunk és belevágtunk a két rész szétválasztásába.

A korábbi munkálataink során is mindig akadt egy-két „szakmabeli” lakó, járókelő, aki jó akaratból és segítségnyújtási szándékból instrukciókkal látott el. A több „okos” hozzászólás közt az is szerepelt, hogy ne válasszuk szét a monstrumot, hanem egyben toljuk át az új helyére az ajtószárnyak nélkül is két mázsát nyomó keretet. Az, biztos nem tett volna ilyen javaslatot, aki már próbált egy szimpla ágú létra tetejére mászott embert áthelyezni, megtartani.

A szerkezetet kibontottuk, és lefektettük az udvaron, hogy a betoldást hozzáhegeszthessem. Ebéd idő közeledtével úgy döntöttünk, hogy amíg én készítem a varratokat, a két kollégám harapnivaló után néz a környéken. Éppen elektródát cseréltem, amikor egy szatyrokkal felpakolt, addig ismeretlen személy lépett be a kapun.
Odalépett és megállt felettem a termetes alak. Azután rémült, rikácsoló hangon köszönés nélkül kérdezte: Mit csinál, Ember? Ez egy nem régen épített vasrács! Már elromlott?!

Édes istenem, máris egy újabb okoskodó „hozzáértő”, gondoltam magamban. Beszólás helyett, humorral próbáltam enyhíteni az indulataimat. Nem, nem romlott el, csak beletoldok a két oldalába. Ha nagyobb lesz, több fény, több levegő jön át rajta.
Mivel nem reagált, sejtettem, hogy fel sem fogta a közlésemet, hogy egy adott méretű helyre nem lehet fél méterrel nagyobb tárgyat betenni.

Lépett kettőt és újra belekezdett: Ezt a szép rácsot így szétvagdalni és összekenni!
Ezt már tényleg nem guggolhattam tovább visszavágás nélkül. Felálltam végigmértem a termetes asszonyságot. Ráncolva a homlokomat, bamba képpel úgy tettem, mint aki erősen elgondolkodik, majd megkérdeztem tőle. Kedves asszonyom, ugye nem azt akarja mondani, hogy ez nem a Varsányi utca 46. számú ház.

Ez volt ám igazán olaj volt a tűzre! A megrökönyödés és düh ült ki az arcára, a szemével szikrákat szórt felém.
-Mit tett, Ember?! Ez a Varsányi utca 64. Azonnal rakja vissza a rácsunkat! - Harsogta bele az udvar csendjébe.
A fejemhez kaptam, meglepetést színleltem és igyekeztem az ő hangerejével visszakérdezni.
-Asszonyom! Maga mit tett?
-Mit tettem volna, nem tettem semmit!- Szólt értetlenül.
-Épen ez az, mert ha elment volna a társasházi közgyűlésre, akkor tudná, hogy a rács toldását az áthelyezés miatt kell végeznem.

Az időközben megérkező kollégáim a hölgy mögött mosolyogták végig a színjátékot. Akkor ismét konstatálhattuk, hogy nem a munka nehézsége az, ami igazán lefáraszt bennünket.

A cikket írta: Lakyluck

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. szeptember 3. 09:17
Jókat kuncogtam írásodon :))) ... kérünk még hasonló történeteket :P
2011. június 29. 04:34

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2011. június 28. 23:09

Szia Lakyluck!

Kedves történet, megmosolyogtattál!

:-)

Pussz,
Tündér

Szia Kedves Tündér!

Köszönöm, hogy figyelmeddel és értékeléseddel megtisztelted szerény személyemet!
A baj csak az, hogy a történet korán sem egyedi. Napi szinten érnek az emberi hülyeségből fakadó atrocitások is. Az életünk moráljának változása, a gazdasági nehézségek miatt is az emberek, ingerültséget, tapintat hiányt, agresszivitás produkálnak.
Képesek egymás torkának ugrani már apró dolgok miatt is.

További kellemes időtöltést kívánok!
Pussz: Zoltán
2011. június 28. 23:09
Szia Lakyluck!

Kedves történet, megmosolyogtattál!

:-)

Pussz,
Tündér
2011. június 28. 17:59

megtekintés Válasz erre: Lakyluck - 2011. június 28. 17:43

Kedves Évi!

Ha az volt a célod a bejegyzéssel? Akkor biztos megvan rá az okod, hogy féltékennyé tedd a barátodat.

A személyiségvédelmi és üzleti okok miatt a fotó csak illusztráció. A képen nem én vagyok, hanem a dublőröm. Sőt nem is erről a rácsról írtam.

Jelenleg diákokat (nem diáklányokat) foglalkoztatunk idénymunkásként.
A képességüknek megfelelő feladatokat nagyon ügyesen elvégzik.

Az ügyes kezeid biztosan emelnék a hatékonyságunkat! De akkor vajon ki maradna a bájos lánykáddal otthon? Tudod, nekem mindenre kell ügyelnem.

Te mindenre ügyelő!
Különben is én a kaput dicsértem. Vagy mégsem? :-)
Még a szeme se áll jól!!!
2011. június 28. 17:43

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. június 28. 15:36

Kedves Zoli!

Akkor most én is menjek oda a VI. kerületbe? Kell a segítség a befejezéshez?
Rendben van, jövök.

Én is hibáztam. Nekem is bűnhődnöm kell. ☺

Igazán nem a munkától fáradunk le. Ezt mindig tudtam. ☺

Puszi,
Éva

Hú de jól néz ki az a kapu! ☺

Kedves Évi!

Ha az volt a célod a bejegyzéssel? Akkor biztos megvan rá az okod, hogy féltékennyé tedd a barátodat.

A személyiségvédelmi és üzleti okok miatt a fotó csak illusztráció. A képen nem én vagyok, hanem a dublőröm. Sőt nem is erről a rácsról írtam.

Jelenleg diákokat (nem diáklányokat) foglalkoztatunk idénymunkásként.
A képességüknek megfelelő feladatokat nagyon ügyesen elvégzik.

Az ügyes kezeid biztosan emelnék a hatékonyságunkat! De akkor vajon ki maradna a bájos lánykáddal otthon? Tudod, nekem mindenre kell ügyelnem.
2011. június 28. 15:36

megtekintés Válasz erre: Lakyluck - 2011. június 28. 15:17

Kedveseim!
Köszönöm az észrevételeiteket!
A hibákat kijavíthatom, de az elkövetés miatt Évinél mindenképpen bűnhődnöm kell.
A szitu tegnap esett meg velünk a VI. kerületben, természetesen más cím alatt. De holnap is odamegyek, befejezni.

Kedves Zoli!

Akkor most én is menjek oda a VI. kerületbe? Kell a segítség a befejezéshez?
Rendben van, jövök.

Én is hibáztam. Nekem is bűnhődnöm kell. ☺

Igazán nem a munkától fáradunk le. Ezt mindig tudtam. ☺

Puszi,
Éva

Hú de jól néz ki az a kapu! ☺
2011. június 28. 15:29

megtekintés Válasz erre: Lakyluck - 2011. június 28. 15:17

Kedveseim!
Köszönöm az észrevételeiteket!
A hibákat kijavíthatom, de az elkövetés miatt Évinél mindenképpen bűnhődnöm kell.
A szitu tegnap esett meg velünk a VI. kerületben, természetesen más cím alatt. De holnap is odamegyek, befejezni.

Ha az asszonyság megjelenik, vonulj fedezékbe!!:)
2011. június 28. 15:17
Kedveseim!
Köszönöm az észrevételeiteket!
A hibákat kijavíthatom, de az elkövetés miatt Évinél mindenképpen bűnhődnöm kell.
A szitu tegnap esett meg velünk a VI. kerületben, természetesen más cím alatt. De holnap is odamegyek, befejezni.
2011. június 28. 15:02
Az Évi által észlelt hibákat meg majd kijavítod, ő is egy segítőkész barát!!! :):)
2011. június 28. 15:00
Nagyon jó kis írás, azért adtam valóságpontot is, mert teljesen életszerű!! Annyi hozzá(nem) értő, "segítőkész" ember van a környezetünkben, hogy mindennek nagyon jól kellene működni!!! Üdv: Angyal:)
2011. június 28. 14:46
Szia Zoli!

Ha ez volt a célod a cikkel? Kifejezetten jól nézel ki ott a rács előtt. A rács se akármilyen monstrum, klassz.
Jó a cikked, majdnem érthető, de egy két volt-tal kevesebb is elég lenne benne. :-)
Na ezt csak viccből, de igazán mondtam.

Puszi neked,
Éva

Na jó segítek! "Ez.... ám igazán olaj... a tűzre" A 2. "volt" felesleges. ☺ A többi hibádért másként büntetlek.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: