újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Otthon, - édes otthon

Látogatók száma: 57

Szabó „tucat” János már ötödször nézte meg az aranyszínű méteres műanyag karórát a falon. Ezt a kínai terméket,- van már négy éve is, hogy ajándékba kapta. Nem volt giccsgyűjtő, de az órát hálából adták, - ezért nem volt szíve kidobni. Mostanra már egészen megszokta a látványát, - plusz két évig is jár egy ceruzaelemmel, - és ráadásul pontos.

Felvette a mára már ünneplőnek számító sötétkék öltönyét, - és nem érezte jól magát benne. De muszáj volt, - mert hivatalos volt a Tudományos Akadémiára, ahol ma, az eddigi munkásságáért - elismerésképpen – kitüntetik!

Pedig eddig méltánytalanul mellőzték!

A kollégája, - barátja és társa a vállalkozásukból, - egy előre tervezett külföldi útja során nem tért vissza! Kiderült, hogy a 200 milliós beruházásra felvett kölcsön, és az utolsó munkájuk, - melyet öt évig terveztek, és állandóan fejlesztettek egyre tökéletesebbé, - eltűntek, - az összes dokumentációkkal, és a védett engedélyekkel együtt! A világviszonylatban is nagyon fontos találmány, mely a légi, szárazföldi, és föld és víz alatti navigáció és kommunikáció forradalmasított, - teljesen újszerű, pontos és zavarmentes megoldása volt.

Az ekkor még Dr. Szabó János úr teljesen összetört. Az állami és banki kölcsönök miatt a cége felszámolásra került. A vagyonát a bankok és az ügyvédi költségek teljesen felemésztették, mi több, a felesége elhagyta, és összeállt az egyik ügyvéddel. A villáját, műtárgyait elárverezték, és a bevételeket - a bankok elvitték. Utcára került volna, - ha az egyik minisztériumi államtitkár nem áll ki mellette. Elintézte, hogy a lefoglalt üzemének a kis gondnoki lakását megkapja.

Így lett szép lassan dr. Szabó Jánosból – Szabó „tucat” János, ahogy saját magát ironikusan elnevezte, - ami aztán rajta is ragadt. Egyik nyomdász barátja tavaly karácsonyra meglepte, és csinált neki 200 darab névkártyát Szabó Tucat János néven, a gondnoki lakás címével.

Munkahelye nem volt, - hiába keresett 52 évesen. Vagy azt mondták a felkeresett cégeknél, hogy sajnos az állást már betöltötték, vagy azt, hogy két diplomásan a tudományos fokozatával és a három felsőfokú nyelvvizsgával nekik túlképzett! Aztán belefáradt az állandó elutasításba, és nem keresett többé állást. Pénzt csak úgy ajándékba elfogadni, - nem engedte a büszkesége! A régi barátai a tudtán kívül megbeszélték, hogy kisebb megbízásokat adnak neki pénzért, és Ő ebből tartotta fenn magát!

Végre elkészült. Az iratait magához véve elindult a Tudományos Akadémiához. A kapuban egy díszegyenruhás őr tartóztatta fel, és a meghívóját kérte. A meghívó, - az sajnos otthon maradt!

- Akkor a nevét legyen kedves elárulni, hogy megnézhessem a meghívottak listáján! – tudakolta az őr.

- Tucat vagyok, Tucat János – hebegte zavarodottan.

- Sajnos, nem szerepel a meghívottak listáján, ezért nem engedhetem be!

Ahogy ott állt bizonytalanul, - az éppen érkező fejlesztési minisztériumi államtitkár belekarolt.

- Szervusz, drága Jánosom! Örülök, hogy el tudtál jönni! Különben nekem kellett volna hozzád mennem! – mondta viccesen. - Tudod, egyre több - nálunk fejlettebb országból is érdeklődnek a találmányod iránt, - ezért javasoltam a fejlesztési minisztérium nevében a miniszterelnök úrnak, hogy terjessze a köztársasági elnök úr elé a javaslatomat a kitüntetésedre, amit aztán Ő ellenjegyzett! Ugye, nem baj?

Aztán az őr felé fordult. – Maga nem ismeri Dr. Szabó Jánost? – Jegyezze meg, ez az ember, hívás nélkül is bármikor, - akár éjjel kettőkor is bejöhet ide, vagy a miniszterelnöki hivatalba!

Bent az aulában már gyülekeztek a meghívottak. Amikor már minden meghívott megjelent, az államtitkár elmondta a menetrendet.

- Most az akadémia elszállíttatja Önöket az Országházhoz, ahol a házelnök egy rövid beszédet mond, majd a köztársasági elnök úr és a miniszterelnök úr átadja a kitüntetéseket. Azután állófogadás, és utána ide visszajövünk, egy bankettre, és, hogy aki kocsival érkezett, és itt hagyta a parkolóban a kocsiját, - annak se kelljen gyalogolnia! Akkor induljunk, mert a busz már a bejárat előtt vár ránk!

Bent a parlamentben minden a forgatókönyv szerint zajlott. Helyet foglaltak a széksorokban. A házelnök beszéde után a miniszterelnök egymás után szólította a kitüntetésre várókat. Mindenkihez volt egy – két méltató, dicsérő szava a kitüntetés átadásakor. Szabó János csak nézte az ünneplőbe öltözött vendégeket, és átfutott rajta a gondolat, - vajon a ruhája nem túlságosan kopott a többiekhez képest? Ekkor hallotta meg, hogy másodszor is szólítják. Tán nem is vette volna észre, ha a szomszédja oldalba nem böki. Sietve felállt, és kiindult a kitüntetését átvenni.

- Dr. Szabó János, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata – kitüntetésben részesítem az informatika és technika terén végzett több évtizedes, - a határainkon túl is nagyra becsült tudományos kutatói munkájáért! Ezekkel a szavakkal a köztársasági elnök átadta a kitüntetést, - majd mindhárom honatya mosolyogva kezet fogott vele.

Amíg visszaért a helyére, addig tapsolták, és fényképezték. Zavarban volt. Elszokott attól, hogy Őt ünneplik. Csak már vége lenne! – gondolta.

Aztán az állófogadás! Mindenki boldogan nevetve társalgott, vagy dicsekedett az eredményeivel, - miközben ették a szendvicseket, és itták egymás után a pezsgőket. Őt is faggatták. Mit is mondhatna? Azt, hogy a legjobb barátja meglépett a felvett tőkével? Vagy azt, hogy emiatt elúszott mindene, és teljesen tönkrement? Hogy már a villája helyett egy 26 négyzetméteres kis lakásban lakik? Egyre rosszabbul érezte magát ebben a fényes társaságban. Szép lassan kisétált a teremből, - ki a parlamentből.
Haza indult a hóna alatt a kitüntetéssel. Elvégre mégis csak ott van az otthona, - az otthon – édes otthon!

Hazaérkezve meglepetés várta. Az éppen odaérő postás örömmel üdvözölte.

- Szevasz, Tucat! Pénzed jött külföldről, - de be kell menned érte a főpostára, mert nem hozhattam ki, - biztonsági okokból! Rengeteg sok pénz! De a vele küldött levelet azt elhoztam! - mondta a postás, és elköszönt.

Izgatottan nyitotta ki a levelet. Ahogy olvasni kezdte, öröm járta át, - aztán könny szökött a szemébe. A barátja és társa írta.

- Drága barátom, Jánosom! A fejlesztésre felvett pénzt, illetve nagy részét egy új céges számlára át tetettem, és zároltattam, - nehogy elköltsd valami haszontalan beruházásra! A számla száma és a jelszó letétben van egy közjegyzőnél! Sajnos nem jelentkezhettem előbb, - mert autóbaleset ért, és több mint másfél évig kómába feküdtem egy svájci kóma központban. Ne aggódj, - most már jól vagyok. Megtudtam, hogy mi történt Veled, és elhatároztam, hogy addig nem megyek haza, amíg mindent meg nem oldok. A találmányunkat nemzetközileg is levédettem, több műszaki és tudományos folyóiratban publikáltam róla, és szerződést kötöttem a gyártására több neves céggel. Most már gazdag vagy, - illetve vagyunk! Ezek után, - hogy mostanra mindent elrendeztem, - végre én is mehetek haza, - mert vár rám az otthonom!
Ó, - az otthon, - édes otthon!

Ölel szerető barátod: Gyula

A cikket írta: emillio

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Emillió!

Tudod, azt szeretem a történeteidben, hogy a zseniális, de elesett, lecsúszott embereket képes vagy talpra állítani a végére. Ezzel lassan kivívtad bennem az elismerésemet.
Mondd, számomra is ki tudnál találni valami "felemelőt"? :-) Kész csoda lenne, ha az elesettek, becsapottak egy újabb nekifutással sikert, sikerre halmozva elérnének a csúcsra!... - vagy legalább az aljáig. :-)

Gratulálok! Tetszett!

Éva

Kedves Zséva!

Számodra felemelőt csak a Páva Zsolt tud
kiutaltatni, - egy toronydaru formájában!
Tehát irány az önkormányzat!
Lelki segélyért pedig a templomba menj!
Ott a László atya segít neked! Sőt, meg is
gyónhatod neki az összes bűnödet!

Csókdosom azt a sírós szemhéjadat! emillio

megtekintés Válasz erre: emillio

Kedves Yolla!

Mindez nem csak az én érdemem!
A tanácsaid hatására egy kicsit átírtam,
és ez sikeredett belőle!
Köszönöm az őszinte véleményedet,
- és a tanácsaidat is!

Pussz: emillio

Kedves Emillió!

Most már tudom, elfogult vagy... Hogy hagyhattál ki, amikor pedig én agyba-főbe dicsértelek? Még csak válaszra sem méltattál!... Régen is rosszul esett, most meg főleg, hogy idetévedtem... Neked hány év kell, hogy észrevegyél bármit is?

Azt hiszed minden bűnöd elévülhet? Pl. ez nem, soha! Amikor az otthonunkról van szó, az a libling, a szeretett (kinek, hogy) Nekem a mindent jelenti még most is...

Szerettem volna megdicsérni a feltett fotódat is, de arra már nem kerülhetett sor...

Hát, ha te ennyire semmibe vetted egykoron mások tetszés kinyilvánítását, akkor minek törjem magam?... hiszen szóból ért az ember!

Messzemenő következtetéseket nem szeretnék ebből a nem cselekedetedből levonni, így csak a jelen érzéseimet írom le... betudom annak, hogy nagyon el lehettél akkor régen magadtól szállva... két ünnep közötti időszakodnak tudom be, az elfoglaltságnak, ami ezzel járt... arra gondolni sem merek, hogy hanyagoltál...

További szép napot!
Kedves Emillió!

Tudod, azt szeretem a történeteidben, hogy a zseniális, de elesett, lecsúszott embereket képes vagy talpra állítani a végére. Ezzel lassan kivívtad bennem az elismerésemet.
Mondd, számomra is ki tudnál találni valami "felemelőt"? :-) Kész csoda lenne, ha az elesettek, becsapottak egy újabb nekifutással sikert, sikerre halmozva elérnének a csúcsra!... - vagy legalább az aljáig. :-)

Gratulálok! Tetszett!

Éva

megtekintés Válasz erre: Yolla

Kedves Emillio!

Bár nem szabadna dicsérnem, de nem tehetem, hogy szó nélkül hagyjam a cikked, amely annyira a mai magyar valóságot tükrözi, hogy belegondolni is elég.
Gratula!

Pussz:Yolla

Kedves Yolla!

Mindez nem csak az én érdemem!
A tanácsaid hatására egy kicsit átírtam,
és ez sikeredett belőle!
Köszönöm az őszinte véleményedet,
- és a tanácsaidat is!

Pussz: emillio
Kedves Emillio!

Bár nem szabadna dicsérnem, de nem tehetem, hogy szó nélkül hagyjam a cikked, amely annyira a mai magyar valóságot tükrözi, hogy belegondolni is elég.
Gratula!

Pussz:Yolla
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: