újabb események régebbi események további események
15:10
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
10:58
Kőnig új cikket töltött fel
08:19
Új cikk került fel a weboldalra
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
22:30
Ilona új cikket töltött fel
15:04
Black Ice módosította a cikkét
14:44
Black Ice új cikket töltött fel
11:13
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
00:08
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:06
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:57
Új cikk került fel a weboldalra
00:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
21:27
Virág új cikket töltött fel
20:20
Új cikk került fel a weboldalra
16:57
Ilona új cikket töltött fel
15:20
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
14:52
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:16
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
11:50
Anyu új bejegyzést írt a naplójába

Segítség! Manó a férjem! (pályázatra)

2010. december 12. - Látogatók száma: 73

Akkor kezdődött minden, mikor a férjem azt mondta, hogy most itt, anya előtt nem lehet. Az egész addigi életem megváltozott azután. Vagy talán inkább mikor először találkoztam Marcival?Most találtam meg a kedvesnaplómat, miután feltúrtam a lakást...

2005. december 25.
Anyám megint felhozta a dolgot, nem hiszem el, hogy ilyenkor is ez a téma, az egész rokonság előtt, mert igen, igen, igen, 28 évesen még nincs senkim, az Áginak meg már gyereke van, most készül épp a második (kaján nevetés). S bár legyen ez mégoly elkeserítő, abba, hogy nincs munkám, végképp nem kellett volna belemenni.... Csak álltam ott bután a fa mellett, beszívva az átható karácsonyillatot, s arra gondoltam, hogy szeretnék most újra két éves lenni, mikor még hittem a Jézuskában...Halkan mormogva azt kívántam, bárcsak eltűnnék most a föld színéről. Ha ez teljesül, akkor talán a másik kívánságom is, hogy végre odabújhassak valakihez szenteste és ne más gyerekeinek vegyem az ajándékot. Ezt már elalvás előtt gondolom. Az új pizsamámban.

2005. december 26. 16:30
Hazafelé menet beugrottam a presszóba Virág barátnőmhöz pletykálni egy kicsit, meg kiborulni, szegény, még ilyenkor is dolgozik, no de nem ez a lényeg, kedvesnaplóm, hanem a vörös hajú fiatalember, aki randevúra hívott, miután megette a presszó összes maradék mézeskalácsát. Virággal kinevettük, csak hárman voltunk bent, ez a vörös hajú pedig úgy ette a mézeskalácsot, ami már kicsit megszáradt, mintha életében nem evett volna. Szép férfi és van benne valami elképesztően vonzó, este találkozom vele, anyámnak tán nem lesz igaza, hüpp...

2005. december 27. 0:30
Óóó, te jó ég, szerelmes vagyok, szerelmes vagyok, szerelmeseees! A bőre olyan fehér, mint a hó, a szeme világosbarna - óóó és milyen érzékien csókol, egészen odáig még fenntartásaim is voltak, de teljesen elcsábított. Enyhe narancsízt éreztem a szájában és narancsillatot rajta mindenhol...lehet, hogy ez a titka.
Nem, nem feküdtem le vele (még), hisz most is itt van nálam, hozzá nem mehetünk - mondta, mert sok a szétszórt játék, ami nem az övé és nem is a gyerekeié, mert azok neki nincsenek még - mondta - hanem csak arról van szó, hogy ő játékokat készít. Hát nem belevaló egy srác? (Megjegyzem halkan, még a feneke is jó.)

2005. december 27. 4:30
Még mindig nem, azért mégsem jó ötlet így elsőre, akármennyire is megértjük egymást, így hát kiosontam a konyhába, hogy csinálok szendvicset; mézeskalács nincs? - kérdezte, de sajnos én nem tartok. Helyette csináltam forralt bort és azt ettük háztartási keksszel és babapiskótával. Marci, mert így hívják, nem győzte dicsérni, milyen ügyes vagyok, azt mondta, sosem ivott még ilyen jó forralt bort, pedig ő olyan helyről jön, ahol gyakran készítenek. Megkérdeztem honnan, majd legközelebb megmutatja - mondta. Becsiccsentettünk rendesen, s aztán, nos, azt nem mondhatom hangosan. Most alszik. Hófehér, fahéj illatú bőre csodálatosan fénylik a sötétben...
-------
2010. december 23.
Idén először Marci szüleihez utazunk karácsonykor, holnap indulunk, a fiam, KisMarci már alig várja, hogy szánkózhasson a hegyekben. Tapsikolva emlegeti, ül az ablak előtt és lesi, hogy mikor esik már a hó. A lányom is, bár ő már inkább az új kabátkájának örül, hópelyhes, ő választotta.
Jó is lesz elutazni pár napra, Marci, a nagy, annyit dolgozott az utóbbi időben a műhelyben, hiába, a karácsony előtti időszak mindig megviseli. Az üzlet viszont jól megy - nem tudom honnan kap ennyi megrendelést, sosem beszél a munkájáról, már régóta olyan érzésem van, mintha titkolna valamit. De egy játékkészítő nem lehet maffiózó, vagy igen? Nem is tudom, kedvesnaplóm, de a Virág szerint sem. De ha az lenne, én akkor is szeretném őt, pláne, hogy ilyenkor decemberben mindig olyan finom az illata, főleg a homloka alatt, néha narancs, néha csokis sütemény, nem tudok neki ellenállni, bolond vagyok?
Eddig még sosem töltöttünk a nagyszülőknél egy napot sem, izgulok egy kicsit. Be kellene pakolnom...

2010. december 24. 23:10
Apró faluba mentünk, a GPS sem hozta be, de Marci lazán odatalált. Hát nem ügyes? Hihetetlen, hogy két gyerek és öt év után is ennyire szeretem, még mindig képes vagyok érezni azt a fahéjhoz hasonlító illatot a bőrén, ha szeretkezünk. Ma is, mint minden (szent)este. De most mintha az egész háznak olyan különös illata lett volna...

2010. december 25.
Délután szánkóztunk a gyerekekkel, megijedtem, mert a KisJulcsi nagyot esett, de a puha hó megvédte az ütéstől, úgy körbeölelte. A KisMarci még nem ülhet rá a szánkóra egyedül, őt az apukája húzza, közben nagyokat sikongat és kiabál: apa, repüljünk.!
Azt hiszem, mégis ekkor kezdődött minden, mikor a férjem erre azt válaszolta, hogy most itt, anya előtt nem lehet. Hogy mit nem lehet?- gondoltam magamban, aztán már csak annyit láttam, hogy a KisMarci szánkóstul siklik a levegőben...Na ne, mondom, na ne, ennyire nem vagyok bolond, káprázik a szemem, vagy hülyéskednek velem, vagy mi van, de aztán már csak azt hallottam, hogy a férjem rászól a gyerekre, hogy jöjjönleazonnal, az meg nem akar, és már egyre feljebb van, és ekkor ő is felrepült érte, a KisJulcsi meg szó nélkül utánuk és vigyorgott, hogy akkor most már szabad anya előtt, ugye apa? Miután a férjem épségben levadászta cseperedő gyerekeinket a levegőből, odalépett hozzám és annyit mondott: beszélnünk kell. Hát,mondtam,akartam kérni. És elájultam.
Amikor felébredtem, az egész család ott ült körülöttem szánakozó arcot vágva és mézeskalácsot majszolva. Marci gyengéden megsimogatott és elkezdett mesélni, talán ez elsőre sok lesz - mondta, de mindent el akarok mondani és annyira sajnálom, hogy eddig titkolnom kellett, hogy karácsonyi manó vagyok. Mi a franc, hüledeztem, akkor most már légyolykedves elmondani mindent, hogy akkor, akkor a játékok, az illatod, tudhattam volna, meg a repülés...és a gyerekek? Akkor ők is?Igen-mondta Marci-ők is, és az egész család. Meg tudsz nekem bocsátani?
Enyhén kibuktam, most erre mit lehet mondani? Kisétáltam a házból, beszívtam a friss levegőt, meg kifújtam, bal orrlukon be, jobbon ki, jógalégzés, vagy mi, és közben azon morfondíroztam, hogy most akkor mi ez az egész, meg hogy nem álmodom-e. Majd bementem és megkérdeztem tőle, hogy elvisz-e egy körre, mármint repülni. Szerettem volna kiabálni, de ahogy lenéztem a havas háztetőkre, olyan nyugalom szállt meg, nem tudtam mást mondani a férjemnek, mint azt, miért nem csináltuk ezt korábban is? Fahéjillatba burkolózva, nevetve szálltunk tovább az éjszakai égen...

http://www.youtube.com/watch?v=xH7eNC-geVw&NR=1

A cikket írta: Myrha

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 17. 12:01
Szia Myrha!
Ez kiváló, akkor most már te is manó vagy...
Üdv, Pinokkió
2010. december 16. 22:15
És íme, itt van végre egy remek fantasy, naná, hogy ötcsillagos :)
2010. december 16. 11:15
Sziasztok, köszönöm, ezzel a történettel is kívánok kellemes ünnepeket minden olvasómnak!

Myrha
 
2010. december 15. 22:07
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2010. december 14. 14:59
Aranyos, kedves történet.
Mosolyt varázsoltál az arcomra,
és a mézeskalács illatát az orromba.

Csak így tovább...
Békés Ünnepet!
Franci
2010. december 14. 11:03
Nagyon tetszett! Igazán irigyellek :-)
2010. december 13. 22:51

megtekintés Válasz erre:   - 2010. december 13. 22:18

Kedves Myrha,

ez egy tüneményes kis írás!
Abszolúte megfelel a pályázati kiírásnak -- vidám, kedves és jópofa, és remekül, lendületesen írtad meg.

Remélem, a zsűrinek is lesz szeme!!! :-)

Üdv,

Ktr

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
 
2010. december 13. 22:18
Kedves Myrha,

ez egy tüneményes kis írás!
Abszolúte megfelel a pályázati kiírásnak -- vidám, kedves és jópofa, és remekül, lendületesen írtad meg.

Remélem, a zsűrinek is lesz szeme!!! :-)

Üdv,

Ktr
2010. december 13. 11:35
Remek, remek, remek...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: