Szép remények - ötszavas játék

Látogatók száma: 51

Ugatás, útszéli, üstökös, űr, virág,

Az én kedves férjuram, Távollátó Bence gyermekkori álma látszott megvalósulni, mikor az Univerzum-minisztériumból kinevezést kapott az űr feltérképezése és egyben az új lakókolóniák számára élhető kisbolygók felkutatására.

Karrierje oly fényesen alakult akárcsak egy üstökös és már nem csak az okos-számítógépek tapimonitorján, hanem már a valóságos űrben száguldozhatott az űrsiklójával, ahová sem a kutyaugatás, sem a virágillat nem ért el. Pedig számomra az ugatás és a virág testesítette meg mindazt a vidéki családi idillt, ami már csak a regényekben és dédanyám elbeszéléseiben létezett.

Igaz, abban a régi világban nem volt minden szép, és nem hiányzott ugyan az útszéli örömlányok tiltott tevékenysége (ahogy dédapám átszellemült sóhajával mesélt róluk), de hiányzott az erdők susogása, a patakok csörgedezése, a hegyek visszhangja, a madarak éneke és a kutyák önfeledt kergetőzése a gyerekekkel.

Ebben a plasztik világban virág csak a festményeken létezett, egy letűnt világ utolsó ajándéka, mely elmúlik őseink emlékeivel együtt. Csak nagyanyám őriz egy botanikus széfben magokat, melyet anyáról leányra örökítünk a családban, hogy hátha egyszer felfedezünk egy új bolygót, melyet még nem tettünk tönkre és okosabban, bölcsebben újra felépíthetjük azt a világot, ahol újra szaladhatunk oxigénpalack nélkül a vadvirágos réten.

Bízom benne, hogy legközelebb nem rontjuk el!

3123. Újrakezdés hava 23.

A cikket írta: Virág

előző cikk következő cikk

1 szavazat