Vízoltók 24.
Látogatók száma: 51
Ignác kapott egy visszautasíthatatlanul előnyös vételi ajánlatot a birtokra. Elkezdett eladó villákat nézegetni, és a tetszetősöket Lillával együtt is felkereste, aki nagyon büszke volt rá, hogy Ignác az Ő véleményét is kikéri! Az lett a vége a sok eladó villa megtekintésének, hogy Lilla első látásra beleszeretett egy, - a Hunyad orom tetején lévő villába. Erre Ignác rögtön rábólintott, és leelőlegezte a kis villát.
Ennek a kis ötszobás villának fenséges volt a panorámája, és a ház alagsorában hatalmas teremgarázs, és úszómedence is volt, ahonnan szintén fel lehetett menni a villába, egyúttal biztosította számukra a kényelmet is, és a sportot. Eladta a birtokot, mert az ottani emlékek úgyis nagyon nyomasztották, és megvette a leelőlegezett Hunyad oromi villát!
Beköltözésük idején tartotta a házavatót, - melyre az egész nagycsalád, és az ismerősök mind meg voltak hívva, - váratlan esemény zavarta meg! Egy futár hozott hivatalos meghívólevelet Dr. Boronkay Zaránd nevére! A jelenlévők mind elképedve néztek össze!
Vajon mi lehet a levélben? Tanakodni kezdtek, hogy mit is csináljanak ilyenkor, de Ignác úgy döntött, hogy rögtön felhívja a fiát, mert hátha nagyon fontos a fia nevében átvett hivatalos levél!
- Szevasz, drága fiam! Bocsi, hogy most is zavarlak, de egy hivatalos leveled érkezett hozzám, - de neked címezve! Elküldjem neked, - vagy küldjem vissza a feladónak? Várj egy kicsit, amíg kihangosítom a telefonom!
- Szia, apa! Mi van a levélben?
- Nem tudom, nem bontottam fel, - mert neked szól!
- Akkor bontsd ki légy szíves, aztán olvasd fel!
- Rendben, akkor felolvasom, - csak várj, amíg kibontom! …. - Tehát:
Tisztelt Dr. Boronkay Zaránd úr!
A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete Életmentő érdemérem kitüntetést adományoz önnek a mostoha körülmények között is leleményesen végrehajtott Laringotómiáért, mellyel egy Gégeödémás beteg életét sikerült megmentenie!
A kitüntetést ez év augusztus 22.-én Pénteken 14 órakor átveheti személyesen Nyíregyházán, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének a székházában, vagy pedig akadályoztatása esetén elküldjük a kitüntetését az ön levelezési címére, ahol az ön hozzátartozója, vagy megbízottja is átveheti!
A tettéhez gratulálunk!
Tisztelettel: Dr. Hajdú Lehel megbízott titkár
- Hát ennyi a levél! Gondolom, hogy nem utazol ezért haza! Ha akarod, átveszem, és elküldöm neked Helsinkibe!
- Köszi, apa vedd át, és add oda a húgomnak, mert ő is ott volt! Egyébként én is éppen most akartalak hívni, mert nekem is van egy örömhírem! Nagyapa leszel, - ez már egészen biztos!
Kár, hogy nem látod, de itt van az egész család az új villám házavatásán! A húgod is itt hallgatózik, miattad fülig ér a szája, és nagyon örül, hogy nagynéni lesz! Az apósodék is és a feleséged keresztapja is itt van! Mindenki gratulál neked! Majd holnap ismét beszélünk, vagy Skype-on hívunk a húgoddal! Szevasz, fiam, és csókoltatjuk a feleséged!
Másnap a szokott időben Lilla lelkendezve számolt be Skype-on a bátyjának, hogy már nem akar divattervező lenni!
- Miért, drága kis húgom? Mi történt?
- Tudod drága bátyó, te vagy az én hősöm, és példaképem! Olyan akarok lenni, mint te! Embereket akarok gyógyítani, megmenteni az életüket! Már régóta ezen gondolkozom! Ha befejezem a gimnáziumot és leérettségizek, akkor utána majd az orvosi egyetemre akarok jelentkezni!
- Hát, bizony kicsim, oda nagyon sokat kell ám tanulnod!
- Tudom, emlékszem még, hogy te milyen sokszor az éjszakába nyúlóan készültél a vizsgáidra! Nem fogok meghátrálni egy kis tanulás elől! Ha te bírtad, akkor nekem is bírni kell, mert testvérek vagyunk! Tisztára egyformák!
- Hát azért mégsem teljesen!- nevette el magát Zaránd. Én férfiből vagyok!
Eltelt egy hét, és Lilla szinte röpködött örömében. Minden a vágyai szerint alakult. Mivel a nevelőapja állandóan kíváncsian leste, hogy mivel tud örömet okozni, vagy mosolyt csalni a nevelt lánya arcára, ő ezt nagyon ügyesen mindig kihasználta. Megkérte Ignácot, hogy fessék át az ő szobáját barack színűre, mert újabban ez lett a kedvenc színe. Ignác már másnap teljesítette a kívánságát, és mesterembereket fogadott fel az egész villa újrafestésére. Lillát elcipelte magával és napokig bútort kerestek a lány szobájába, olyat, ami Lillának is tetszett. Ez a szinte majomszeretet teljesen elhatalmasodott Ignácon. Túlzásokba esett, mindent megvett vagy megcsináltatott, amire Lilla csak célzást is tett.
*
Egy év telt el azóta, mióta Pali bácsi bérbe vette, és teljesen felújítatta a Hőscincért. Az ötlet, hogy steak ház & western pub lett belőle, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Pali bácsi egy fiatal hentes fiút rávett, hogy jó pénzért menjen ki fél évre Amerikába tanulni, ahol az állatok speciális levágásától a húsok előkészítéséig mindent megtanuljon. De a fő ok az volt, hogy a steakek speciális sütését és sokfajta különleges pácolását tökéletesen megtanulja! Ez nagyon jó ötletnek bizonyult! Hamar híre ment, hogy az új steak házban az ételek és a steakek mindig egyforma minőségben, és adagban kaphatók, és mindez elfogadható áron! Még extra méretű 50 dekás steaket is sütöttek, akár ott a vendég előtt is az asztalánál, - ha a vendég úgy kívánta! A húsokból sohasem fogytak ki, mert még az átalakítással egy időben pár napra eltűnt Pali bácsi, és keresett az országban egy olyan tenyésztőt, aki átállt a rideg állattartásra. A tenyésztő eldicsekedett, hogy a távlati terveiben a jelenlegi állatállomány tartása mellett bivaly, és bölény tartása és nevelése is szerepel! Leszerződött vele, hogy Ő biztosítsa mindig számukra a friss húst. Az ínyencek miatt főleg az ősi magyar szürke marha, és az eredetileg japán Wagyu fajtákat részesítette előnyben, mert ezeknek a húsa szép márványos, és koleszterin szegény! Főleg ebből a két fajtából hozattak fel élve havonta egy - egy állatot, amit a saját hentesük egy havonta két napra bérelt vágóhídon levágott, és konyhakészre előkészített.
Ignácnak, mint társtulajdonosnak és üzletvezetőnek csak az üzlet vezetésével, és az áruk megrendelésével, illetve beszerzésével kellett törődnie. Jani bácsinak meg az összes többi étel elkészítésével, és a személyzet felügyeletével kellett foglalkoznia. Pali bácsi meg egészen váratlanul néha hetekre eltűnt, arra hivatkozva, hogy az ügyeit kell intézni a nagyvilágban. Egy idő múlva aztán teljesen váratlanul ismét megjelent, és mintha semmi sem történt volna, - úgy viselkedett.
Az idő múlásával lassan mindenki megnyugodott.
Lilla is belenyugodott, hogy nem mehetett ki a bátyjával Helsinkibe, és, hogy Ignác lett a gyámja, és nevelőapja! A gimnázium harmadik osztályától a tanulást már itt folytatta Nyíregyháza helyett, és mint osztályelső készült az érettségi vizsgájára. Ignác javaslatára beiratkozott egy intenzív angol középfokú nyelvtanfolyamra is. Lassan egyre közelebb kerültek egymáshoz. A kezdeti félénkségét teljesen elhagyta, és nagyon tetszett neki, hogy bármit megkívánt, Ignác igyekezett mielőbb teljesíteni!
Egy kirándulásuk alkalmával elvetődtek egy lovardához, ami nagyon megtetszett nekik. Rászoktak a lovaglásra, és attól kezdve rendszeresen kijártak a lovardába lovagolni. Aztán
Ignác gondolt egyet, és meglepte a kislányt egy szép hátaslóval.
- Kicsim! Fogadd el tőlem ezt a szép lovat érettségi ajándékként! De csak akkor kapod meg, ha a gondját tudod viselni!- mondta mosolyogva.
- Jaj, Ignác bácsi, nagyon köszönöm, és ígérem, hogy vigyázni fogok rá, és gondozni fogom!- mondta Lilla lelkesen, és örömében a nyakába ugrott Ignácnak.
- Jól van, rendben! De azért már jó volna, ha nem bácsiznál többet, mert attól olyan öregnek érzem magam! Tegezz Te is nyugodtan, és elég lesz megszólításnak az Ignác!
Csak egyben volt nagyon szigorú, és kérlelhetetlen Ignác! Legkésőbb este tízre mindig otthon kellett lennie Lillának! Ignác semmilyen kifogást nem fogadott el, és ha elmúlt este tíz, máris rögtön rácsörgött Lillára, és felajánlotta a lánynak, hogy elé megy! Panaszkodott is emiatt Lilla Dalmának éppen eleget, de Dalma csak nevetett rajta.
- Örülj kicsim, hogy ennyire félt a bátyám! Mindez azért van, - mert nagyon szeret!
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
időrendi sorrend
Gratulálok! Nagyon jól sikeredett a folytatásod! Törhetem a fejem, mi legyen a továbbiakban.
Ölellek: Yolla
Hogy oda ne rohanjak!? :-)
Te egy árkon túli vízmester! Pályatévesztett. Kisnyugdíjas álmodozó, velem együtt a lehetőségeidet kereső, kutató, hajszoló könyvimádó, már nem is egy nőfaló.
Azt megígérhetem, ha ebből könyv lenne egyszer, első lennék ki megvenné, még ha az utolsó kanyilómból is. De hogy elolvasnám abban még most sem vagyok egészen biztos. Ez biztos.
Neked is jó szórakozást kívánok!
Pussz,
Éva
Kedves Zséva!
Mondok neked egy már nagyon sokszor hangoztatott
igazságot! "ismétlés a tudás anyja!" Nos, ha ismét
elölről elolvasod a Yollával alkotott, - a te szavaiddal
élve, - családregényünket, - annak kettős haszna van!
Az egyik, hogy még egyszer élvezheted a mi fordulatokkal
teli írásainkat, a másik, hogy egybefüggően olvasva kész
képet tudsz alkotni a mi zsenialitásunkról! (:-D)
Van még egy lehetőséged! Mégpedig az, hogy megvárod,
amíg nyomtatásban is megjelenik, - könyv alakban!
Igaz, - akkor mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, ha kíváncsi
vagy a fejleményekre! Neked, - mint kisnyugdíjasnak azt
ajánlom, hogy ha valóban kíváncsi vagy az eseményekkel
bővelkedő írásainkra, akkor írd be a cikk keresőbe azt, hogy
Vízoltók! Pillanatok törtrésze alatt kiadja mind az eddig írt
huszonnégy részt!
Jó szórakozást, és jó olvasást kívánva pussz: emillio
Te egy árkon túli vízmester! Pályatévesztett. Kisnyugdíjas álmodozó, velem együtt a lehetőségeidet kereső, kutató, hajszoló könyvimádó, már nem is egy nőfaló.
Azt megígérhetem, ha ebből könyv lenne egyszer, első lennék ki megvenné, még ha az utolsó kanyilómból is. De hogy elolvasnám abban még most sem vagyok egészen biztos. Ez biztos.
Neked is jó szórakozást kívánok!
Pussz,
Éva
Kedves emillio!
Valamit hiányolok a végére, de hogy se egyiket, se a másikat nem tettél ki a végére, így még reménykedhetek, hogy lesz a Vízoltóknak folytatása. Ugyan már rég elfelejtettem az elejét. Honnan is kezdődött ez a történet? Nyilván az elején. Yolla feldobta a labdát, te meg elkaptad... egy párost alkottok, ami szép és jó!
Jól kifundáltad a dolgokat és nem adtad alább! Szépen megírtad.
De azért elárulhatnád legalább te, csak úgy röviden, svájfoltokban, hogy miről is szól ez a családregény? :-)
Puszillak,
Éva
Mondok neked egy már nagyon sokszor hangoztatott
igazságot! "ismétlés a tudás anyja!" Nos, ha ismét
elölről elolvasod a Yollával alkotott, - a te szavaiddal
élve, - családregényünket, - annak kettős haszna van!
Az egyik, hogy még egyszer élvezheted a mi fordulatokkal
teli írásainkat, a másik, hogy egybefüggően olvasva kész
képet tudsz alkotni a mi zsenialitásunkról! (:-D)
Van még egy lehetőséged! Mégpedig az, hogy megvárod,
amíg nyomtatásban is megjelenik, - könyv alakban!
Igaz, - akkor mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, ha kíváncsi
vagy a fejleményekre! Neked, - mint kisnyugdíjasnak azt
ajánlom, hogy ha valóban kíváncsi vagy az eseményekkel
bővelkedő írásainkra, akkor írd be a cikk keresőbe azt, hogy
Vízoltók! Pillanatok törtrésze alatt kiadja mind az eddig írt
huszonnégy részt!
Jó szórakozást, és jó olvasást kívánva pussz: emillio
Valamit hiányolok a végére, de hogy se egyiket, se a másikat nem tettél ki a végére, így még reménykedhetek, hogy lesz a Vízoltóknak folytatása. Ugyan már rég elfelejtettem az elejét. Honnan is kezdődött ez a történet? Nyilván az elején. Yolla feldobta a labdát, te meg elkaptad... egy párost alkottok, ami szép és jó!
Jól kifundáltad a dolgokat és nem adtad alább! Szépen megírtad.
De azért elárulhatnád legalább te, csak úgy röviden, svájfoltokban, hogy miről is szól ez a családregény? :-)
Puszillak,
Éva