újabb események régebbi események további események
19:45
Tündér módosította a naplóbejegyzését
21:15
zsoltne.eva új cikket töltött fel
17:19
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
17:19
wadbikaiy új cikket töltött fel
17:13
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
16:03
Black Ice módosította a cikkét
15:37
Black Ice új cikket töltött fel
07:20
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
16:53
Új cikk került fel a weboldalra
14:57
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Black Ice módosította a cikkét
12:12
Black Ice új cikket töltött fel
16:04
Új cikk került fel a weboldalra
17:25
Új cikk került fel a weboldalra
14:47
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
13:34
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
12:16
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
11:46
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
05:42
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:35
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába

Az élet sója

2015. február 19. - Látogatók száma: 58

Prológ Mit tudtok rólam? Mindent és semmit. Megmagyarázhatatlan a keletkezésem és az elmúlásom. Egy pillanat alatt lángra lobbanhatok és el is múlhatok. Keletkezhetek lassan is, fokozatos izzással, mint az acél. Az elmúlásom is lehet lassú és észrevétl

SZERELEMKANYAR

Márton

Egy tisztes őszes halánték
a nő számára ajándék
és úgy kell, mint az őszi napsugár.

Márton minden reggel ezt a dalt dúdolgatja a fürdőszobában, fél öt és öt óra között, fogmosás közben. Ha jól látom, a szeme körül neki is vannak nevető ráncai, nem csak a feleségének. Borotválkozás közben mókás pofákat vág. Ez az ő ideje, amikor úgy érezheti magát, mintha teljesen egyedül lenne a saját otthonában, mert a családja még alszik.
Kedvenc felesége ebben az időben fordul a másik oldalára. Ráér felkelni, a gyerekeik önkiszolgálók. A munkaideje délelőtt tízkor kezdődik az üzletben, amelyet tizenöt éve vett neki, hogy ne legyen többé beosztott. Azóta nagyon ügyesen vezeti a fodrász üzletét, már bővítette kozmetikával, műkörmössel és szoláriummal.
A lányuk az idén érettségizik, s talán hamarosan pályát is választ. A fiuk belgyógyász szakorvos, most készül átvenni egy körzeti orvosi praxist. Kiszámíthatatlan, mikor jönnek – mennek.
Mártonnak sok idejébe és pénzébe kerül, hogy megteremtse a mai konszolidált életkörülményeket. Építő mérnökként dolgozik évekig, éhbérért. Ha Mara, a felesége, nem örököl a belvárosban egy száz négyzetméteres polgári lakást, nehezebben élnének. Egyébként is házasságuk első tíz évében a család megélhetésének szilárd alapját Marának kell előteremteni a fodrász fizetéséből, pontosabban a borravalóból.
Négy éves a fiuk, amikor az egyik építkezésen, ahol építésvezető, a tetőszerkezet elemeit az alvállalkozó rosszul szabja le, amelyből nagy ribillió lesz. A megrendelő kötbérrel fenyeget, a főnöke meg kirúgással, így azután gondol egy merészet és felmond. Néhány nap múlva, a tízéves érettségi találkozón, Domonkos barátja arról mesél, hogy mennyit keres az osztrákoknál, mint tetőfedő mester. Szó szót követ, kimegy hozzá három évre, megtanulja a szakma fortélyait. Itthon leteszi a mestervizsgát és önálló vállalkozásba kezd. Mára száz főt foglalkoztató cég tulajdonosa.
Visszatérve a családhoz, úgy élnek, mint a széllel bélelt, hangos olasz család. Amint elkezd telni a családi kassza, átjáró ház lesz a lakásuk. A nap bármely szakában ér haza, rendszerint vendégekbe ütközik. Eleinte Mara kolléganői ugranak fel megvitatni, csip-csup, ügyeiket, később Balázs fia osztálytársai is hozzájuk járnak tanulni és ezek után már természetes, hogy a cseperedő Erika lányának barátnői is második otthonuknak tekintik a lakást.
A konyhában rendszerint több fazékban készül az étel, s ott dohányoznak a felesége kolléganői. A nappaliban a kislánya barátnői csivitelnek, s közben nassolgatnak, melynek eredményként a házimozi csokoládés lesz, és takarításkor a szőnyegekből, a bútorok alól, a legelképesztőbb helyekről kerülnek elő a ropik és a sütemény darabok. A fia a haverjaival szemérmesen behúzódik a szobájába, ahonnan állandóan bömbölő zene hallatszik.
Megunja az idillt, s megvesz egy lerobbant családi házat Budafokon, a mellette lévő üres telekkel együtt.
A házból két év alatt valóságos kis villát varázsol. A földszinten kialakít egy hatvan négyzetméteres nappalit, amerikai konyhával, amelyből külön bejárattal három szoba nyílik, s ismervén a nagy vendégforgalmat, önálló WC-t és két fürdőszobát is ragaszt a két végéhez. A tetőtérben a gyerekeknek két szoba hall, önálló fürdőszoba, teakonyha áll a rendelkezésükre, a középütt futó folyosóról nyílóan, melynek két végén lépcsőházat alakít ki. Egyik a kertből felvezető önálló bejárathoz, a másik, a belső, a földszinti lakásba vezet. Tudja, hogy ezzel a szükségesnél nagyobb szabadság lehetőségét biztosítja a gyerekei számára, de ennek ellensúlyozására ragaszkodik ahhoz, hogy minden áldott nap, este hétkor, a földszinti étkezőben, együtt költsék el a vacsorát, négyesben. Ez a család Agorája, itt beszélik meg a közös ügyeiket.
A szomszéd telket egybenyitja a házuk telkével és kisebb parkot alakít ki rajta, úszómedencével, szaletlivel. Ráér a beépítésével, nem sürgeti az idő. Eleinte arra gondol, hogy ide hozza a vállalkozását, de elveti az ötletet. Nem kell mindent látnia a családnak, s persze, neki sem kell mindenről tudnia.
A felesége felesleges pénzkidobásnak tekinti, amikor a fürdőszobába jakuzzit és infra szaunás tusolókabint szerel be. Azonban alig néhány kettesben töltött pásztoróra a jakuzziban és Mara máris propagálja a barátnői körében az új fürdőszoba előnyeit.
A maga részéről jobban szereti a tusolót, amelyben nyolc helyen állíthatja be hogyan, milyen erősséggel lövelljen a testére a simogató vízsugár. Gyakran erekciója lesz, s több alkalommal felébreszteti a feleségét egy kiadós reggeli szeretkezésre. Egy idő után Mara rossz néven veszi a korai ébresztést, ezért inkább hidegvízzel próbálja lehűteni magát. Amióta a feleségénél beköszöntött a változó kor, teljesen kiszámíthatatlan.
A reggelit fürdőköpenyben, a konyhaszekrény előtt állva fogyasztja el, miközben készül a kávéja, amelyet sok tejszínnel és két szem cukorral iszik.
Ma farmerben megy dolgozni. Tervei szerint végigjárja az építkezéseket. Ha őszinte akar lenni, már nincs is ebben semmi meglepetés. Megszokták a munkatársai, hogy véletlenszerűen megjelenik és helyszíni ellenőrzést tart, még ha csak beszélgetni látják. is. Azt is tudják, bármikor, bármiben számíthatnak a segítségére, csak egyetlen dolgot nem tűr, a hazudozást. Aki nem szereti a munkáját, nála annak nincs helye. Mindenkit névről ismer, tudja, hogy nős vagy nőtlen, mi foglalkoztatja, vagy éppen mi bántja.
Egyetlen nő dolgozik a cégnél, a titkárnője. A cégük agya. Mindent tud, mindent regisztrál, mindent nyilvántart és senkinek sem beszél feleslegesen. Még neki sem. Pedig bizalmas viszonyban vannak, az egyetlen, akivel tegeződik a cégnél. Amúgy közel van a nyugdíjhoz és Mártonnak fogalma sincs, hogyan pótolja, ha egyszer elmegy.
- Szép jó reggelt, Márton. Ma kirándulsz, úgy látom.
- Kézcsók, Lívia. Talán elfelejtettem valamit? Kérlek, segíts!
- Dehogy, nincs semmi baj. Tegnap elhoztam az életmentő öltönyödet a tisztítóból és vettem két új inget. Összeállítottam a listát, hová, mikor érdemes menned. Kiszámláztuk a vasvári villa munkáit, ha aláírod, még ma postára is teszem. Ma van a harmincharmadik házassági évfordulód. Megrendeltem a virágcsokrot. Megveszed az ajándékot Marának, vagy nekem kell?
- Bízom benned, Lívia. Ügyesen megoldod.
- Mint rendesen.
A lista, amit ad, korrekt. Megrendelő, munka megnevezése, helyszíne, az árajánlat összege, a kivitelezés vállalt határideje és a három helyszínhez sorrendben a közlekedési útvonal az internetről.
Az irodájában megnyitja a számítógépét és felmegy az internetre. Hónapok óta ezzel kezdi a napot. Izgalmat keres és szórakozást. Túl nyugodt az élete és kiszámítható. Az igazság az, hogy Domonkossal versenyzik, ki tud több hölggyel megismerkedni. Egyik bécsi görbe éjszakán elhatározzák, nem hagyják magukra a szingli nőket. Ahogyan emelkedik bennük az alkoholszint, úgy kerülnek egyre közelebb a bonyolult nyilvántartási rendszer kidolgozásához, amelynek révén nem lesz egyiküknek sem lehetősége a csalásra.
Domonkosnak könnyebb a helyzete, mert elvált, egyedül él a kutyájával, de neki ott a család. Majd úgy intézi, hogy ne tudjon senki semmit kettőjük versengéséről. Főleg Mara meg ne tudja, mert akkor azután nagy baj lesz. Sorban megnyitja a társkereső portálokat, amelyekre bejelentkezett. Az elsőn házasemberként, a másodikon különélőként, a harmadikon függetlenként szerepel. Tulajdonképpen ártalmatlan flörtöket folytat, de milyen áron! Elengedhetetlenül szükséges kiszűrni, hogy a hölgyek közül kik vannak jelen mindhárom oldalon, mert velük nem szabad levelezésbe kezdeni, hiszen könnyen lebukhat. Kizárólag a 25-35 év közötti korosztály érdekli, közülük is a szinglik, akik képesek elvenni az élettől azt, ami jár nekik, anélkül, hogy belebonyolódnának érzelmileg is egy kapcsolatba. Legtöbbjüknek nincs idejük randevúkra, kirándulásokra, marad a virtuális randevú. Ha mégis időt áldoznak a találkozásra, az kivétel nélkül a jól felszerelt lakásukban, a franciaágyban végződik, egyszeri alkalomként. Nincs bonyodalom, bujkálás, féltékenység, nem kerül sok pénzbe és veszélytelen, mint ahogyan neki sem veszélyezteti a családi életét. Sőt, növeli a felesége önbizalmát, ha egy-egy virtuális randevú után otthon növekszik a teljesítménye.
A levelezgetésnek Lívia vet véget.
- Nem akarlak zavarni, Főnök, de behoztam az aláírandó iratokat, mert indulnod kell, ha mind a három építkezést meg akarod nézni.
Aláfirkantja a leveleket és kiveszi a szekrényből a munkásruháját meg a védősisakot. Mellette ott a pótöltönye, ha véletlenül mégis át kell öltöznie, ezért ne kelljen hazamenni.
Kellemesen süt a nap. Szeret vezetni, közben zenét hallgat. Domonkossal a verseny állása 45:44, a barátja javára. A szlogenjük: csak semmi érzelem. Be kell hoznia a hátrányt!
Fiatal korukban is állandóan versenyeznek, mindenben. Gyerekként abban, hogy ki tud messzebbre köpni a parkban, ki hány palacsintát tud megenni egy óra alatt, ki meri a járókelőket a harmadik emeleti erkélyről tojással megdobni, ki mer sampont lopni a közértből. Kamaszként megdézsmálják apáik cigarettáit és füstölnek, mint a Kálmán gyára, miközben stampedlivel iszogatják a mamától elcsent likőrt. Virtuskodásuk döntetlen eredménnyel zárul és nagy, közös hányással végződik. Rendszeresen verekednek is, legtöbbször egymást védve, bandában. Azután jön a csajozás, amely azért nem ver éket közéjük, mert Mártonnak a feketék, Domonkosnak a szőkék tetszenek. A felesége persze nem fekete, nem is szőke, hanem barna. Ennyit az ideálról.
Cseng a mobilja. Biztosan a felesége keresi. Mintha egy radar lenne beleépítve, amint rágondol, azonnal telefonál.
- Szervusz, szívem, mi újság?
- Szervusz, Marci. Elfelejtettem mondani, hogy ma vendégeink lesznek. Balázs bemutatja a jövendőbelijét.
- Szerencsésen időzít a gyerek, pont a házassági évfordulónkra. Miért nem mondtad korábban?
- Nekem is csak most mondta, reggel. Gondolhatod, készülhetek, kapkodás lesz az egész napom.
- Ne parázz, szívem, megoldod. Hétre otthon leszek. Szevasz!
Megérkezik az első építkezéshez, s még ki sem száll a kocsiból, már látja, hogy a szarufákkal gondok vannak. Az építésvezető már rohan is a kocsihoz.
- Jó napot, Főnök. Gondok vannak a szarufákkal…
- Jó napot, Sándor! Látom. Hol tárolják a többi faanyagot?
- A telek hátsó végben, jöjjön, megmutatom.
Az utcán áll meg, félig a járdán. Az építési területeken már számtalanszor megsérült a kocsija, vagy szög ment a kerékébe, ezért biztonságosabbnak tartja az utcai parkolást.
Megkerülik a félig kész házat. A telek végében felhalmozva minden építési anyag, amely még a házhoz kell. Fajtánként külön rakva. Egyenesen a faanyagok felé tartanak, amikor hallanak egy hatalmas csattanást. Ösztönösen visszafordul.
Szerencsére a dzsipje hátulján a merevítő csőváz felfogja az ütést, amelyet a hátulról belerohanó autó okoz.

Boglárka

Ma végre Boglárka alhatna délig is, mégis felébred reggel hatkor. Megszokta már, bármilyen későn érjen is haza, hétkor a kórházban a helye. Főnővér létére nem késhet, nem beszélve arról, hogy valamennyi súlyos műtétnél ő maga a műtősnő. Állandóan észnél kell lennie, mert amilyen szédültek a sebészek, minden hibájukat a segédszemélyzetre hárítják.
Amikor harmadszor sem veszik fel az orvosira, elhatározza, ha nem lesz sebész, akkor is a műtőasztal mellett akar állni. Beleveti magát az élet sűrűjébe, szépségversenyen kétszer is második lesz, miközben tanul, és négy műszakban dolgozik nővérként. Közben elvégzi az egészségügyi főiskolát is és a prof csodálkozik, hogy továbbra is nővér marad.
Időnként megbízást kap háziasszonyi teendőkre az egyik multi cégtől. Ez a munka jobban fizet, mint a főállása.
Mint virág körül a darazsak, úgy rajzanak körülötte a férfiak. De a szerelem elkerüli. Mindegyik széptevőről előbb-utóbb kiderül, hogy csak a teste érdekli, a lelke nem. Az érzelmei sem. Szívós munkával megteremt mindent, amire szüksége van, lakást, autót, nyaralót. Szeret szépen és divatosan öltözködni. A szüleihez kéthetente jár. Állandóan rágják a fülét, hogy menjen férjhez, mert unokát szeretnének és kifut az időből. Ebben igazat ad nekik. Szeretne gyereket, de nem akarja feladni a függetlenségét. Jaj, lenne neki, ha anyja megtudná, hogy egy rántottát sem készít magának. Nem tud főzni, még azt is elfelejti, amit kamaszként megtanul. A takarítást és a mosás-vasalást is a bejárónőjére bízza.
Lustálkodna még, ha a telefon miatt nem kellene elhagynia a francia ágyát.
- Szia, Boglárka, felébresztettelek?
- Szia, dehogy, már ébren vagyok.
- Ugye, nem gondoltad meg magad?
- Megállapodtunk, Balázs. És én mindig tartom a szavam.
- Érted mehetek hatra?
- Persze, várlak. Szia.
- Pontos leszek. Szia.
Érthetően izgul Balázs az este miatt, most akarja bemutatni a családjának.
Boglárka munkahelyén, a kórházban ismerkednek meg, ahol Balázs éjszakai ügyeletet vállal, nem csupán az anyagiak miatt, hanem gyakorlati tapasztalatok reményében. A napközbeni rendelés mellett a fiúnak kevés ideje jut az alvásra, neki könnyebb a négy műszak miatt.
Az éjszakai műszakban kevesebb a személyzet, mégis jobban összekovácsolódnak. Minden órában főzik a kávét, amelytől állandó kávéillat lengi be az ügyeletes orvosi szobát. A lánynak feltűnik a magas, vékony orvos, aki mindenkivel kedves és barátságos, mégis udvariasan három lépést tart a személyzet valamennyi tagjával, a professzortól a betegápolóig, kivétel nélkül. Ám a betegekkel felszabadultan beszélget, nyugalma, magabiztossága legalább annyit ér, mint a szakmai felkészültsége. Ha legkisebb kételye támad, konzultációt kér, a beteg gyógyítása számára a legfontosabb.
Tetszik neki a fiatal orvos, talán éppen azért, mert az egyetlen férfi a kórházban, aki nem teszi neki a szépet, nem keresi készakarva a társaságát. Barátnak tekinti, akivel jókat beszélget, még ha csak néhány percre futnak is össze. Hónapokig tart közöttük a kellemes, felhőtlen kapcsolat, mígnem behoznak egy balesetet szenvedő fiatalembert, akit Balázs vesz fel. Szokásához híven barátságosan kikérdezi a beteget a baleset körülményeiről. A vizsgálat során belső vérzésre gyanakszik, gyanúja beigazolódik és fél óra múlva a beteg már a műtőasztalon fekszik.
Hajnali háromkor végeznek a műtéttel és Boglárka majdnem összeesik a fáradtságtól.
- Jó estét, Boglárka, gyere, ülj ide az ablak mellé, fáradság ellen legjobb a friss éjszakai levegő és a forró kávé. Tej és cukor nélkül, hogy megmaradjon a szép alakod.
Elmosolyodik.
- Drága doktor úr, eltévesztette, nem vette észre? Letegezett. Gondolom, az öregebb jogán. Te vagy az első az orvosok között, aki nem gépnek tekint és a férfiak között, aki nem akar azonnal az ágyba cipelni.
- Bocsánat, de meghívhatlak egy italra a műszak után? Valóban nem áll szándékomban, hiszen mialatt átszabtátok a fiút, legalább tizenkét beteget kellett ellátnom, és nincs erőm a lepedő akrobatát játszani, mert ha délelőtt nem alszom legalább négy órát, a délutáni rendelésen összekeverem a hashajtót a vízhajtóval. És akkor, jaj, lesz a betegeimnek. Elnézést a megelőlegezett tegezésért, ígérem, lesz még alkalmunk meginni a pertut. Rendben?
Az első alkalmat több követi, egy italból számtalan ital lesz, feltéve, ha a kávé és kóla italnak számít. A barátságból szerelem lesz és elhatározzák, hogy összeházasodnak. Ma este mutatja be Balázs a szüleinek.
Gyorsan beágyaz, zuhanyozik és feltesz egy kávét. Amíg elkészül a fekete nedű, felöltözik. Reggeli gyanánt fél vajas-mézes zsemlét eszik, csak úgy állva. A kávét keserűn issza és forrón.
Megígérte a barátnőjének, hogy felugrik hozzá néhány órára és együtt is ebédelnek.
Az autóban szokás szerint bömbölteti a rádiót. Együtt énekli az előadókkal a számokat, teljesen átadja magát a zenének. Két kerülettel arrébb, eszébe jut, hogy legalább egy bonbont kellene a barátnőjének venni. Gyorsan lehúzódik, de a kerék megpattan a magas útpadkán és belecsúszik félig a járdán parkoló dzsipbe. Ha nem lenne bekötve a biztonsági öve, kirepülne a szélvédőn. Az ütközésnél hirtelen megfeszül az öv, elzsibbasztja a hasát és a jobbmellét.
Bogi megszédül, s percekig nem tudja, mi történik körülötte. Amikor feleszmél, érzi, hogy a feje puha bőrdzsekin nyugszik és egy nagydarab, magas, egyenes tartású, mákos hajú, villogóan fehér fogsorú, középkorú férfi utasításokat ad a körülötte állóknak.
- Kérem, ne hívjanak mentőt… rendőrt sem… én vagyok a hibás…
Márton meghallja a lány halk szavát. Elhallgat, és néhány pillanatig megpihen a szeme a formás, karcsú női testen. Az alakjára simuló, mélyen dekoltált, fűzöld ruhája kiemeli bőre fehérségét és dús, hosszú hajának természetes fekete színét.
Nagyot dobban a Márton szíve, lélegzetelállítóan szép ez a nő. Letérdel mellé és remegő kézzel megsimogatja az arcát.
- Csitt, kedves, ne beszéljen. Úgy lesz, ahogyan akarja. Ha fel tud ülni, betesszük a munkatársaimmal a kocsimba és hazaviszem. Az autóját pedig elvitetjük a szervizbe, a többit később elrendezzük. Rendben? Pár percig csak feküdjön nyugodtan. Vannak fájdalmai?
A lány csak bólogat, utána rázza a fejét, s szemével követi a férfi minden mozdulatát.
- Uraim, számítok a segítségükre. Sándor, kérem, vegye ki a hölgy táskáját a kocsijából és tegye át az enyémbe. Telefonálok, utána Sós úr, segítsen nekem beültetni a kocsiba a hölgyet. Kovács úr, magára bízom az autó elszállítását. Kérem, vitesse el a szervizembe, itt a cím, és a nevemen vegyék fel javításra.
Márton eltávolodik a társaságtól, lehetőleg ne hallják a beszélgetést.
- Szervusz, Lívia. Kérlek, mondj le minden mai napi programot és vásárolj még egy csokor virágot, a fiam mennyasszonyának. Megvetted a feleségem ajándékát? Köszönöm. Hatra bemegyek értük, nem kell megvárnod. Viszlát, holnap reggel.
Visszamegy a többiekhez. Közben Sándor már elintézte a dolgát. Sós úr odalép a lányhoz, de nincs szükség a segítségére, mert amint Márton fölé hajol, átöleli a nyakát és a férfi úgy kapja fel az ölébe, mint a pelyhet. Megcsapja a lány parfümjének az illata. Szíve úgy kalapál, mint üllőn a kalapács. Hangosan, ütemesen.
Alig tud az útra figyelni. Ötvennyolc év kellett ahhoz, hogy megtalálja álmai asszonyát. Húsz perc múlva, ölében a lánnyal, átlépi Bogi lakásának ajtaját. Egyenesen az ágyhoz megy, gyengéden ráfekteti a lányt és csak azután néz körül. Enyhe gyöngyvirág illat lengi be az apró lakást.
- Köszönöm, hogy hazahozott. A fürdőszobában, a mosdó feletti szekrényben talál fájdalomcsillapítót és egy tubus gélt. Kérem, hozza ide.
- Hívjunk orvost, komolyabb baja is lehet.
- Nem, nincs semmi bajom. Nővér vagyok, tudom. Elég lesz, amit kértem.
Mire visszatér a fürdőszobából, a lány leveti a ruháját. Egy szál tangában fekszik, keresztben a hasán és a mellkasán széles, lilába hajló, piros csík virít.
- Kérem… ugye, beken a géllel… nagyon csúnya…
Márton gyengéd, körkörös mozgással megpróbálja a sérült bőrt bevonni a géllel. Ahogyan a keze közeledik a lány melléhez, egyre kevésbé tudja türtőztetni magát. Megoldja a gordiuszi csomót. Miközben a lány jobb mellét kenegeti a géllel, a balt lágyan kényezteti az ajkaival, és szabad kezével oldja az övét, szinte letépi magáról a ruháit. Boglárka kéjt érez és tudja, ez még fokozható. Felemeli a férfi fejét és ajkával az ajkát keresi. Édes a csókja, lágy és gyengéd. A férfi keze végig simítja az ölét, s egy mozdulattal megszabadítja a tangától.
A következő órát szeretkezéssel és egymás kényeztetésével töltik. Végkimerülésig. Még egymás nevét sem tudják.
A lány arra gondol, most búcsúztatja a szingli életét. Ezt a mostani liesont nem kell bevallania Balázsnak, de a hostess munkát igen. Vagy egyszerűen csak abbahagyja, mintha sohasem lett volna élete része? Talán ez lenne a legjobb megoldás, és ellentételezésként sohasem faggatja Balázst a Jácinttal kapcsolatos barátsága okán.
Ezzel a házassággal mindketten csak nyerhetnek. Mennyi a szerelem ebben a kapcsolatban és mennyi az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet, azt nem szabad firtatni. Nem is kell.

Mara

Kétségtelenül nagy előny Mara számára, hogy egy jól működő szépségszalon tulajdonosa, s ehhez méltó a megjelenése is. Természetesnek ható, rendezett frizurája, halvány sminkje és az elegáns, örökké divatos, mégsem hivalkodó öltözködése miatt feltűnő jelenség. Bárhol megjelenik, a környezetében sokan rámosolyognak, még ismeretlenül is. A kiegyensúlyozott, rendezett magánélete nagyban hozzájárul a magabiztosságához. Szinte sohasem emeli fel a hangját, mégis mindenki hallgat rá.
Rendszerint felébred a férje reggeli készülődésekor. Nem nyitja ki a szemét, hiszen még legalább másfél órát alhat. A gyerekek hét óra körül reggeliznek. Erika jön le elsőként az emeletről, lefőzi a kávét és komplett reggelit készít. Három terítéket tesz az asztalra, hogy anyjának és a bátyjának csak le kelljen ülni, s máris falatozhatnak. Ezen a reggelen tojásrántotta, vajas pirítós és sült sonkaszelet a menü, melyhez a kávé mellett narancslét is lehet kortyolgatni. Balázs is korán lejön reggelizni. Hallja, amint nevetgélés közben egymást ugratják a testvérek.
Mara mosolyogva kel fel, hogy velük reggelizzen. Magára veszi a köntösét, hideg vízzel a fürdőszobában megpaskolja az arcát és kisétál a gyerekekhez.
- Jó reggelt, ifjúság!
- Szervusz, Anya.
- Kézcsók, Anya.
Anya és lánya jóízűen falatozik, de a fia csak tologatja a tányérján a rántottát.
- Egészségetekre. Látom, nem tudok a szavatokba vágni, akkor én lépek. Dolgozatot írunk az első órán történelemből, nem akarok elkésni. Sziasztok!
- Szervusz, Erika, délután egyenesen haza gyere, tudod, este ünneplünk.
- Megbeszéltük, Anya. Szia, bátyus!
Erika kettesével veszi a lépcsőket.
Balázs fellélegzik.
- Mondanom kell valamit, Anya. Szeretném bemutatni a családnak a menyasszonyomat. Ha beleegyezel, még ma este.
Váratlanul éri fia bejelentése, hogy éppen a házassági évfordulójukon akarja bemutatni a barátnőjét. Ugyanakkor örül is, hiszen ideje lenne megállapodnia.
- Örülök, kisfiam, de jó későn szóltál. Ki az a kislány? Hány éves? Mióta jártok? Mivel foglalkozik?
- Balogh Boglárka, 30 éves, főiskolát végzett műtősnő. Meglátod, nagyon csinos és intelligens lány. Szeretni fogod. Az esküvővel sem akarunk sokáig várni. Bocsáss, meg, indulnom kell. Ugye szólsz Apának is?
- Persze, kisfiam, eredj csak, el ne késs. Szervusz.
A fiú megkerüli az asztalt és puszit ad anyja homlokára.
- Szervusz, Anya. Jó fej vagy. Szeretlek.
Mara mosolyog, és arra gondol, hogy Balázs természete olyan, mint az apjáé. Egyszerűen bejelent dolgokat, nem hagy beleszólást az életébe. Az utóbbi időben sokszor nyugtalankodik a fia miatt, mert nem tetszik a barátja, akit a nőies mozdulatok és hanghordozás jellemzi. Már az is megfordul a fejében, hogy a két fiatalember között nem csupán barátság van. Megkönnyebbül. Lám, félelme alaptalan, mert a fiának menyasszonya van, és az sem számít, hogy ilyen váratlanul akarja bemutatni nekik a leányzót.
Miközben elmosogat és rendet rak a konyhában, beágyaz a hálóban, ízlelgeti a jövendő menyének a nevét. Balogh Boglárka, szép név. Csak rendes emberke lehet, ha Balázs megkérte a kezét. Mire végez a teendőivel, máris megszereti ismeretlenül is a lányt, aki hamarosan az unokái anyja lesz.
Letusol, felöltözik és felhívja a férjét, hogy tudjon az esti meglepetésről. Marci szokása szerint természetesnek veszi a hírt, mintha várta volna. Mindig is irigyelte férje higgadtságát.
A szépségszalonban nem mondja el a hírt, türtőzteti magát, jól tudja, hogy aznap nem lenne érdemi munka, mindenki erről beszélne.
Kér egy arcmasszázst és megmosatja a haját. Frissnek kell lennie.
Délben eszébe jut, hogy nem hívta fel Erikát. Nem baj, úgyis korán hazajön. Hanem a vacsorára tervezett velős pacal, a férje kedvence, nem biztos, hogy elnyeri Boglárka tetszését. Az lesz a legjobb, ha étteremből rendel vacsorát. Már kezében a telefon, hogy felhívja kedvenc éttermét, amikor megcsörren a mobil. Domonkos hívja.
- Szervusz, Mara, Domonkos vagyok.
- Szervusz, Mi újság?
- Nem tudod, hol bóklászik a barátom? Ki van kapcsolva a telefonja és mindenképpen beszélnem kell vele.
- Ne csodálkozz rajta, éppen az építkezéseket járja, lehet, hogy nincs térerő. Itthon vagy?
- Reggel érkeztem, és lehet, hogy maradok néhány napot.
- Hoztad a kutyádat is?
- Nem, otthon hagytam, a bejárónőm gondjaira bíztam.
- Akkor megnyugtattál. Ha nincs programod, gyere el vacsorára, tudod szokás szerint hétkor lesz. Beszélhetsz a barátoddal és megismerheted Balázs menyasszonyát. Tudom, amióta elváltál, nem eszel rendes ételt.
- Köszönöm, Mara, meghívásodnak nem tudok ellenállni.
- Várunk. Szevasz!
- Csókolom a kezeidet! Pontos leszek.
Bizonyára örül Márton a gyerekkori barátjának. Nem is hívja fel a meghívás miatt, legyen az számára kellemes meglepetés.
Csak tortát vesz és aprósüteményt. Megrendeli a vacsorát, a férje kedvencét, a velős pacalt, a gyerekeknek borjú bécsit, Domonkosnak tejfeles csirkepaprikást és Boglárka kedvéért, ha esetleg fogyókúrázna, csirkemelles zöldségsalátát. És természetesen Újházi tyúkhúslevest. És sajtos pogácsát. És csokoládés muffint.
A legjobb lesz, ha azonnal elindul. Még útközben Mártonnak is meg kell vennie az ajándékot. Már egy hete kinézte az arany Saab slusszkulcstartót.
Hamarosan megnősül a fia, kirepül a családi fészekből, hiába, ez a világ rendje. Hamarosan unokája is lehet, talán nem is egy, és nagyon boldog lesz a nagymama szerepében. Márton is jó nagyapa lesz, abban biztos lehet és elképzeli, hogy férje időben ér haza, több közös programot szerveznek és mire Erika is felnőtt lesz, éli majd az önálló életét, addigra nekik sikerül megtalálni a felszabaduló idejük és energiájuk lekötését jelentő elfoglaltságokat. Utazgathatnak, foglalkozhatnak az unokákkal, sőt, saját magukra lesz idejük, hogy nyugdíjas korunkban is egészségesek és aktívak maradhassanak.
Domonkosnak is kellene egy megfelelő partnernő. Majd gondolkodik a dolgon, körülnéz, kit tudna bemutatni neki és akár négyesben is utazgathatnának.

Balázs

Balázs a délelőtti rendelést kedveli. Aki beteg, az már reggel sem érzi jól magát, akkor pedig miért délután vagy este gondolja meg magát, hogy felkeresse az orvosát. Nehezen szokja meg a beosztást, mely szerint hétfő – szerda - péntek délelőtt, kedd – csütörtök délután rendel, és minden második szombaton ügyeletes.
Az öreg körzeti főorvos, akinek megveszi a praxisát az apja jóvoltából, beavatja a jó doktor bácsi teendőibe. Fél évig közösen rendelnek, s személyesen megismeri szinte valamennyi betegét. Az öreg elmondja, kitől mennyi pénzre számíthat, ki igazán beteg és ki az, akinek csak betegszabadság kell, ki gyógyítható és kinek csak tüneti kezelés adható. Szabad hétvégeken kórházi ügyeleteket vállal, jól jön a pénz is, meg olyan esetekkel találkozhat, amelyekkel körzeti orvosként esélye sem lehet.
A nővért is megörökli, aki majdnem annyit tud a betegekről, mint maga az orvos. Könnyen veszi le a vért, pontosan vezeti a nyilvántartásokat, önállóan felírja a recepteket, ha valaki csak azért jön, és minden információt tud a teljes rendelő személyzetéről, anélkül, hogy a saját területéről bármit is kiszivárogtatna.
A belgyógyász szakvizsgáját jelesre abszolválja, mégis drukkol az első önálló rendeléstől. Szerencsére a nővér többször a segítségére siet, hol az éppen szükséges műszert adja a kezébe, hol a beteglapon felírt korábbi betegségeket sorolja fel, hol pedig előre megírja a beutalót a szakrendelésre, neki csak alá kell írnia. Sem köszönetet, sem hálát nem vár érte, csak teszi a dolgát.
Ma nincs türelme semmihez, jóformán csak fizikailag van a munkahelyén. Egy beteg öt perc. A receptírással együtt. A nővér látja, hogy ma nem terem babér a betegek számára. Egymás után írja a beutalókat a szakrendelésekre. Ez nem árt a betegnek. Balázs a béremelését is látatlanban aláírná, ha becsúsztatná két recept közé. Ha holnap is ilyen lesz a kisdoktor, meg is teszi.
- Doktor úr, tartsunk tíz perc szünetet. Főzök egy erős kávét. Kinyitom az ablakot, kell a friss levegő. Pihenjen pár percet.
Behúzza maga után az ajtót. Legyen szusszanásnyi ideje a kisdoktornak.
Balázs a mobilja után nyúl. Megnyomja az egyes gombot.
- Szia, Bubócska!
- Szia, Bátyus! Mi újság a faliújság?
- Elfelejtettem mondani, hogy ma este bemutatom Anyáéknak a menyasszonyomat.
- Csak nem?
- De igen, Bubócska! Szia.
Tizenhat évvel idősebb a húgánál. A kislány a bújócskát bubócskának nevezi négy éves koráig, s erről kapja bátyjától a becenevét. A testvérek között tökéletes az összhang.
- Doktor úr, parancsoljon, itt a kávéja, ahogyan szereti.
A nővér tálcán hoz egy nagyobb csésze kávét, tejszínnel, keksszel.
- Rendeltem ebédre egy óriás pizzát, mert ki kell mennünk négy beteghez. Legkésőbb fél háromra végzünk.
- Köszönöm a kávét. Ma sietnem kell, este családi összejövetel lesz.
- Igyekszünk, amennyire lehet.
- Hat órára kell mennem a menyasszonyomért.
Délután egyig folytatódik az egy beteg öt perces üzemmód. Mindketten elfáradnak. Megfelezik a pizzát és szótlanul megeszik.
A csendbe belehasít a vonalas telefon éles hangja.
- Jó napot kívánok! Rendelőintézet, 102-es körzet. Miben segíthetek?
- Jó napot, nővérke. Palkovics Jácint vagyok.
- Üdvözlöm Palkovics úr. Miben segíthetek?
- Dr. Kecskéssy Bálint urat keresem.
- Nem tudom adni a doktor urat, letelt a munkaidő.
- A barátja vagyok, nem a betege.
- Tudom, sajnos, akkor sincs már itt. Beteglátogatáson van.
A nővér felkapja az asztalról az orvos mobilját és kikapcsolja.
- Talán hagyjon üzenetet a mobilján, bizonyára visszahívja, amint ideje lesz. Viszontlátásra!
Úgy teszi le a kagylót, mint a hímes tojást.
- Doktor úr, ebből még nagy baj lehet. A maga helyében felhívnám és elküldeném. Talán még nem késő.
- Mire gondol, nővérke?
- Ha ezt magyaráznom kell, doktor úr, az nagyon nagy baj!
Balázs úgy érzi, hogy a nővér kék szemével átlát rajta. Látja a kétségeit, a bizonytalanságát, a jövőtől való félelmét, melyek megerősítik a benne lévő kételyeket is. Szereti Boglárkát, de Jácintot is. Orvosként, emberként is tudja, hogy biszexualitása egy alvó bomba, amely bármikor robbanhat, és elpusztíthat mindent maga körül, sőt, őt magát is. Abban bízik, hogy házassága révén kievickél ebből a kettős keresztből, és Jácint egyszer csak megunja, ha már nem lesz ideje a titkos randevúikra.
- Induljunk a betegekhez, mert nem végzünk sohasem.
Gondosan bekészíti az orvosi táskába az injekciókat, a tűket és a recepteket. Felpattan, és gyors léptekkel elindul. Aki az orvosi matricás autóba beszáll, az már az orvos. Az újdonsült vőlegény ottmarad a rendelőben. A kétségeivel. A dilemmáival. Három órára végeznek a betegekkel. Elbúcsúzik a nővértől és beül a kocsiba. Nem akar egyedül hazamenni. Bekapcsolja a mobilját és felhívja Boglárkát.
- Szervusz, Kecskéssy Balázs vagyok.
- Szevasz, parancsolj.
- Mehetnék érted egy órával korábban?
- Négyre? Persze. Várlak.
S kattan a telefon.
Sietősen, búcsú nélkül letenni a telefont, nem igazán intelligens dolog. Jobb, ha ezen nem morfondírozik. Irány a virágbolt, az édességbolt és Bubócskának is kell egy kis apróság. Éppen befejezi a vásárlásokat, amikor megszólal a mobilja.
- Édes, Jácintodat fel sem hívod?
- Szevasz. Mondtam, hogy ma nem érek rá.
- Ne mondj ilyet! Kitakarítottam, megfőztem a kedvenc ételedet, sütöttem palacsintát is. Tudod, Édes, ez mindig a mi napunk.
- Nem, Jácint, nem a mi napunk. Majd hívlak. Szervusz!
Igaza van a nővérnek, ebből nagy baj lehet. Fel kell számolnia eddigi életmódját. Ez a mai este vakugrás az ismeretlenbe. Már maga sem tudja, mit szeretne, hogy sikerüljön a terv, vagy, hogy ne sikerüljön, inkább visszavonja azt és várjon még, hogy pontot tegyen az eddigiek után, és új fejezetet kezdjen. Ennyire bizonytalan még sohasem volt.
Elindítja a kocsit és úgy száguld, mint egy őrült. Negyedóra múlva becsönget Boglárkához. Legnagyobb meglepetésére a lány boldogságtól sugárzó arccal, vékony köntösben fogadja. Még érzi a lányon a fürdőhab illatát, amikor puszit ad az arcára.
- Szervusz, gyere be!
A lakásban tisztaság és rend van, mint mindig, csak a franciaágy kibontva, mintha most kelt fel volna belőle valaki.
- Légy üdvözölve menyasszonyom és fogadd el tőlem ez a virágot! – és a lány kezébe nyomja a malomkeréknyi vörös rózsából és fréziából kötött csokrot.
Boglárka meghatódik, erre nem számított.
- Nagyon kedves vagy, foglalj helyet.
Zavarában alig találja meg a lakásban fellelhető egyetlen vázát, hogy vízbe tegye a virágcsokrot. Most úgy viselkedik Balázs, mint egy igazi férfi. Maga is úgy néz a fiúra, mintha sohasem találkozott volna vele. Magas, sportos alkatú, jóképű, mosolygós fiú, zöld szemekkel, érzékein izgató, bársonyos mély hanggal, igazán a nők bálványa lehetne. Amint a fiú izgatottan és önkéntelenül megigazítja gesztenyebarna hajának szemébe lógó tincsét, Boglárkában sanda gyanú kél.
- Megkínálhatlak egy forró teával?
- Köszönöm, az jól jönne.
- Azonnal elkészítem. Bocsáss meg, hogy köntösben fogadlak, de délelőtt volt egy kis balesetem, belerohantam egy parkoló autóba és kicsit megnyomott a biztonsági öv, ahogyan megfeszült…
- Zúzódások?
- Azt hiszem, igen…
- Ha akarod, megnézem…
- Jó lesz, legalább orvos is látja…
Balázs a vizsgálat alatt csak az orvos szemével és kezével nézi, érinti a csodás női testet. Legalábbis azt szeretné. Másként alakul. A lány tejfehér bőre, keblének rózsaszín holdudvara, karcsú dereka és hosszú, formás lábai felkeltik a fiúban szunnyadó férfit. Orvosként megállapítja magában, hogy valóban csak egy zúzódásról van szó, amit a rákent gél tökéletesen gyógyít. A látvány felszítja benne a férfiasságát, megkívánja a lányt és ajkával karvalyként lecsap eper ajkára, és csókolja, egyre csak csókolja, vadul és szenvedéllyel, mintha az élete múlna rajta. Boglárka mellbimbói kihegyesednek, és úgy élvezi a fiú csókját, mintha arra várt volna évszázadok óta. Szeretkezésük vad párosodásba torkoll. Állati, kegyetlen és törvényszerű. Mindketten érzik, itt és most véglegesen megpecsételték összetartozásukat. Szomjúhozott béke egy kegyetlen háború után.
A kakukkos óra hatot üt, ideje lenne készülni, mert nem illik késni.
Atyaisten, gondolja Boglárka, Balázs maga az időzített szexbomba. Elmehetne pornószínésznek. Bírja a strapát, nem kér technikai szünetet, nem lankad, nem kell felpumpálni.
A teavíz felejthető, inkább igyanak egy kávét.
- Balázs, szívem, készülődni kell.
- Tudom.
- Hívogat még Jácint?
- Sajnos, igen.
- Feljelented?
- Az esküvőnk után igen.
- Megnyugtattál. Tudod mit? Húzzunk sorsot, ki issza meg elsőnek a kávét, miközben a másik fürdik. Én forrón szeretem… a kávét…
- Rendben, Boglárka, de aki elsőnek kávézik, az hívja fel anyámat, hogy késünk.
- Elmentem fürödni, töltsd ki magadnak.

Erika

Erika a terítés mestere. Hihetetlen érzékkel varázsol meghitt, mégis díszes, ünnepi terítéket az ebédlő asztalra, vagy a vendégváró falatok mellé, a nappali sarkában lévő hatalmas bőrgarnitúra márvánnyal burkolt dohányzó asztalára.
- Anya, a vacsoránál asztal két végére, egymással szemben ültetlek le benneteket Apával, a baloldaladon ül a bátyám, a jobbodon Domonkos bácsi, mellette én, velem szemben Balázs menyasszonya. Jó lesz így?
Mara nem is hallja, mit mond a kislánya, annyira leköti az ételek tálalásának előkészítése.
A lány csak rápillant az anyjára és a tálaló szekrényből előveszi a Zsolnay étkészletet. Kiválaszt két háromágú ezüst gyertyatartót és a fiók mélyéről fehér damaszt szalvétákat varázsol elő, a hozzátartozó porcelán gyűrűkkel együtt. Már csak tojáshéj színű asztalterítőt és sárga gyertyákat kell keresnie. Elmúlt fél hat. A terítéssel gyorsan elkészül. A metszett kristálypoharakat is felteszi a terítékek mellé. A vendégváró asztalkára is kristály kínálót és poharakat készít. Sajtos pogácsa és bundás virsli kerül a kínálóra. Még kell hat kistányér szalvétával, s a legjobb lesz, ha azonnal felsorakoztatja az ital választékot is, whiskyt, szódát, konyakot, likőrt, narancslét. Legjobb lesz, ha felmegy az emeletre, letusol és felvesz egy rendes ruhát.
Éppen erre gondol Mara is, hogy néhány perc múlva mindennel elkészül, és ki kell csinosítania magát, az ünnepnek megfelelően. Szeretne jó benyomást kelteni a jövendőbeli menyében, ugyanakkor éreztetni, hogy még mindig kívánatos nő. A tus alatt érzi, mennyire elfáradt a délutáni munkában. Kedve lenne egy órácskát áztatni magát a jakuzziban, utána Mártonnal ágyba bújni. Talán már nem olyan izgalommal és vágyakozással, mint harminchárom évvel ezelőtt, hanem a megszokás, a meghittség és a biztonság érzésével.
Hazaérve Márton megpróbálja rendezni a kielégült, boldog mosolyát, ám senkivel sem találkozik a nappaliban. Érzi az ételek illatát és automatikusan bekapcsolja a szellőzést. A lányok bizonyára rendezik soraikat. Érdekes, még ma is lánynak titulálja a feleségét, pedig nagyon mesze esik attól, amelyet átélt a porcelán fehér bőrű, fekete hajú démonnal. A két virágcsokrot beviszi a vendég fürdőszobába, vizet enged a kagylóba, abba állítja. Belenéz a tükörbe, ahonnan egy elegáns, középkorú férfi néz vissza. Haja még vizes. Zakója zsebében díszcsomagolásban a felesége ajándéka, hogy mi az, maga sem tudja. Legalább lesz nagy meglepetés. Visszatér a nappaliba és tölt magának jó másfél deci whiskyt, nyugtatásul. Még nem múlt el a szeretkezések hatása, s attól tart, hogy feltűnik Marának a kedélyállapotában bekövetkezett változás. Pedig megtartja a lányt. Szeretőnek. Ez még jár neki. Férfiként. Talán ez az utolsó esélye az élettől.
- Szia, Apa, időben megjöttél.
- Szervusz, szépségem. Látom, szépen megterítettél.
- Nem tűnt fel semmi?
- Kellett volna?
- Igen. Nézz csak körül!
- Elővetted a Zsolnayt.
- Hideg…
- Megcsapoltad az italkészletet.
- Hideg…
- Balázsék korábban megérkeztek.
- Hideg. Apa, figyelmetlen vagy. Számold meg a terítékeket!
- Oké… hat.
- És hányan vagyunk?
- Ki lesz a hatodik?
- Nem árulom el, meglepetés.
- Átjön az anyósom?
- Nem, Apa, sokkal kellemesebb meglepetés.
- Gyere, te leány, adj apádnak egy puszit, ahelyett, hogy titkolózol.
Erikának kicsit pipiskedni kell, hogy elérje az apja arcát. A puszit a gyerek adja, de illata már egy nőére hasonlít. Alapozó, púder és rúzs illata keveredik könnyű, friss illatú parfümmel.
Marci meglepődik. Felnőtt a kis fruska.
- Mit tölthetek az én kislányomnak?
- Azt iszom, Apa, amit Te.
- Rendben, csak módjával.
- Nekem már nem is töltötök?
Mindketten a belépő Mara felé fordulnak. Az asszony zöld szemével harmonizáló kosztümben pompázik, óarany topjával azonos árnyalatú a szemhéja, ajkán szájfény csillog, a frissen manikűrözött körmén alig száradt meg a gyöngyház lakk. Amint közeledik, egyre jobban érezni parfümjének nehéz illatát. Marci maga is meglepődik, mekkora hatással van rá még mindig a felesége. Legszívesebben belecsókolna a nyakába. Ehelyett beéri egy hitvesi puszival.
- Drágám, mit adhatok? A szokásos brandyt?
Mire elhangzik a kérdés, már nyújtja is az asszonynak a pohár italt.
- Egy kis türelmet kérek!
Elszalad a fürdőszobába, a harminchárom szál vörös rózsából kötött csokorért.
- Had' köszöntsem a világ legjobb és legszebb asszonyát, abból az alkalomból, hogy három évtizede meg három éve elvisel. Fogadd ezt a csokrot, s az aprócska ajándékot, a szeretetem jeléül.
Erika elmegy a vázáért, mire vízzel töltve meghozza, a szülei túlesnek egymás megajándékozásán. A Rózsacsokor a terített asztal közepére kerül.
- Gratulálok Nektek! Sok boldogságot kívánok a következő harminchárom évre!
Koccintás után egy hajtásra kiissza a poharát és máris kíváncsiskodik:
- Mutassátok meg, egy szem lányotoknak, az ajándékokat!
Csak egy pillantást vet apja arany slusszkulcs tartójára, ám annál nagyobb figyelmet fordít anyja brillköves gyűrűjére.
- Certifikátot is adtak hozzá?
Szülei összenéznek és kirobban belőlük a nevetés. Mártonnak fogalma sincs róla, Marát meg nem érdekli.
Megszólal a csengő.
- Megyek, nyitom – rohan Erika, mielőtt bárki felocsúdna.
A kapu előtt egy szuper Audi r8 áll, lehúzott ablakából Domonkos bácsi integet. Beengedi. A kapu automatikusan egy perc múlva visszazár. A vékony, magas, jóképű, ősz hajú férfi átöleli a válláig érő a kislányt és nagy puszit nyom a homlokára.
- Szervusz, ifjú hölgy, de megnőttél, mióta nem láttalak.
- Csókolom, Domonkos bácsi. Ugye, hozott nekem Mozart csokoládét?
- Erika, drágám, az gyerekeknek való, s te már egy ifjú hölgy vagy!
- Igaz, de nem zárja ki, hogy továbbra is szeressem a csokoládét.
- Más meglepetést tartogatok számodra. Fordulj csak meg! Istenem, kész nő vagy! Legközelebb már magázlak és virágot hozok neked.
- Ne vicceljen, Apa is tegez, akkor Domonkos bácsi is tegezhet.
- Ezt jól megadtad nekem! Tudod mit, prücsök! Tegezz vissza és kvittek vagyunk. Rendben?
- Rendben, Domonkos bácsi.
- Bácsi az öregapád! Nem muszáj bácsiznod, nem vagyok annyira öreg.
Dagad is a kislány keble, rendesen. Már az apja barátja, aki egyben a bátyja keresztapja, felnőtt nőként kezeli. Szép lesz ez az este. Ha fiatalabb lenne harminc évvel Domonkos, még bele is tudna szeretni.
A férfi csak somolyog az orra alatt. Érzi a kislány pálfordulását. Miből lesz a cserebogár? Ez a miniszoknyás, formás lábú, darázs derekú ifjú hölgynek még a nyomait sem lehet felismerni abban a nyakigláb kamaszlányban, akivel a legutóbbi találkozásuk alkalmával megesznek egy félcukrászdányi süteményt.
A meglepetéseknek még nincs vége. Márton barátja olyan, mint mindig. De Mara! Észveszejtően csinos!
- Szevasztok, Kecskéssyék! Nem tudjátok, hol találom azt az öreg házaspárt, akik harminchárom éve tépik egymás idegeit?
Az asszonynak először kezet csókol, csak utána puszilja meg. Mártont átöleli és megropogtatja a csontjait.
- Öreg barátom, hoztam nektek ajándékot, át is adom, cipeld tovább. Hasznos, mert használható, és ha renitenskedsz, az asszony utánad dobálhatja, akkor sem sérül meg.
- Nagyon köszönjük nagylelkűségedet. Külön köszönöm, hogy rám is gondoltál, magadból kiindulva.
- Miért jöttél kocsival? – aggodalmaskodik Mara. – Nem akarsz inni az egészségünkre?
- Dehogynem, szépasszonyok gyöngye. Itt hagyom a kocsit, ha megengeditek, és taxival megyek vissza a szállodába.
- Domonkos, beszélsz barátom, hülyeségeket. Maradsz Te is, a kocsid is. Elég tágas a vendégszobánk, remélem, egyedül csak elférsz benne – tereli befelé a vendéget Márton.
Mara kínálja a vendéget, itallal, pogácsával, s az fogyaszt is rendesen. Csevegnek négyesben, amolyan kvaterkázós módon. Feltűnik a szülőknek, hogy a lányuk tegeződik Domonkossal.
- Erika, mióta tegezed Domonkost? – vonja kérdőre a kislányt az anyja.
Erika zavarba jön, és tetőtől talpig elpirul. Legszívesebben elsüllyedne.
- Elfelejtettem mondani, hogy összetegeződtünk - jön a segítség Domonkostól. - Most pedig töltsetek, hogy hivatalosan is megigyuk a pertut az ifjú hölggyel.
Márton kicsit csodálkozik barátján, hiszen Erikával az elmúlt tizennyolc évben összesen nem váltott tíz mondatnál többet.
- Dohányzol még, öregfiú?
- Sajnos, ez az egyetlen rossz szokásom. Látom, az egész nappaliban nincs hamutartó.
- Töltök a poharainkba és kivisszük magunkkal a kertbe. A szaletli alatt füstölöghetsz. Vacsoráig van még negyed óránk. Balázsék még nem érkeztek meg.
A két barát, kezükben a pohárral, kiballag a kertbe.
Mara utánuk néz, elgondolkodva.
- Kislányom, tegyél tányérra néhány pogácsát és vidd ki apádéknak, mert ha csak isznak, és nem falatoznak hozzá, hamarosan nekünk kell visszatámogatnunk őket a vacsorához. Közben megmelegítem az ételeket.
Megvárja, amíg az anyja eltűnik a konyhában és beszalad a fürdőszobába. Ha nőnek tekintik, akként is illik viselkednie. Megigazítja a ruháját, kicsit felfrissíti a sminkjét, az anyja kozmetikai szereit használja, ezért erősebbre sikerülnek a kontúrok, mint az kívánatos lenne.
Négy pogácsát és négy bundás virslit tesz tányérra, mellé két szalvétát. Már messziről látja, amint a két barát hevesen gesztikulálva, egymás szavába vágva beszélgetnek. Léptei hallatán Domonkos odafordul a kislány felé:
- Tudtam, drága gyerekem, hogy gondoskodsz az ételünkről, de szomjan halunk, ha nem kapunk inni. Ugye, hozol nekünk itókát is?
Megvárja, amíg Erika leteszi a tányért és hallótávolságon kívül kerül.
- Majdnem lebuktunk. Szóval kiegyenlítettél?
- Alaposan, öregem, alaposan. Az a nő maga az erotika. Ha látnád a hófehér, hibátlan bőrét, a csodás alakját, a hosszú, fekete haját, amint hátraveti, miközben rajtam lovagol. A farkam kemény, és áll, mint a cövek, és úgy jár rajta a fekete démon csípője, ahogyan azt a nagykönyvben megírják…
- Zsindely van a háztetőn…
A zsindely kihozza az egész üveg whiskyt. Maradna szívesen az apjáékkal, kíváncsi is, miről beszélnek, de belátja, nem maradhat. Nem baj, úgyis Domonkos mellett ülhet egész vacsora alatt. futva megy vissza a házba.
- Barátom, olyan három órát töltöttünk együtt, ami felért egy egész évi itthoni együttléttel. Ha lankadtam, gyengéden a szájába vette…
Domonkos már nem figyel, másutt járnak a gondolatai. Igazságtalan a sors vele, mert rendre elkerüli a szerelem. Hiába találja ki a versenyt, a barátja most is megelőzi, pedig neki nincs szüksége rá, hiszen itt van a csinos, ápolt felesége, aki még ma is kívánatos, érett asszony, akinek csillogó zöld szeméből még kiolvasható az erotika, az odaadás, a vágy. Teletölti a poharakat és lassú kortyokban elszopogatja a magáét.
Pontosan harminchárom évvel ezelőtt négyen állnak az anyakönyvvezető előtt, kuncogva, mintha egy jó poén lenne az egész. Húsz perc alatt végeznek, mindkettőjük házassága megköttetik, egymásnak tanúskodva és irány az első étterem. Egyikük sem gondolja végig, milyen kötelezettséget vállalnak. Az összes vagyonuk a fiúk diplomája, a lányok emelt szintű szakmunkás bizonyítványa, és a négyük mulatásra összedobott kétezer forintja. Gazdagok mégis, mert fiatalok, tetterősek, szerelmesek.
Kilenc hónap múlva múlva keresztszülők lesznek, mert megszületik Balázs. Nagy az öröm. Domonkos maga is vágyik a gyerekáldásra. De az nem jön, még a következő öt évben sem. Házassága megromlik. Elválnak. Hiába a közös megegyezés, többé nem találja a helyét és áthelyezteti magát cége osztrák kirendeltségéhez. Hamarosan saját céget alapít. Anyagilag gyarapodik, miközben elmagányosodik. Átjáró ház lesz az élete, melyben forognak a nők. Jönnek, körülnéznek, alig melegszik meg alattuk a szék, máris továbbállnak. Kitörli életéből a szerelem utáni vágyat. Úgy véli, sikerül. Pótcselekvésként járja a világot, nyelveket tanul, repülőt vezet, amatőr autóversenyekre jár és belekóstol a szerencsejátékokba is. Kisebb vagyont nyer. Eldönti, hogy visszavonul. Felszámolja a cégét, az ellenértékét pedig sikeresen forgatja a tőzsdén. És tovább gazdagodik. És ismét rátör a magány. És továbbra is sikertelen a párkeresésben. Számára nem marad más, csak az ital és a cigaretta. Rágyújt. Talán lesz ideje vacsoráig elszívni.
Kattanva nyitja a kaput az automatika és az orvosi jelzésű autó csikorogva megáll a parkolásra kijelölt helyen.
Domonkos hasonló megállásokat csak a gyorsulási versenyeken produkál.
Nevetve, összeölelkezve kiszáll az ifjú pár, a keresztfia és egy bombázó nő, akinek kifogástalan alakját kiemeli a testhez simuló ruhája.
- Szervusz, Keresztapa, de jó hogy itt vagy! Látod, szívem, családunk férfi tagjai már előre isznak az egészségünkre!
Az utolsó métereket már futva teszik meg.
- Kedvesem, engedd meg, hogy bemutassam a kedvenc keresztapámat!
Mialatt bemutatkoznak, Márton, aki háttal ül, feltápászkodik és nehézkesen megfordul. Kristályvízhez szokott szervezete nem bírja az alkoholt. Fejében már dolgozik a whisky. Csak részeg lehet, ha a fia menyasszonyában a délelőtti nőt véli felfedezni.
- Kezeit csókolom. Kecskéssy Márton vagyok.
- Örülök, hogy megismerhetem. Balogh Boglárka.
A lány kézfogása erős és határozott. Úgy néz a férfi szemébe, hogy az szólni sem tud. Balázs apja a délelőtti férfi! Ez a nap még tartogat meglepetéseket.
A fiú ezer fokon ég, észre sem veszi a finom rezdüléseket.
- Gyere, Boglárka, ismerd meg a hölgyeket is. Szerintem mindketten nagyon várnak. Megbocsátotok?
- Persze, menjetek csak, még elszívom a cigarettát. Utána megyünk mi is. – küldi őket Domonkos, - jobb, ha ma már nem iszol alkoholt, barátom, és ha tanácsolhatom, kerüld a szokásos régi történeteid felidézését. Gondolj arra, hogy a fiad boldog. Jó lenne, ha az is maradna.
- De a lány…
- …a fiad menyasszonya, akit most látsz először. És gondolj Marára is. No, meg magadra is. Márton barátom, gyere, majd vigyázok rád. Mint mindig is tettem.

Mara örül, hogy a fiát végre boldognak látja. Tetszik neki Boglárka is, mert természetes, jó kedélyű, és ahogyan Balázsra néz, szemében ott látja az odaadó szerelmet. Egy dolog azonban mégis feltűnik neki, mintha még az összecsiszolódás korszakában lennének. Ám az is lehet, hogy téved, s kizárólag a bemutatkozással együtt járó izgalom okozza a kettőjük közötti tétova, suta érintéseket.
Az asztalon gőzölög a leves, már fél nyolc, ideje lenne vacsorázni.
- Erika, hívd be kérlek, apáékat.
Végszóra megérkeznek a férfiak.
Domonkos csak most veszi észre, hogy az ültetési rendet szabályozandó, minden teríték mellett, számítógéppel nyomtatott kis kártya van. A sajátján a bácsi tollal áthúzva. Kétség sem fér ahhoz, hogy Erika műve. Szemben vele Balázs ülne. Odainti magához.
- Tudod, fiam, a magamfajta magányos öregfiúnak ritkán adatik meg, hogy egyszerre három intelligens, csinos hölgy társaságát élvezze. Megkérlek, engedd meg nekem, hogy a menyasszonyod üljön velem szemben. Jobbomon Mara, balomon Erika, szemben Boglárka, számomra az lenne a mennyország.
- Keresztapa, kérésed számomra parancs. Hogyan is tudnám megtagadni a kérésed teljesítését?
- Mivel ilyen jó vagy hozzám, fogadjatok el tőlem egy kis figyelmességet, de ígérd meg, hogy csak akkor bontod fel a borítékot, ha kettesben lesztek. Ne köszönd, nekem öröm, ha adhatok.
Domonkos feszültséget érez a levegőben, de elhessegeti a negatív érzéseit. Átmegy a hallon, átfogja Erika vállát:
- Gyere, ifjú hölgy, beszédem van veled. A szívem hasadna meg a lelkiismeret furdalástól, ha kihagynálak a megajándékozottak köréből. Itt a boríték, amely az ajándékodat rejti. Csak akkor bonthatod fel, ha már elmentem. Oké?
- Köszönöm Domonkos bácsi…
- Ha még egyszer lebácsizol, Bubócskának szólítlak, mint a bátyád, de nem négyszemközt, hanem nyilvánosan. Mondjuk az osztálytársaid előtt…
- Ezt nem teheted…- a kisnagylány szinte fuldoklik a méregtől.
- Ide kérem a béke puszit, te kis pukkancs!
Domonkos odatartja az arcát a kislány orra elé, aki elpirulva puszit ad rá, majd elneveti magát és együtt ülnek az asztalhoz. A vacsora ízletes és kiadós. A háziasszony, mosolyogva, szívélyesen kínálgatja az asztalnál ülőket. A házigazda illőn töltögeti a poharakat, ám igazán csak maga iszik. Derekas mennyiséget. Lassan már maga sem tudja, hogy valóban a délelőtti nő a fia menyasszonya, vagy csak az érzékei játszanak vele az ital hatására.
Balázs boldog vőlegény, a családja befogadja a menyasszonyát, s annak külön örül, hogy a keresztapja is megjelent. Megmagyarázhatatlan kötelék fűzi össze kettőjüket, vele jobban tud bármely dolgot megvitatni, mint az apjával.
Az ifjú menyasszony könnyedén cseveg Marával és Domonkossal. Örömmel tapasztalja, hogy a vőlegénye ráteszi kezére a kezét, és néha simogatja, néha bátorítón megszorítja kissé. Milyen érdekes, gondolja, hogy Balázs szeme és mosolya a Maráé, de alkata, mentalitása inkább Domonkosra hasonlít. Nem nagyon mer Márton felé nézegetni, főleg nem szóba elegyedni vele. Már biztos abban, hogy nem sikerült a tussal kimosni életéből a délelőtti férfit. Ő lesz az apósa.
A házigazda feje már kissé ködös, most jut eszébe, hogy jövendőbeli menyének át kellene adnia az ajándékot és a virágot. Sikeresen talpra áll, csak elindulnia nehéz. A csokrot könnyen megtalálja a fürdőszobában, ám az a fránya ajándék csomagocskát nehéz kihalászni az öltönye zsebéből.
- Kedves gyerekek, Balázs és Boglárka! – kezdi szónoklatát kissé imbolyogva –Legyetek olyan boldogok, mint mi vagyunk Marával! Boglárka, ezt a kis ajándékot fogadd el családunk nevében! – és amint átnyújtja a csokrot és a csomagocskát, át akarja ölelni a közben felálló Boglárkát, de megtántorodik és a nyakába borul.
Boglárkát megcsapja a whiskyn átütő Maurer Wirtz kölni illata, s megtántorodik. Ha nem kapja el őket a vőlegénye, mindketten elesnek.
- Ne haragudj, Boglárka, Márton sohasem iszik… nem tudom, mi történt… gyere szívem, nincs semmi baj…- Mara nagyon röstelkedik, ilyen még nem fordult elő sohasem.
- Öreg barátom, gyere - pattan fel helyéről Domonkos -, kimegyünk a szaletlibe dohányozni. Tudod, hogy egyedül sohasem szerettem pöfékelni. Balázs, fiam, te csak foglalkozz a menyasszonyoddal… Mara, kérlek, főznél nekünk egy jó erős kávét? – határozottan, erős kézzel átfogja barátja vállát és vezeti ki a házból. Kabátujja felhúzódik, s láthatóvá válik a csuklóján lévő szabálytalan anyajegy.
Pontosan olyan, mint Balázsé, villan át Boglárkán a felismerés.
Mara elsiet kávét főzni, közben könnyeit nyeli. Micsoda szégyen. Harminchárom év alatt egyszer sem fordult elő, hogy a férje ittas lett volna. Valaminek történnie kellett. Körülményesen készíti a kávét, frissen darálja, hogy lecsillapodjon. Szerencsére Domonkos tud bánni Mártonnal. Mindig is tudott.
Balázs jobbnak látja, ha néhány percre elvonulnak az emeletre, kettesben talán könnyebben túl lesznek a történteken. Viszik a csokrot és az ajándékot is. Az utóbbit bontatlanul. A tisztesség kedvéért.

Jácint

Bubócska eszmél, már folyamatosan szól a kapucsengő, felpattan, ideje megnézni, ki az, aki este kilenckor bejelentés nélkül be akar jönni. Útközben a szaletli felé sandít. Az apja Domonkossal nagy beszélgetésben van. Gyorsan elküldi a csengetőt, mert hamarosan kész a kávé és ki kell vinni nekik.
A kapu előtt sárga Alfa Rómeó áll, járó motorral. Vékony, középmagas, sörtehajú, elegáns, fehér öltönyös fiatalember száll ki belőle. Arany keretes szemüvegén megcsillan a fényszóró fénye. Erika felsóhajt, szerencsére csak Jácint jött, a bátyja barátja.
- Szia, Jácint!
- Szia, Erika, beengedsz? Balázzsal kell beszélnem, vártam egész este és nem jött el.
- Ne haragudj, most vendégeink vannak, ma van anyáék házassági évfordulója és Balázs most mutatja be a családnak a menyasszonyát.
- Micsoda????? Mi… milyen menyasszonyát? – dadogja felháborodottan a fiatalember.
- Ne mondd, hogy nem tudod!
A kislány nem érti, hogy miért vágódik be Jácint szó nélkül a kocsi volánja mögé és húz el padlógázzal. Fura egy fiú. Jó, hogy elment, már bizonyára kész a kávé, vinnie kell az apjáéknak. Sarkon fordul. A szaletli felől anyja felszabadult, csengő nevetését hallja, aki az apja mellett ül, szemben Domonkossal. Éppen neki mesél valami mulatságos történetet. Odafut maga is és letelepedik Domonkos mellé.
- ….és csak annyit mondott a portásnak, hozassa le a bőröndjeinket, mert olyan nehezek a bennük lévő lávakövektől, hogy mozdítani sem bírja!
Olyan békés az este, Erika nem bánná, ha ez a nap sohasem érne véget. Boglárka nagyon csinos lány, nem is érti, hogy a bátyja miért rejtegette eddig előle a menyasszonyát. Odatelepedik Domonkos mellé. Olyan jó, hogy már nem kell bácsinak szólítania.
- Ki csengetett, kislányom? – kérdi az anyja.
- Nem érdekes, Anya, nem bennünket kerestek!
Ami igaz, valóban nem a szaletliben ülőket keresték.
Jácint megkerüli kocsijával a háztömböt. mert a párhuzamos utcáról belátni Balázsék telkére, és ha jól látja, négyen ülnek a szaletliben, a Kecskéssy szülők, Balázs húga és egy ismeretlen férfi. Lehetséges, hogy Erika átveri ezzel az eljegyzési szöveggel?
Hol lehet a barátja? Nem, nem lehet eljegyzés, hiszen akkor ott lenne Balázs egy nővel, amire kevés az esély, hiszen két éve vele áll kapcsolatban, nem is akármilyenben. Éjszakai bárban ismerkednek meg, Jácint törzshelyén, ahová hajnaltájt véletlenül betéved a kapatos társaság, melynek egyik tagja Balázs. Megtetszik neki a fiú és óvatosan kikezd vele. Taxival mennek Jácint lakására, ahol nem tud mit kezdeni a fiúval, csak lefekteti aludni, mert a részegségtől nincs is magánál. Reggel azonban azt hazudja neki, hogy kikezdett vele és együtt voltak.
Balázsban a végtelenségig szítja a lelkiismeret furdalást, heteken át hívogatja, és végül megzsarolja. Így kezdődik hektikus kapcsolatuk. Győzelmét kiélvezi, és azt hiszi, sikerül végleg magához láncolni a fiút, aki mellett neki számos futó kalandja van tehetős, jól fizető férfiakkal. Néhány hét múlva ejteni akarja, csakhogy rádöbben, közben szerelmes lett a doktorba, ezért átrendezi az életét, hogy alkalmazkodni tudjon Balázs időbeosztáshoz.
Leparkol és a meleg nyár eleji éjszakában kiszáll a kocsiból. Megtapogatja a zsebét, benne van, amit keres. Közben Balázs a menyasszonyával kézen fogva a szaletlihez tart.
Gyalog megy vissza a Kecskéssy házhoz, és meg sem lepődik, hogy nyitva a kiskapu. Minek is zárnák, errefelé ritka a betörés. Egy pillanatra megtorpan, rémlik, mintha utcai kamerák lennének felszerelve, de ebben nem biztos. Körülnéz, de nem lát sehol kamerát.
Ha nem lehet az övé Balázs, akkor ne legyen senkié! Egész lényét tehetetlen düh járja át, nem tud józanul gondolkodni és kizárólag a bosszún jár az esze.
Nem nehéz megtalálnia Balázs kocsiját, és a gumi fékcső bevágása sem jelent nagyobb gondot. Észre sem veszik a szaletliben beszélgetők, hiszen ők a ház mögött, a kert hátsó részében vannak. A fékolaj beszennyezi a kezét és a fehér öltönyét. Mindegy, mire használják az autót, addigra már úgyis messze jár.
Enyhén lejt az utca, és Jácint szaladósra veszi a figurát. Nem veszi észre, hogy a túloldali járdán egy idősebb férfi farkaskutyát sétáltat, amely kitépi pórázát a gazdája kezéből és üldözőbe veszi a szaladó férfit. Kiszuperált rendőrségi kutyaként ösztönösen üldöz minden futót, éppen ezért késő este sétáltatják, amikor erre gyalogos sem jár. Nekirugaszkodik, felugrik a kutya és egyetlen mozdulattal a földre teríti a férfit, aki alaposan beüti fejét a járdaszegélybe, s azonnal elveszti az eszméletét.
A kutya gazdája úgy gondolja, jobb eltűnni a helyszínről, mielőtt kiderül kutyája ballépése. Csak reménykedni tud abban, hogy az utcai kamerákat még nem javították meg, mert az utolsó áramkimaradás során lefagyott a rendszer. Körülnéz, senki sincs az úton. Gyorsan leráncigálja az eszméletlen férfi zakóját, melynek hátán ott virít kutyája tappancsainak nyoma, majd kutyájával a nyomában hazaiszkol.
A párhuzamos utcában este tízkor végre hazaér a házigazda, csakhogy nem tud beállni a telekre, mert a bejárat előtt egy sárga Alfa Rómeó parkol. Jobb ötlet híján beszól a rendőrségre, hogy egy ismeretlen autó elállja kapubejáratát. Éppen az újra indított kamerarendszert tesztelik, így láthatják a sárga autót és rendszáma alapján egy perc alatt megtudják, hogy tulajdonosa Palkovics Jácint, a meleg bárok állandó látogatója, aki gyakran megfordul a bűnözők látgatta vendéglátóhelyeken is.
A kiérkező járőr elviteti az Alfa Rómeót, és tesznek egy kört a környéken, mert ekkora értékű autót nem szokás az utcán hagyni. Megtalálják Jácintot, hívják mentőt.
Visszatérve a bázisra, ismételten átnézik az utcai kamerák felvételeit. Látni, amint Jácint bemegy Kecskéssyékhez és olajfoltos zakóval jön ki a kapun. Egy másik kameraállásból kiderül a kutyatámadás és az, amint gazdája leveszi az eszméletlen férfi zakóját és elmegy.
Összenéz a két rendőr és máris indulnak vissza a tetthelyre.
Kecskéssyék már a nappaliban folytatják a mulatságot. Márton kicsit kijózanodva sziporkázik, éppen kitalálós játékot játszanak, három párban. Domonkos és Erika vezet, a házigazdák a harmadikok, az ifjú pár a második a nemes versenyben. Boglárka komolyan veszi a játékot, minden áron nyerni szeretne, ám Balázs inkább bolondozik, mintsem verseng.
A járőröknek nem okoz gondot bejutni a házba, nyitva a kapu és a bejárati ajtó sincs kulcsra zárva. Meglepődik a társaság a két rendőr láttán, s nem is igazán értik, mi a gond, amikor egész este a két pár ünneplése körül forog.
- Meg kell kérdeznünk, hogy ismerik-e Palkovics Jácintot?
- Persze, hogy ismerjük! – vágja rá Erika – a bátyám barátja. Miért kérdezik?
- Itt mi kérdezünk! – hűti le a kislányt a magasabb és morcosabb rendőr.
- Jó okunk van feltételezni, hogy itt járt önöknél az este – tompítja társa hangnemét a vékonyabb járőr.
- Nem volt itt rajtunk kívül senki! – tiltakozik Márton. – Amint látják a rendőr urak, ünnepeljük a fiam eljegyzését és a mi házassági évfordulónkat. Hatosban töltöttük az egész estét. Megkínálhatjuk magukat valamivel?
- Ugyan, Márton, hagyd az urakat, hadd mondják el jövetelük célját – szól közbe Domonkos és egy pillanat alatt kijózanodik.
Nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy az ifjú jegyespár láthatóan zavarban van, mintha számukra nagyon kellemetlen lenne ama bizonyos fiatalember emlegetése.
- Okkal feltételezzük, hogy itt járt Palkovics úr és kárt tett valamelyik személygépkocsiban. Kérem, jöjjenek velünk, hozzák a kulcsokat és nézzük meg a kocsikat.
- Uraim, elárulnák, mi az alapja a feltételezésüknek? – érdeklődik Boglárka, miközben megpróbál nyugodtnak látszani.
- Az utcai kamerák felvételei szerint benn járt a telkükön a fiatalember és néhány perc múlva olajos zakóval tért vissza az utcára.
Domonkos, Márton és Mara autójának nincs semmi baja. Utoljára marad Balázs kocsija, mellyel éppen csak elgördül a helyéről, hatalmas olajfolt marad utána és alig tudja megállítani az autót, mert nem fog a fék.
- Kérem, ne nyúljanak a doktor úr kocsijához, reggel érte jönnek a kollégáim és elviszik átvizsgálásra.
Keresztkérdések özönére kell válaszolnia Balázsnak, és másfél óra múlva, az utolsó kérdés:
- Nem tudják véletlenül, hogy kinek van az utcában nagyobb testű kutyája?
Három háznál is akad nagyobb kutya, Márton pontos leírást ad a kutyákról és a gazdáikról is.
Mara egész idő alatt feszülten figyeli az eseményeket. Hiába kínálja a járőröket üdítővel és süteménnyel, semmit sem fogadnak el, és ez azt jelenti számára, hogy valami tragédia történhetett fia barátjával. Azon meg végképp csodálkozik, hogy Balázs semminemű érdeklődést nem mutat Jácint iránt, nem kérdezi, mi történt a fiúval, inkább megkönnyebbülést látni rajta, és Boglárkán is.
Amikor végeznek a rendőrök, úgy intézi, hogy Márton maradjon a barátjával, majd ő kikíséri az urakat és bezárja a kaput is.
- Uraim, mi történt Jácinttal?
- Nem tudjuk pontosan, koponyasérüléssel, eszméletlen állapotban kórházba szállították. Viszontlátásra!
Az ünnepi hangulatnak írmagja sem marad, mire visszatér a házba. Éjfélre jár az idő, készülődnek a lefekvéshez. Az emeleten három szoba, hall és dupla fürdőszoba a gyerekek birodalma, és ha szállóvendég jön, az egyik szobában helyezik el. Domonkos nem siet a lefekvéssel, hagyja, hogy Erika elfoglalja a fürdőszobát, inkább visszamegy a földszintre, ahol Mara egyedül birkózik a rendrakással.
- Segíthetek, Mara?
Hangjára összerezzen az asszony, zöld szemében riadalom tanyáz, s majdnem kiejti kezéből a poharakkal teli tálcát.
- Fogadjunk, hogy Márton már alszik? Legalább most segíthetne neked, elvégre te is ünnepelt vagy!
Megpakolja Mara a mosogatógépet, beindítja, mert reggel kellenek a tiszta edények. Egyébként is, szereti rendben hagyni a konyhát.
- Megkínálhatlak egy pohár itallal?
Domonkos bólint, megszólalni sem tud az asszony látványától. Harmincnégy éve szerelmes Marába, azóta titkolja érzelmeit, mert annak idején Márton barátját választja a zöld szemű, mosolygós leány, s jobb híján, Mara barátnője lett a felesége. Házasságuk felbomlása törvényszerű, és azért megy Bécsbe, hogy távol legyen szerelmétől, ne dúlja fel barátja házasságát. Kalandot kalandra halmoz, nagy kanállal falja a nőket, ám önkéntelenül mindegyikben azt a harmincnégy év előtti Marát keresi. Balázs keresztapjaként és Márton barátjaként időnként megjelenik náluk, bár a személyes látogatásnál szívesebben választja a telefonbeszélgetést és a csomagküldést, mert fizikai fájdalom látni Marát, annak tudatában, hogy sohasem lesz az övé. Kínjában kitalálja a Mártonnal való versengést, vajon ki tud több nőt meghódítani, és abban reménykedik, hátha valaki horgán fennakad a barátja és végre lesz némi esélye arra, hogy meghódítsa szerelmét. Mindez reménytelen, silány próbálkozás.
- Elgondolkodtál. Mi a baj? – teszi elé Mara a koktélt, melyben összekoccannak a jégkockák, majd a saját italával kezében átmegy az asztal túloldalára és leül Domonkossal szemben. – Nekem igazán elmondhatod. Tudod, az utóbbi időben sokszor gondoltam rád. Rossz lehet egyedül élni, főleg, hogy már nem vagyunk olyan fiatalok. Hidd el, még nem késő párra találnod. Elhatároztam, hogy körül nézek az ismeretségi körömben, hátha sikerül találnom egy okos, csinos, intelligens, egyedül élő asszonyt, akinek bemutathatlak. A szerelem nincs korhoz kötve. Nekünk hamarosan kirepülnek a gyerekeink és gondold el, milyen jó lenne négyesben közös programokat szervezni!
Domonkos belekortyol az italába, majd egyszerre felhajtja az egészet.
- Igen, a közös program az valóban jó lenne!
Az emeletről Erika pizsamában trappol le a lépcsőn:
- Kapcsoljátok be a televíziót, Jácintról beszélnek a híradóban!
„Agyalapi koponyatöréssel, eszméletlenül szállították kórházba P.J. –t, a meleg bárokban és az éjszakai életben ismert harminckét éves fiatalembert, akit azonnal megműtöttek, állapota válságos. Támadóját nagy erőkkel keresi a rendőrség. A támadás hátterében szerelemféltés állhat, mondta szűkszavú közleményében a rendőrség szóvivője.”

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2015. május 23. 17:08

megtekintés Válasz erre: Yolla - 2015. május 23. 13:00

Amit az ember kedvtelésből csinál, mint én az írást, azt hittem - naivan -, aki olvassa, legalább annyira szórakozik, mint én, amikor írom.
Csakhogy az írások törékeny kis sajkák, amelyek az olvasók nagy tengerén próbálnak nem elsüllyedni, és szinte valamennyi olvasónak más-mást mondanak.
Időnként csak feldobom a labdát, és hagyom, hogy az olvasó csapja le, hátha jobb megoldást tud, mint amire én gondoltam.

Nagyon jo iras!

Az, ahogy a szereploket felvonultatod, ahogy szovod a cselekmenyt! Jo, hat hosszu, de eppen ezt szerettem benne, hogy sokaig lehetett olvasni (es elvezni az irasodat).

Persze vannak otleteim a befejezesre, tobb is. Es persze aktualis hangulatomtol fugg, hogy Mara eszre veszi-e, es megbocsat vagy kirugja, esetleg a barat karjaiban talal vigasztatast, vagy maseban, avagy nem veszi eszre.

Kivancsi lennek, ki hogyan fejezne be. :)
2015. május 23. 13:46

megtekintés Válasz erre: Yolla - 2015. május 23. 13:00

Amit az ember kedvtelésből csinál, mint én az írást, azt hittem - naivan -, aki olvassa, legalább annyira szórakozik, mint én, amikor írom.
Csakhogy az írások törékeny kis sajkák, amelyek az olvasók nagy tengerén próbálnak nem elsüllyedni, és szinte valamennyi olvasónak más-mást mondanak.
Időnként csak feldobom a labdát, és hagyom, hogy az olvasó csapja le, hátha jobb megoldást tud, mint amire én gondoltam.

Egyszóval a sajkában labdázol.
2015. május 23. 13:00

megtekintés Válasz erre: Yolla - 2015. május 23. 12:48

Nem szoktam magyarázni az írásaimat. Ezután sem teszem.

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2015. május 23. 13:00

megtekintés Válasz erre: Cathy - 2015. május 22. 22:38

Oke, te vagy az iro. De akkor csak ugy szeljegyzetben:
Mi lesz Boglarka es Marton kapcsolatabol?
Volt-e vagy lesz-e valami Domonkos es Mara kozott?
Meggyogyul-e Jacint?
Tud- e szakitani vele Balazs?

Amit az ember kedvtelésből csinál, mint én az írást, azt hittem - naivan -, aki olvassa, legalább annyira szórakozik, mint én, amikor írom.
Csakhogy az írások törékeny kis sajkák, amelyek az olvasók nagy tengerén próbálnak nem elsüllyedni, és szinte valamennyi olvasónak más-mást mondanak.
Időnként csak feldobom a labdát, és hagyom, hogy az olvasó csapja le, hátha jobb megoldást tud, mint amire én gondoltam.
2015. május 23. 12:50

megtekintés Válasz erre: Cathy - 2015. május 22. 22:38

Oke, te vagy az iro. De akkor csak ugy szeljegyzetben:
Mi lesz Boglarka es Marton kapcsolatabol?
Volt-e vagy lesz-e valami Domonkos es Mara kozott?
Meggyogyul-e Jacint?
Tud- e szakitani vele Balazs?

Jók a kérdéseid. Szerintem a válaszokat is tudod.
2015. május 23. 12:48

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2015. május 23. 10:23

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Nem szoktam magyarázni az írásaimat. Ezután sem teszem.
2015. május 23. 10:44
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2015. május 23. 10:23
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2015. május 22. 22:38
Oke, te vagy az iro. De akkor csak ugy szeljegyzetben:
Mi lesz Boglarka es Marton kapcsolatabol?
Volt-e vagy lesz-e valami Domonkos es Mara kozott?
Meggyogyul-e Jacint?
Tud- e szakitani vele Balazs?
2015. május 22. 22:14

megtekintés Válasz erre: Cathy - 2015. május 22. 20:37

Yolla! Azt a mindenit! De jo kis iras! Nem is olyan `kis`! Ugye lesz folytatas!!!

Nem, ennek nem lesz folytatása. Szerintem így is kerek egész.
2015. május 22. 20:37
Yolla! Azt a mindenit! De jo kis iras! Nem is olyan `kis`! Ugye lesz folytatas!!!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: