Az első randevú
Látogatók száma: 152
Naivitásomat észlelve, kedves, empatikus hölgyek "felhomályosítottak" a nagy igazságról.
A társkereső web oldalak (továbbiakban TK.) használói nagy számban, nem leendő párjuk megtalálása céljából vannak jelen. .. ......... " A fent lévő személyek 80%-a unalmának elűzése miatt, esetleg magamutogatásként van itt. Egy biztos, ha férfiként felkerülsz a TK-ra és eltudod adni magad a dumáddal, akkor ha úgy akarod, mindennap másik, jobbnál - jobb nő járhat a kedvedben. Mutasd meg azt az embert, aki elfordul a kánaántól!"
Nem nagyképűségből említem meg, hogy eddig sem okozott problémát a biológiai szükségletem levezetése céljából, hasonló igényű hölggyel, bármikor jól érezni magunkat. Elsősegély céljára, feszültségek enyhítésére ez a módszer ideális. De sok lelki alapja nincs ezeknek a kontaktusoknak. Valami többre vágyom! Elsősorban érzelmi kötődés motivál.
Több hölgyet is volt szerencsém megismeri, akiktől ajánlatképp szoros, de kötetlen kapcsolatra kaptam invitálást, esetleg alkalmankénti ajándék fejében. Magyarázatként szuverenitásuk megőrzését ill. kapcsolatban lévőségüket említették.
KORUNK ALATTOMOS VESZÉLYE AZ "INTERNETSZERELEM "
Saját gondolataim tárháza bővelkedik számtalan óvatosságra intő példával. De a szerencsémnek és az emberismeretemnek köszönhetem, hogy még nem kerültem az alábbiakhoz hasonló kellemetlen helyzetbe.
"Az Interneten szövődő kapcsolatok sajátosan jellemző forgatókönyv szerint alakulnak. A bensőséges viszony kibontakozása hosszú ideig, legtöbbször hónapokig is eltart, ritka a szerelem első byte-ra, bár erre is akad példa" (Steven J. Baumrucker könyet írt saját élményei alapján ezzel a címmel, melynek részletei a neten is olvashatók). Az első levélváltások vagy a chat room-ban folytatott csevegés finom puhatolózásait vagy kedves csipkelődéseit fokozatosan, egyre mélyebbre ásó témák, önvallomások követik, a két ismeretlen egy idő után, már igaz barátot lát a másikban, megnyílnak a szívek és naponta cikáznak ide-oda az irodalmi igényességgel megírt elektronikus levelecskék itt-ott versekkel, kedves kis virtuális ajándékokkal (virágcsokor, csók, animált képecskék) megtűzdelve. Hány romantikát magában hordozó szív tud ennek ellenállni? Amikor már remegő gyomorral, az egérre tapadó izzadó tenyérrel nyitja ki az ember a postaládáját, nincs menekvés, érzi, hogy beköszöntött a szerelem!
Jó esetben a párocska digitalizált fényképet is vált a levelezés során, hogy kisebb legyen a megrőkönyödés az első személyes találkozás alkalmával. Ez a pillanat, ugyanis kritikus minden skyber-szerelemben! Elég csak belegondolni a helyzetbe, milyen kínos pillanatokat élhet át az önmagában ideákat dédelgető hősszerelmes! (Erről most kollégám története jut eszembe, aki egy újsághirdetés alapján ismeretlenül randevúzott egy hölggyel. A megbeszélt rózsacsokorral a kezében álldogált a sarkon, amikor feltűnt és közeledett felé a leány. Szegény Béla, már hiába akart, nem tudott elillanni, de még időben kapcsolt, és így vágta ki magát: - Szia, sajnos a barátom nem tudott eljönni, de ezt a virágot neked küldi!) Mr. Romeo még rosszabbul érezhette magát, amikor a nagy találkozás napján leszállt a repülőről email-szerelme, akiről kiderült, hogy valójában nem is nő, hanem egy transzvesztita férfi! Mr. Romeo nem kevéssé neheztelt imádottjára, aki féléves levélváltásuk során csak ezt az egy információt felejtette el magáról megírni."
A bőség zavara.
Ha az ember életében lezáródik egy periódus, az a nagy felejthetetlen életszakasz , ami valamikor a felhőtlen boldogságot, harmóniát, családi köteléket jelentette. S, a sebek, a lelki traumák hatása halványodni látszik. Amikor már nem is érezzük annyira becsapottnak magunkat. Akkor felszínre kerül bennünk a felismerés, vágy a régen érzett boldogság iránt.
Környezetünkben lévőket, mindennapos ismerőseinket, munkahelyi kollégáinkat számba véve, vizsgálódni kezdünk. Vajon kivel lehetne újra kezdeni? Kinek az alürjeit lehetne könnyebben elviselni? Mert az idő múlása bogarasabbá, vaskalaposabbá tesz bennünket. Tradicionálissá válik a bioritmusunk. Nehezen módosítunk a megszokott dolgainkon.
Úgy tapasztaltam, hogy a húszas éveiben lévő emberek sokkal toleránsabbak, türelmesebbek, mint az életük derekán járók. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a párok szoros (intim) de kötetlen (nem együtt lakó) kapcsolatot részesítik előnyben. Mindenkinek megmarad a szuverenitása. Illetve, akkor találkoznak , amikor mindketten igénylik és a szebbik felüket mutathatják a kedvesüknek.
Az emberek egymásra találását a társkereső gépezet forgatagában, bonyolult szelektálás előzi meg.
Jobbik eset, ha a felhozatalt mustrálva, egyenként próbáljuk kideríteni a valóságot. A minél előbbi vizuális benyomás hamar fényt derít az igazságra. Ha már megértük a második, harmadik randit, egyre nagyobb odaadással szárnyalhatunk a boldogság felé.
Viszont ha magunkat hirdetjük, reklámozzuk, hamar a bőség zavarának csapdájába zuhanhatunk. A új hirdetőre intenzíven rányomulnak a tk.-n már régebben regisztrált személyek . Egyszerre 20-50 üzenet fogadja a gyanútlan társra vágyót.
Soha nem a nagy Ő-re vágytam, hanem a sok kis igaziból egy elbűvölő gyöngyszemre, aki együtt-szárnyalásra tudná inspirálni a szerény személyemet.
Na most aztán megkaptam a gyöngyöt, a gyöngyfűzért! Ebből próbálja valaki nagyon rövid idő alatt kiválasztani a számára legideálisabbat.
A harmadik, első randevú után már kívülről fújjuk, a magunkról fontosnak tartott bemutatkozó szöveget. Minél több kedvesség kápráztat el bennünket, annál nagyobb dilemma feszíti a lelkünket, hogy kit válasszunk.
Naiv férfi az amelyik azt hiszi, hogy Ő választ. Esetleg a visszautasítással gazdálkodhat.
Az igazi döntés a NŐK lehetősége! Sőt, a csábító praktikákkal is fel vannak vértezve, amiket széles repertoárban alkalmaznak a céljuk gyorsabb elérése érdekében, nem elhanyagolható sikerrel.
Ahhoz, hogy megfelelően állást tudjunk foglalni több évre, esetleg a hátra lévő életre szóló partner kiválasztásának kérdésében, illik alaposabban megismerni a kiszemeltünket. De milyen mélységig mehetünk el?
A cikket írta: Lakyluck
Hozzászólások
időrendi sorrend
Milyen igaz, amiket írsz! Valóban egy bizonyos érettebb korban egyszer csak elkezd valami hiányozni, a boldogságérzet, amit említesz. Ez így igaz. Kezd unalmassá válni és üressé az élet. Ez a lehetőség, csak egy a sok közül, mégis még mindig a kényelmesebbet választjuk, ami tele van buktatókkal. Én csak tudom! :-)
Nagyon élveztem az írásod minden egyes részét.
Puszi,
Éva
csak épp tudni kell szelektálni a sok ember között
:)
Lukyt "ismerem", ő ilyen, de majd jól elhúzom én a száját, ha nótázik itt nekem! ;-))
Bocsi, de nem tetszik a stilusod, az sem ahogy Tündével beszélsz, de a Ti dolgotok.
Őszintén örülök, hogy egy ilyen rendkívüli esztétikai adottságokkal rendelkező hölgy figyelmét is kiérdemeltem, mint a te lenyűgöző személyed. Az értékelést kritikát, minden esetben akceptálom, mert az a személyiségemet építi, csiszolja.
Az emberek ízlésvilága többnyire eltérő. Ha nem volnának számodra nem tetsző benyomások, akkor hamar unalmassá válna az életed de legfőképpen nem tudnál különlegesen örülni a neked szimpatikus, kellemes érzéseket kiváltó dolgoknak, személyeknek.
Én viszont benned azt is nagyra értékelem, hogy az képeddel vállaltad fel a kritikus megnyilvánulást, ami az agilitásodon túl az mutatja a korrektségedet. Nagyon irigylem azt a szerencsés pasit, aki meghódíthatja a szívedet, hogy a kegyeidben részesülhessen! Üdv: Zoli
Vigyázz, ez az oldal függőséget okoz...;-)) Mint a nők!!
Persze nem árt, ha a felek otthon vannak a zeneművészet területén. A pasi alaposan eltudja húznia a csajszi nótáját, mi közben a a csajszi oboa virtuóz.
Köszönöm a figyelmeztetést! Mindenkit óvva intek a csoportfoglalkozásaimon.
Kedves Tünde!
Sajnos még nem elégé! Ami késik, nem szokott múlni.
Köszönöm az ötletedet! Mennem kellene dolgozni, de csak itt pötyögök.
Szép napot kívánok!
Honnan is ismerlek??? ;-))
Sajnos még nem elégé! Ami késik, nem szokott múlni.
Köszönöm az ötletedet! Mennem kellene dolgozni, de csak itt pötyögök.
Szép napot kívánok!