újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Góliát (2. rész)

Látogatók száma: 70

Egy péntek este kirúgtunk a hámból. Először vacsorázni mentünk egy előkelő étterembe, majd egy éjszakai bárban kötöttünk ki.

Már totál úgy festettünk, mint egy újgazdag pár. István elegáns öltönyben feszített, minden apró részletre akkurátusan odafigyelt: világos ing, mélykék nyakkendő, arany nyakkendőtűvel spékelve, divatos zakó és nadrág. Én a megszokott decensen szexi szerelésemben tündököltem: elegáns, testhez simuló blúz, szűk szoknya, tűsarkú cipellő, a csinos lábaimat egy pár üvegszálas combfix tette még vonzóbbá.
Megrendeltük a vacsorát, és miközben kortyolgattuk az aperitifet István a kezemet szorongatta, az ujjaimat morzsolgatta. Átszellemült tekintettel nézett a szemembe, és azt fejtegette, hogy én testesítem meg álmai asszonyát, néhány hónappal korábban nem gondolta volna, hogy valaha is ilyen boldog lesz valakivel.
- Tavasszal eljössz velem Egyiptomba? - tette fel hirtelen a kérdést.
-Tavasszal? Hol van az még? Még addig sok minden történhet! Ráérünk még tervezgetni - böktem ki a válaszomat. Nem gondoltam semmi rosszra, elképzelhető, hogy a tudatalattim diktálta ezt a választ, óvatosságra intve Istvánnal kapcsolatban.
- Igazság szerint nem érünk rá, mert vízum kell, és több hónap az átfutási ideje.
- Ja, ezt nem tudtam. Jó, menjünk!
Boldogságérzet futott át rajtam. István mellett biztonságban éreztem magam, kezdtem kötődni hozzá, és egyáltalán nem paráztam a szex miatt, valahol mélyen, legbelül azt éreztem, hogy nem kell tartanom semmitől, minden a lehető legjobban fog alakulni. A vészharang mégis kongott bennem: „Ő is ígérgetős palinak látszik. Már síelni is hívott, most meg Egyiptomba, vajon melyik válik valóra?”
Az ígérgetős pasi-típussal vigyázni kell, mert mindig fűt-fát ígér a nőnek, amiből soha nem lesz semmi, és szegény nő hoppon marad. Ez nekünk csajoknak azért esik zokon, mert mindig elhisszük, amit a fickó mond, és várjuk, mikor váltja valóra, amit beígért. A pasi mindig komolyan gondolja amit mond, addig a percig. Másnap már elfelejti az egészet, és újabb ígérettel kábítja a nőt. Ezért a kapcsolataim elején mindig megkérem a férfit a következőre: „Légyszi ne ígérj semmit, de azt tartsd be!”

Vacsora után táncolni támadt kedvem, ezért elcipeltem hős lovagomat egy night club-ba.

Az X-Klub városom egyik legnépszerűbb felnőtt szórakozóhelye. Ez az egyetlen éjszakai lokál, ahová nem tinik, hanem velem egykorú, valamint idősebb nők és férfiak járnak. Mindig jókat mulatok ott. Érdekes, néha sokkoló látni, hogyan fordulnak ki az érett, 50-es hölgyemények önmagukból. Az a nő, aki napközben lelkiismeretesen végzi a munkáját, a konszolidált, kiskosztümös, komoly hölgy szerepébe bújik, itt, mint egy csitri, ízléstelen, szűk, gömbölyded formáit kivillanni látszó topban és miniszoknyában tetszeleg, természetes könnyedséggel vedeli a piát, mint aki az anyatejjel is ezt szívta magába, harsányan kacag, mint egy hiéna, feltűnően illegeti magát, affektál, mint egy szabad préda, akire rá van írva: „gyertek kanok, bármit tehettek velem!”.
Aztán itt vannak a hímek. Legtöbben „példás”-nak mondott családapák, papucsférjek, akik egy gondosan kidolgozott haditervet is meghazudtoló, okos ürüggyel szöknek el otthonról, a többi fickó pedig egyéjszakás kalandra vadászó városomba tévedt idegen.
Állnak a bárpultnál, és mint a radar feltérképezik a terepet. Tudja az összes pasi, hogy egy húspiacra tévedt, ahol pár kedves szóért és italért cserébe kaphat egy gyors numerát. A naiv szingli nők többsége, titkon abban bízik, hogy ő lesz a kivétel, és nem egyéjszakás kalandba bonyolódik, hanem egy álruhába öltözött királyfi akad az útjába, akit olyan mértékben elvarázsol, hogy élete végéig mellette marad. A pasik, mint szorgos méhecskék, addig dongják körül a kiszemelt virágszálakat, amíg meg nem találják a megfelelő áldozatot, akit nem kell órákon át fűzni, és két mondat után megadja magát. Másnap reggelre mindenki kijózanodik, és az egész éjszaka a feledés homályába vész.
No, erre az ominózus helyre látogattunk el, ahol a zene mindig kiváló, táncra csábító.
Amint beléptünk a klubba, sejtelmes félhomály, nyüzsgés, és kellemes ritmusú muzsika fogadott.
Letelepedtünk egy félreeső zugban lévő, vörös kárpittal borított kanapéra, ami egy hangulatos, modern kandallóra nézett. Olyan érzésem támadt, mintha egy 21. századi modern szerájba kerültem volna. Körülöttem feneküket ritmikusan riszáló táncosok, alkoholtól zavaros tekintetű, tébláboló fickók, cigiző, sztorizó, lármás társaságok, és petrezselymet áruló vidéki királykisasszonyok uralták a terepet.
István pezsgőt hozott, hozzásimultam, hallgattam a szuszogását, és figyeltem a kandallóban fel-felcsapó lángnyelveket.
Vadul csókolózni kezdtünk… mosolyogtam, mert átsuhant a fejemen, hogy én is beálltam a középkorú bigék sorába, és most, hacsak egy pillanatra is, de újra csitrinek képzelem magam. Jó volt. Felelőtlennek, könnyűnek és gondtalannak éreztem magam, örültem az életnek, és a gyönyörnek, amit egy férfinak köszönhettem. „Szerelem nélkül lehet élni, de nem érdemes.” - állapítottam meg.
Áttáncoltuk az éjszakát, pezsgőztünk, és nyaltuk-faltuk egymást. István számára megszűnt a külvilág, és már a bugyimban matatott…szerencsére én még viszonylag észnél voltam, és félretoltam a kezét: - Hey, nyilvános helyen vagyunk, nem szabad! - pusmogtam a fülébe.
Örültem, hogy hajnalban a taxisnak képes voltam megmondani a lakcímemet, annyira eláztunk. Istvánból is kiszállt az erő, hagyta, hogy saját otthonunkba térjünk haza mind a ketten.
- Holnap hívlak! - nyögte búcsúzáskor.
Ez már a sokadik randevúnk volt, és még mindig nem feküdtünk le egymással. István hosszú távú terveket szövögetett kettőnket illetően, és mindig azt hangoztatta, hogy ráérünk még a szexszel, először lelkileg hangolódjunk egymásra, akkor biztos, hogy a testiséggel sem lesz gond. Ezért is lepődtem meg, amikor az átdorbézolt éjszakát követően, másnap délelőtt ezt az esemest kaptam tőle:
„Szeretkezni szeretnék veled!”

folyt. köv.

A cikket írta: Lizelotte

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Háát nekem eszembe jutott valami.... de nem is tudom nem akarom lelőni a poént, csak halkan méretbeli gondjai vannak? Túl kicsi...túl nagy?
Tényleg felcsigáztál, egyre csak azon gondolkodom, vajon milyen alacsonyabb rendű fajhoz tartozhat... ajjaj :-) Semmi se jut az eszembe.
 
Későn váltotta ki a Viagrát? Na most már csigázz bennünket! :-)

Üdv .
 
:D

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Várjuk hogy kiugorjon a medve a bokorból!

Alacsonyabb rendűek családja...

:)

megtekintés Válasz erre: Lizelotte

Nem nyert Pinokkió, nem jány a pasi. Én inkább más élőlényhez hasonlítanám. :)

Várjuk hogy kiugorjon a medve a bokorból!

megtekintés Válasz erre: Lizelotte

Nem nyert Pinokkió, nem jány a pasi. Én inkább más élőlényhez hasonlítanám. :)

Transzvesztita? :D
De biztos, hogy nem meleg? :)

megtekintés Válasz erre: Black Angel

Áááááá, Liz ez nagyon érdekes, szeretkezés miért nem???!! ....erre vagyok kíváncsi!!!!! Puss: Angel

Jaj Angel! A szex nem minden.

:)

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Lizi!
Ez piszoklyóóó hógojóóó! Egyre csak bontogatod itt az oroszjány körmeidet! A végén kiderül, hogy (te vagy a legjobb és) lány a pasi?! Várom a csattanót (bár a cím beszédes)!
Üdv,
Pinokkió

Nem nyert Pinokkió, nem jány a pasi. Én inkább más élőlényhez hasonlítanám. :)
Áááááá, Liz ez nagyon érdekes, szeretkezés miért nem???!! ....erre vagyok kíváncsi!!!!! Puss: Angel
Szia Lizi!
Ez piszoklyóóó hógojóóó! Egyre csak bontogatod itt az oroszjány körmeidet! A végén kiderül, hogy (te vagy a legjobb és) lány a pasi?! Várom a csattanót (bár a cím beszédes)!
Üdv,
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: