Hogyan válasszunk
Látogatók száma: 38
Ez nem kérdés ezt az élet hozza!
A párválasztás, nos ez egy elég komoly kérdés. Az életben ez nem úgy működik, hogy választunk, a sors hozza és mi alakítunk rajta! A sors nagy könyvében ez is meg van írva nekünk, de azért szerintem alakítani is tudjuk!
Nem biztos, hogy a külsőség a fontos, a belső értékek sokkal fontosabbak! Kedvesség, őszinteség, jóság és nem utolsó sorban az együttéléshez, a mindennapok nehézségeihez való hozzáállás! Bár sokszor ez utólag derül ki!
Egy pár együtt élésének a mindennapi harc a továbblépéshez, örömök, bánatok megosztása teszi számunkra fontossá az emberi értékek előre törését, bár manapság a jó értékek háttérbe szorultak.
Sajnos egyre több pár válik külön, bármennyire is szeretik egymás, mert nem tudnak együtt élni és megosztani dolgokat! Sajnálatos, de ez van!
Sokan kezdenek új életet és a régit lezárva próbálnak boldogulni, ami megint csak "lutri", mert vagy sikerül vagy nem?! Csak az gond, hogy sokan rossz útra tévednek és a párkapcsolatból rémálom lesz.
Ne érezze át senki, de sajnos ezt a világot éljük, amiben a jó dolgok igen csak háttérbe szorulnak, ami persze nem jó és előre törtek az eddig háttérben lévő rossz emberi tulajdonságok.
Hiszen egy kapcsolat nem csak ezeken mehet el, hanem sokszor anyagi, egészségügyi, alkohol, vagy egyéb olyan tényezőkön fenekelhet meg, ami sajnos rossz és sokszor visszafordíthatatlan.
Én azt kívánom minden embernek, hogy kapcsolata harmonikus, jó legyen és áttudjanak együtt menni az élet nagy dolgain! Együtt, kéz a kézben!
Akkor elmondhatom, hogy a párválasztásuk sikeres volt és sok-sok boldog évet töltenek együtt!
Orsolya
A cikket írta: Orsolya
Hozzászólások
időrendi sorrend
Üdvözlettel Orsolya
Szerintem (ha megoszthatom véleményem) már sokszor az elején halálra van ítélve a kapcsolat, hiszen mikor elkezdődik egy bizonyos udvarlás, akkor már sokan meg játsszák magukat olyannak, amilyennek a másik fél látni szeretné. Más szóval másba szeretünk bele, mint aki az Ő valójában, sőt talán mi is magunkat másnak tituláljuk, szóval alapból egy nagy hazugság veszi kezdetét, amit az idő múlásával úgysem tudunk fenntartani. Ekkor mutatjuk ki a "fogunk fehérjét". Ugyan nem áll mögöttem elegendő év, ahhoz hogy kijelentsem, hogy én megtaláltam az Igazit. Igaz csak még 9 hónapja vagyunk együtt, de az én személyiségemmel, ez már a korábbiak 3 szorosa :), de mentségemre szóljon hogy még egyszer sem veszekedtünk, mert én pl. dedós dolognak találom, attól még hogy "érettebbek" is csinálják.
Szerintem az a gond a konfliktus kezelésekkel is, hogy nem vesszük észre, hogy a velünk szemben álló partnerünknek is simán igaza van, azaz csak a saját érveinket próbáljuk érvényesíteni a másikban.
A cikk nem rossz!, de szerintem van benne egy-két kivetni való dolog. Például azt írod hogy: "de sajnos ezt a világot éljük, amiben a jó dolgok igen csak háttérbe szorulnak"--ez szerintem ez így nem teljesen igaz, mert pozitív és negatív oldala az életnek mindig "egyensúlyban" van, és csak fel kell fedezni a jó dolgokat az életben. A pesszimista naná, hogy félig üresnek látja a poharat.
"Nem biztos, hogy a külsőség a fontos"- nem teljesen, de szerintem igenis számít a megjelenés, mert szerintem a külsőnk is jól tükrözi vissza, hogy milyenek vagyunk legbelül. Például: az ember gesztusa, járása, testtartása szerintem árulkodik a személy egyéniségéről. Én is akkor jöttem rá hogy életem szerelmét látom, mikor egy buliban táncolt és hosszú, szőke derékig érő haját lebegtette, körbe mindenki körül.
No mindegy, ismét belelendültem, de száz szónak is egy a vége, hogy Higgyünk a Szerelemben, mert csak így kapunk esélyt arra, hogy majd a sors összehoz bennünket.
A jó dolgok tényleg háttérbe vannak manapság, s rosszak elől sajnos, de mi tehetünk hogy egyensúlyt teremtsünk, illetve a jónak adjunk hajszálnyi előnyt...!
Legyen nagyon szép nyarad! Üdvözlettel Orsolya
Szerintem az a gond a konfliktus kezelésekkel is, hogy nem vesszük észre, hogy a velünk szemben álló partnerünknek is simán igaza van, azaz csak a saját érveinket próbáljuk érvényesíteni a másikban.
A cikk nem rossz!, de szerintem van benne egy-két kivetni való dolog. Például azt írod hogy: "de sajnos ezt a világot éljük, amiben a jó dolgok igen csak háttérbe szorulnak"--ez szerintem ez így nem teljesen igaz, mert pozitív és negatív oldala az életnek mindig "egyensúlyban" van, és csak fel kell fedezni a jó dolgokat az életben. A pesszimista naná, hogy félig üresnek látja a poharat.
"Nem biztos, hogy a külsőség a fontos"- nem teljesen, de szerintem igenis számít a megjelenés, mert szerintem a külsőnk is jól tükrözi vissza, hogy milyenek vagyunk legbelül. Például: az ember gesztusa, járása, testtartása szerintem árulkodik a személy egyéniségéről. Én is akkor jöttem rá hogy életem szerelmét látom, mikor egy buliban táncolt és hosszú, szőke derékig érő haját lebegtette, körbe mindenki körül.
No mindegy, ismét belelendültem, de száz szónak is egy a vége, hogy Higgyünk a Szerelemben, mert csak így kapunk esélyt arra, hogy majd a sors összehoz bennünket.
A párválasztásban fontos a szeretet, a bizalom, az egymás kölcsönös tisztelete, a tolerancia, a megértés, az egymásra hangolódás...... Az legalább annyira fontos, hogy ne akarjuk a másikat megváltoztatni, hiszen azért szeretjük és választottuk társunknak, mert nekünk így jó.
Ez csak egy alap, ......emellett naponta harcot vívunk önmagunkkal és a külső körülményekkel, hogy a harmóniát megőrizzük. Ha vitatkozunk, akkor az építő jellegű legyen, ellenkező esetben rengeteg energiánk vész el mindkettőnknek. Közös erővel és egy irányba húzzuk azt a bizonyos "szekeret".