Ilyen áron nem kell a társ!… 2.
Látogatók száma: 79
Talán túl sokat képzelt ettől a kapcsolattól, melynek a fele sem valósulhatott meg, és a kijózanodásig eltelt csalódásokkal, gyötrelmekkel tele több hónap beláttatta vele, hogy ilyen áron nem kell a társ…
Ismerkedés egy társkereső portálon, és annak következményei... Tételezzük fel, hogy magadban biztos vagy, a másikban kevésbé… Beszélgettek… Mindig így kezdődik, aztán majd meglátjuk mi lesz a vége…
„Üdv, zsoltne.eva! - Szeretnélek felvenni ismerőseim közé a Skype-on. … István”.
(A félreértések elkerülése végett, ez nem az az István! Istvánokkal van tele a padlás!)
Így kezdődött! Párbeszéddel.
(Eva.Zsolt és … István partneradatokat cserélt.)
- Szia Éva! – Elfoglalt vagy? (Nocsak, ismerkedni akar?)
- Szia István! – Nem igazán, inkább csak nyűgös. Most csak így van kedvem beszélgetni. Még a hangos szó is zavar. Talán az időváltozás az oka, vagy én, ki tudja? (Mit mondhatnék, ez az igazság.)
- Mitől lettél "depis"? (Ha azt te tudnád!)
- Volt egy, két kemény napom, talán ettől. Még nyár volt, amikor elmentem, és hideg ősz, amire hazajöttem. De fűtenek, képzeld! (Ez így igaz.)
- Minden bizonnyal az is befolyásolhatja a pszihédet...én már napok óta fűtök, nálam már mióta beköszöntött a rossz idő, meleg van.... (Magáról beszél, itt több is lehet, fedél mindenképpen van a feje fölött és még fűteni is tud, akkor ha… már nem fáznék, azt nem szeretek.)
- Aludtam egyet délután, és még a telefont is kikapcsoltam, hogy ne csörögjön rám senki. Mégis megtette a vezetékesen. Mit mondjak, az ébresztett fel. Nem voltam tőle elragadtatva. (Jó hogy, de aztán már másként gondoltam.)
- Kellemes lehet, ha meleg van. Fázni nem szeretek. (Milyen őszinte vagyok.) Ha kimegyek a tanyára, már erre is gondolnom kell. De csak a diót akarom összeszedni a fa alatt. (És gyakorlatias.)
(Akkor bele egyenesen a közepébe?…)
- Nem sikerült helyére tenned a dolgokat, vagy nem volt hozzá partnered?? (Ó, a kis kíváncsi, a lényeg érdekli, elég a rizsából?)
- Ez nehéz kérdés, mert nem adott rá okot, hogy megbántsam. De a helyzet az, hogy elmegy rövidesen és sokáig lesz távol. Még szoknom kell ezt a helyzetet. Hogy van is, meg nincs is. És te mit tervezel a holnapi napra? Ebben a kissé hűvös időben? (Csak hogy eltereljem a témát. Kerülgetjük, mint macska a forró kását.)
- Ez a furcsa kettősség a legrosszabb.... (No témánál vagyunk, megint.)
- Igen nem könnyű helyzet. Sokszor még az érzéseinkkel sem vagyunk tisztában.
- Különösebben nincs holnapra semmi programom – írja. (Akkor találjam ki? De korai lenne.)
- Vissza kell valahogy zökkennem ahhoz az időszakhoz, amikor jól éreztem magam a nélkül is, hogy társam lenne. Nem értem mi zajlott bennem, hogy elindultam ebbe az irányba, ez elég sok feszültséget (mit, feszültséget!... kudarcot, csalódást) okozott. – ezt meg én.
- Nincs kedved velem találkozni, kidumálhatnánk magunkat.... (Elég hamar rátérsz a lényegre, nem korai ez egy kissé, hiába szövegeltem idáig, nem érzed, hogy még nem tudom magam erre rászánni? De sürgős lett egyszerre!)
- Jövő héten, ha van türelmed, találkozhatunk, megihatunk valahol egy kávét, beszélgethetünk, de egyelőre kérlek csak ennyi. (Hol van még a jövő hét? Addig annyi minden történhet. Ebben nincs semmi! Vagy mégis?)
- Nem akarok semmit erőltetni, Te neked kell tudni, hogy mit akarsz... (Ha én azt tudnám?)
- Hát igen, nekem kell tudnom, mindig minden körülmények között ezt kellett tennem, nem volt könnyű olykor dönteni. Ezért odázom el kicsit most. Pár nap türelmet kérek mindössze. (Lesz ez még több is. Akkor miért megyek bele?)
- Semmi gond, a lelki bonyodalmaknál nincs rosszabb – válaszolja. (Na! Most akarod, vagy sem!?)
- Nem voltam a kertben kb. két hete, úgyhogy most az, az első, mert össze kell szednem a diót, mielőtt leesik az eső. Tavaly peches voltam, mert összeszedtem és a teraszra kiterítettem szikkadni, mire másnap kimentem az utolsó szemig elvitték. Nem akarok így járni, ezért haza fogom hozni. (Ez az igazság, első a munka!)
- Jól teszed, ne más arassa le a munkád gyümölcsét... (Semmi beavatkozás? Nem semmi! … , akkor folytatom.)
- Nem rég, áprilisban betörtek több helyre is, köztük hozzám is és elvittek minden kábelt, hosszabbítót..., amit csak le lehetett vágni. Elég gondot okozva ezzel. Az eszközeim is arra várnak, amit ott helyben a rendőrök lefoglaltak, náluk átvehető. Azt is jövő héten kell elintéznem a gyárvárosi őrsön. Már felvettem velük a kapcsolatot. Egy fejszém és egy teleszkópos metszőolló vár a jogos tulajdonosára. (Láthatja, hogy mennyi gondom van! Nem beszélek mellé. De nagyon elkanyarodtunk. Itt be is fejezhetem.)
- Ha nem haragszol, most mennem kell. Szép estét! (Ennyi éppen elég volt, hogy tudja, nem sietős a dolgom, vele kapcsolatban semmi esetre sem. Elég tárgyilagos voltam, ezt éreznie kellett, nem utolsó sorban őszinte.)
- Szép estét neked is.... (Ez a minimum a kora esti órákban.)
A diószüret puszta megemlítésére pontot lehet tenni ennek a sztorinak a végére is. :-)
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez a rész most kicsit mozgalmasabb volt, mint az első. A párbeszédek és a hozzáfűzött megjegyzések jó ötlet, hangulatot keltenek.
Üdv,
Pinokkió
Üdv,
Pinokkió
Attól kezdve másról se kezdett regélni, mint mennyi mindent nem szabad neki csinálni. Hajolni például, mert gerincsérve van és felsorolta az összes betegségét. Hallgatni is belefájdult a fejem. :-)
3 fa van.
Nekem csak egy fám van, de az hatalmas. Beteríti a falevél a fele kertem. Nem kis meló, ha belegondolok.
De más beszélni róla és más csinálni, majd ha ott leszek, akkor nem beszélek, teszek. :-)
Nem komposztálom, ne is mondd!
Nálam nem szednéd össze a diót?
Akkor megyek csak, ha egy fád van és már nem kell megvárni, hogy lepottyanjon az utolsó. Magától tegye. Nem szeretem verni a fát. Fáj neki! :-)