Erotikus
Laca és a sokk hatás (3. rész)
Látogatók száma: 68
- Csak nem képzeled? - csattantam fel - táncolunk még egy kicsit, semmi több. Nem haragudtam rá, mert láttam, hogy az ital hatása alatt áll, de óvatosságból attól a perctől egész este nagy ívben kerültem.
Laca viszont aggasztott, mert ő is túl sokat ivott. Fél szemmel figyeltem, amikor a srácokkal félrevonult, és nem tetszett, amit láttam: úgy vedelte a piát, mintha ivóvíz lett volna. És meg sem látszott rajta! Igaz, hogy velem is iszogatott amikor nálam volt, de csak mértékkel. Elkaptam a beszélgetés fonalát, amikor a barátai felidézték a közös tivornyákat, ahol matt részegre itták magukat, és büszkén veregették Laca vállát, mert többször az asztal alá itta őket. Ettől nem voltam feldobva. „Egy cukorbetegnek vajon szabad ennyit inni?” Féltettem, de nem szóltam semmit, gondoltam tudnia kell, mit csinál.
Egy nyugodt, békésen induló estén feküdtünk a kanapén, és tévét néztünk.
Számomra is félelmetes volt, de amikor Laca bőréhez értem, és megérintett az illata, örökösen hajtott a vágy, mindig szeretkezhetnékem támadt. Nem tudtam megállj parancsolni magamnak, a testem külön életet élt, az ujjaim folyton vándorútra keltek a testén, és a nadrágjában kötöttek ki. Annyira kívántam, hogy majd beleőrültem.
Ezen az ominózus estén is így történt. Már teljesen felspanoltuk egymást, a vérnyomásom az egekig szökött, a szívem egyre szaporábban vert, a testem forrón lüktetett, és elérkezett láttam a pillanatot, vágyakozva kértem, hogy hatoljon belém, de nem tette. Nem állt még készen. Tovább folytattuk az előjátékot, remélve, hogy ő is eléri a megfelelő izgalmi állapotot, de néhány perc elteltével hirtelen lefordult rólam, és zavartan ezt mondta:
- Ne haragudj, de most nem fog menni. Biztos a fáradtságtól van, nem tudom.
Éreztem, hogy rettentően zavarja a dolog, ezért szerelmesen, megértően csókolgatni kezdtem:
- Nem baj. Mindenkinek lehetnek rossz napjai. Nézzük a tévét!
Láttam, hogy zokon esett neki a dolog, kudarcként élte meg, ezért következő alkalommal nem erőltettem a szexet. Szenvedtem, mint egy kutya, szándékosan kissé távol tartottam magam tőle, attól féltem, hogy ha megérintem újra lángra kapok, amit el akartam kerülni.
Legközelebb, már amikor az ajtón belépett sajnálattal közöltem vele, hogy borzasztóan érzem magam, ugyanis az a bizonyos nehéz napom van. Szinte hallottam, hogy megkönnyebbültem gördült le a kő a szívéről, és megnyugodva felsóhajtott. Gyanítottam, hogy nem teszi túl magát ezen a problémán egyik napról a másikra, ezért még időt szerettem volna adni neki.
Így böjtöltünk körülbelül két hétig.
Eleinte nem esett nehezemre a szexmentes együttlét, legalább jobban megismertem, cseverésztünk, bohóckodtunk. Mégis napról napra egyre cefetebbül éreztem magam. Amikor feküdtünk az ágyon, és tévét néztünk, le kellett fogni a saját kezemet, nehogy hozzáérjek. Hallgattam a szuszogását, érzékeltem az illatát, és kezdtem begolyózni. „Te jó ég! - mondogattam magamnak - itt van mellettem egy férfi, akiért megőrülök, és nem merek hozzá nyúlni, mert tartok a visszautasítástól, és attól, hogy újra kudarcot vall.”
Egyik este már nem bírtam tovább. Összeszedtem minden bátorságomat, és mivel már elég hosszú idő telt el a szerencsétlen éjszaka óta, reménykedtem, hogy ő is benne lesz. Óvatosan cirógatni kezdtem először a mellkasát, majd lejjebb és lejjebb.
folyt. köv.
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ő meg erőltette, hogy feleségül akar venni… gyors megcsaltam, így nem volt kecmec. :)
Szia Lizi!
Olyan dezsavűm van;-)
Kíváncsivá tettél!
Üdv,
Pinokkió
Olyan dezsavűm van;-)
Kíváncsivá tettél!
Üdv,
Pinokkió
El nem tudom képzelni milyen az az illat, ami ennyire be tud téged indítani. Ha azt veszem, magamból kiindulva, nem szeretem a kencéket, főleg tusolás után, a dolog előtt, főleg nem értem mi jó van abban. De ez legyen az én gondom.
Elég fiatal még a pasi ahhoz, hogy nagy múltra tekinthetne vissza a haverokkal való tivornyázása, ami okozhat némi merevedési problémát. Az, hogy ez állandósulni látszik nála viszont némileg már elgondolkodtatott. Csodálkozom a türelmeden. Bizony a visszautasítás rosszul tud esni. Elég egy ilyen a sértődésre, mert nem csak akkor esik jól odabújni a kedveshez,... spontán is.
Jó, ne menjünk elébe. Kíváncsi vagyok mi lesz ennek a vége. :-)
Pussz,
Éva