újabb események régebbi események további események
17:53
Stanmorefel regisztrált a weboldalra
07:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:12
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:46
Ascentdmx regisztrált a weboldalra
18:27
Stanmorecxl regisztrált a weboldalra
05:45
Broncohia regisztrált a weboldalra
02:08
Drywalljtn regisztrált a weboldalra
18:59
Blenderqpg regisztrált a weboldalra
17:17
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését

Misi, aki a szívbajt hozta rám

2011. október 8. - Látogatók száma: 81

A Netes társkeresés néha életveszélyes, nekem elhihetitek. Újabb történet a múltból.

Szörfözgettem az egyik társkereső portálon, és már éppen kezdtem punnyadozni, amikor kigúvadt szemekkel meredtem egy hihetetlen számadatra.
A pasi adatlapján ezt olvastam: megfelelési arány: 100%
- Ő és én 100%-osan passzolunk egymáshoz?! - kiáltottam fel. - Nézzük csak meg közelebbről ezt a fickót!
És igen, igen, igen! Minél tovább pásztáztam egyre élénkebb érdeklődéssel az adatait, annál inkább nyilallt belém a felismerés, hogy azt a hímet nekem küldték az Égiek.
Fényképet nem mellékelt, de sebaj, kit érdekelt ez az apróság, hiszen annyira tökéletes paraméterekkel rendelkezett: 40 éves, 180 cm magas, 80 kg, barna hajú, barna szemű, diplomás, nem dohányzik, ráadásul egy városban élünk. Kell ennél több?
- Csak jó pasas lehet! - konstatáltam örömmámorban úszva. - Gyorsan írok neki, amíg le nem csapják a kezemről!
Izgatottam rágtam a körmöm egész álló este. A biztonság kedvéért kértem, hogy küldjön egy fotót.
De nem küldött. Szerinte semmi értelme a fotócserének, hiszen a személyes találkozón dől el minden, és ő áll elébe, alig várja, hogy lássuk egymást.
Igazat adtam neki, és miután telefonon is beszéltünk, és kellemesnek találtam a hangját és a stílusát, én is nagyon vártam a randevút.
A találka előtt egy órával rám csörgött. Elmondta hogy néz ki, és azt, hogy mit fog viselni.
- Farmer lesz rajtam, és kockás ing. Rövid hajam van, és kissé őszülök - közölte.
- OK, farmer, kockás ing - ismételtem, és sprinteltem a fürdőszobába készülődni.

Kiszálltam az autóból, és lassan, komótosan bandukolva haladtam a találka helyszínére. Még hat lépést sem tettem meg, amikor feltűnt egy hosszú, csaknem bokáig érő fekete kabátban szobrozó férfi a látómezőmben.
Megtorpantam.
Az első kósza gondolatom ez volt: „Te jó ég! Mit keres itt az apám? Vár valakit? Nem akarom, hogy észrevegyen.” Óvatosan, lassan pislogva meresztgettem a szemem, hogy a kontaktlencse ki ne essen. Nem az apám volt, hál’ Istennek. De abban sem voltam biztos, hogy a lovagom állt karót nyelten a kávézó előtt.
Fürkésztem a pasast, kerestem a farmert és a kockás inget. De nem találtam. A hosszú posztó lebernyeg eltakarta az alatta lévő ruházatát. „Lehet, hogy egy mutogatós szatír? Odamegyek hozzá, szétnyitja a kabátját, és fellebbenti a micsodáját? Most légy okos Domokos!” - motyogtam. Egy autó mögé bújtam, és vártam egy kicsit. „Á, ez nem lehet Ő. Biztos még nem ért ide, mindjárt befut, és elalélhatok, olyan csinos lesz a kockás ingben és farmerben.”
Vártam.
Vártam.
És vártam.
Elhaladt a fickó előtt egy nő. Aztán egy tinilány. Aztán senki. A pasi feje és szeme egyre türelmetlenebbül forgott körbe-körbe, mint egy propeller.
Rájöttem a szomorú igazságra. Ő volt az én randi partnerem. „Hogy lehet valaki ilyen hülye! - hasított belém a gondolat - Miért nem azt mondta, hogy egy hosszú, fekete kabát lesz rajta?”
Nem futamodtam meg. Nem, nem. Nem olyan családból származom én! Összeszedtem minden bátorságom, és határozott léptekkel odamentem hozzá.
- Szia! Te vagy a Tibi?
- Misi vagyok.
„Juj, tényleg! - gondoltam, miközben kézfogásra nyújtottam a kacsómat - i i i i , úgy hasonlít ez a két név. Tibi, vagy Misi, nem mindegy? Örülök, hogy zavaromban nem azt mondtam, hogy Géza!”
Mialatt szorongattuk egymás mancsát, a szemébe néztem. Mosolyra görbült a szája, ami elég hamar az arcára fagyott. Mindez annak volt köszönhető, hogy az én előzőleg órákig sminkelt arcomon szemmel látható volt a riadt, döbbent tekintet. Nem tudom palástolni az érzelmeimet. Ami a szívemen, az arcomon. A fickó „hótt” ronda „vót”. Alsó hangon 50-nek tippeltem volna a korát, ha ne tudom, hogy csak 40. Vékony, csíkszája még vékonyabb lett, és a füléig kúszott, amikor mosolyra húzta. Bőre sápadt, úgy festett, mintha ezer éves szobafogságból szabadult volna. Őszes hajtincsei rendezetten pihentek a fején, szerintem körülbelül annyi időt töltött a sérója belövésével, mint én a sminkeléssel.
„Én ezzel az ocsmányképű fickóval nem mutatkozom nyilvános helyen! - tiltakozott bennem a szépérzékű énem. - A kávézóban az összes szempár ránk fog szegeződni, és csodálkozva fogják az emberek realizálni, hogy még létezik a Szépség és a Szörnyeteg!”
- Sétáljunk egyet! - javasoltam.
A pasi rám nézett, és komolyan mondta:
- Látom, nem jövök be neked. Mondd meg bátran, nincs semmi gond, nem fogok megsértődni.
Nyeltem egy nagyot, és kezdtem megsajnálni. „Szegény kis pára. Vajon hány nő kosarazta már ki? Lehet, hogy tök jó fej.”
- Még nem tudom, hogy tetszel-e vagy sem. Azért szeretnék sétálni, mert elég jó idő van, és ma még nem voltam levegőn.
Látszott rajta, hogy kételkedik abban, amit mondtam, de beadta a derekát. "Csaholtunk" egy-két kört, miközben végig izgultam, nehogy összefussunk egy ismerősömmel.
- Kocsival jöttél? - kérdeztem.
- Igen.
- Akkor mi lenne, ha elmennénk a tóhoz? Ott folytathatnánk a sétát.
Ez a ragyogó ötlet kapóra jött, mert tudtam, hogy a tónál egy árva lélek nem lesz, így nyugodtan tanulmányozhatom tovább a fickót anélkül, hogy ismerősök kereszttüzébe kerülnénk.
Beültünk az autójába.
- Szeretnélek megkérni, hogy kösd be a biztonsági övet! - közölte velem nyomatékosan.
Csipkelődni akartam, ezért ezt mondtam neki: - És ha nem kötöm be? Engem büntetnek meg nem téged.
- Jobban jársz, ha bekapcsolod.
- Ja, friss a jogsid? Még nem tudsz jól vezetni?
- Nem friss, de nagyon ritkán vezetek. Órákat veszek egy oktatótól, gyakorolnom kell.
„Jajaj, maradjak vagy menjek? Most még kiszállhatok” - tűnődtem. Bátor csaj vagyok! Maradtam.
Elindultunk. Még életemben nem ültem ilyen pancser sofőr mellett. Nyomta a gázt veszettül, kettesben indult el egy kereszteződésnél, 40-el száguldoztunk a körúton. Rettenetesen sajnáltam az autót, hallottam ahogy sír, és könyörög, hogy álljunk meg, ne kínozzuk tovább! Amikor egy zebrához közeledtünk, amin egy srác éppen át akart menni a kutyájával, Misi ügyet sem vetve rájuk egyre jobban nyomta a gázpedált.
- Lassíts! - ordítottam. Meg se hallotta. A kutyus is, és a gazdája is szökkent egy nagyot, az utolsó pillanatban ugrottak el az „ámokfutó” sofőröm autója elől. Hátranéztem, és azt láttam, hogy a fiú vadul integet, a kutya pedig vicsorít.
- Majdnem elgázoltad őket! - ripakodtam Misire, aki rezzenéstelen arccal ült, szemeit le sem vette az úttestről, és a kormányt úgy szorította, mintha a kezeihez ragadt volna.
Hirtelen eszmélt.
- Gyalogátkelőhely volt? - kérdezte kisvártatva.
- Igen, basszus, gyalogátkelőhely volt. Nem láttad? - Ekkor már paprikás hangulat lett úrrá rajtam.
- Nem - válaszolta, mintha mi sem történt volna.
„Ez nem lehet igaz!” - tobzódtam. Ilyen nincs!
- Meggondoltam magam, nem megyek ki veled a tóhoz. Vigyél vissza a városba légy szíves.
Szót fogadott, nem mert ellenkezni, mert az arcomról leolvashatta mennyire elegem van már a kocsikázásból, és a társaságából.
Ültünk még egy picit a kocsiban, vártam, hogy lehiggadjak.
- Én nem téged kereslek, és te sem engem keresel. Remélem megtalálod a párod - daráltam neki a sablon szöveget, és kiugrottam a tőlem is meggyötörtebb verdából.
Rögtön elővettem a telefonomat, és hívtam a barátnőmet. Beszélnem kellett erről az idiótáról valakinek, mert totál felbosszantott ez a félresikerült este. Épp a fülemhez emeltem a mobilom, amikor lépéseket hallottam, éreztem, hogy valaki liheg mögöttem, és megkocogtatja a hátam. Már éppen sikítani kezdtem, amikor láttam, hogy Tibi (vagy Misi?) lohol utánam. „Mi a fenét akar ez az elvetemült?” - néztem rá csodálkozva.
- Jaj, olyan hirtelen eltűntél, még egy puszit sem adtál búcsúzóul.
Kelletlenül bár, de cuppantottam kettőt a pofijára, csak szabaduljak már meg tőle.
A bejárati ajtót háromszor ellenőriztem, hogy jól bezártam-e, és az ablakból figyeltem a házam előtt van-e, de szerencsére nem követett hazáig.
„Hú, ez az este neccesre sikeredett, inkább néztem volna tévét!” - sóhajtottam fel.

A cikket írta: Lizelotte

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 
2011. október 10. 15:07
Szia Liz!

Hát ezt megérte nekem másodszor is olvasni, sőt még egy 5-öst is!

Üdv.

István
2011. október 10. 09:54
Szijjja!
Ez baresz volt. Szerintem a pacákod csak kölcsönkérte a kocsit, jogsija megg nem is volt:DDD Lúzer volt szerencsétlen. Végig röhögtem hogy majd kiesett a fogvédőm;)
Tyson
 
2011. október 9. 17:12
Szia Liz!

Alacsony a kerítés...nemde? :-)
Tetszett.

Ada
2011. október 8. 21:39
Szuper volt !
2011. október 8. 21:26
Veszélyesek a vakrandik. :)

Jó cikk! :)
2011. október 8. 19:59

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. október 8. 19:51

Nincs legközelebbi találkozó, mert már foglalt a szívem! (És akár hiszed, akár nem, NEM Netes randin jöttünk össze!)


Üdv,

L.

Ja, értem! Akkor nem szóltam.

:-))

Üdv!
2011. október 8. 19:58

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. október 8. 19:51

Nincs legközelebbi találkozó, mert már foglalt a szívem! (És akár hiszed, akár nem, NEM Netes randin jöttünk össze!)


Üdv,

L.

Szia Líz!

Rettentő jót szórakoztam. Meg tudlak érteni, min mehettél keresztül. Ilyen csalódásoktól mentsenek meg a Égiek... Nagyon humorosan és életszerűen adtad elő. Ezek valóban így zajlanak... az előkészületek, a feszültség..., a majré, hogy tényleg olyan, amilyennek mondja magát. Hát keserű csalódáson mentél keresztül, de megoldottad és ez a lényeg.
Ilyenbe senki sem kíván belemenni. Az első pillanatban többnyire kiderül, nálad szinte azonnal.
Végig mosolyogtam a cikked! :-)

Pussz,
Éva
2011. október 8. 19:51

megtekintés Válasz erre: - 2011. október 8. 19:45

Szia Lizelotte!

Bocs, de én is jókat nevettem:P Persze, nem Rajtad, hanem ahogy leírtad és elképzeltem a pasas fejét is néha, pl. mikor mondtad, hogy "gyalogátkelő volt", Ő meg nézett mereven maga elé...:D

Egyébként tényleg nagy szerencse, hogy nem gázolta el a kutyáját sétáltató srácot! Nem irigyellek... Öregedtél pár évet közben, gondolom:P

Én is éltem már át vérfagyasztó pillanatokat, a Hugom mellett (főleg, hogy az én kocsimat vezette, féltem, hogy meghúzza:D), de azért ilyet még Ő sem csinált... ...és mi csak 20 km/h-val mentünk.


Bátor vagy, hogy beültél mellé! :D, mikor mondta, hogy ritkán vezet és gyakorolnia kell:P


Legközelebb reméljük, jobban sikerül majd a találkozó:-)


Üdv!

Nincs legközelebbi találkozó, mert már foglalt a szívem! (És akár hiszed, akár nem, NEM Netes randin jöttünk össze!)


Üdv,

L.
 
2011. október 8. 19:45
Szia Lizelotte!

Bocs, de én is jókat nevettem:P Persze, nem Rajtad, hanem ahogy leírtad és elképzeltem a pasas fejét is néha, pl. mikor mondtad, hogy "gyalogátkelő volt", Ő meg nézett mereven maga elé...:D

Egyébként tényleg nagy szerencse, hogy nem gázolta el a kutyáját sétáltató srácot! Nem irigyellek... Öregedtél pár évet közben, gondolom:P

Én is éltem már át vérfagyasztó pillanatokat, a Hugom mellett (főleg, hogy az én kocsimat vezette, féltem, hogy meghúzza:D), de azért ilyet még Ő sem csinált... ...és mi csak 20 km/h-val mentünk.


Bátor vagy, hogy beültél mellé! :D, mikor mondta, hogy ritkán vezet és gyakorolnia kell:P


Legközelebb reméljük, jobban sikerül majd a találkozó:-)


Üdv!
2011. október 8. 19:44

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. október 8. 19:28

Már akkor a saját nevemet sem tudtam... Gizi, vagy Mici... ja nem! Lizi...

(És ez a sok i-betűs pasinév!! :)

(Csak nehogy összekeverj bennünket Vivi, Ibi, Sarolta...)
2011. október 8. 19:28

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2011. október 8. 19:25

Szia Lizi!
Nekem bejött, neked nem. Majd legközelebb legalább a nevet kérd el előre, fürdés közben memorizálhatod! Tibik előnyben, az már megy neked! Vagy Misi?!
Üdv,
Pinokkió

Már akkor a saját nevemet sem tudtam... Gizi, vagy Mici... ja nem! Lizi...

(És ez a sok i-betűs pasinév!! :)
2011. október 8. 19:25
Szia Lizi!
Nekem bejött, neked nem. Majd legközelebb legalább a nevet kérd el előre, fürdés közben memorizálhatod! Tibik előnyben, az már megy neked! Vagy Misi?!
Üdv,
Pinokkió
2011. október 8. 18:55

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2011. október 8. 18:54

Jaj, ledőltem... :) Várj, visszatápászkodom...

Örülök, hogy jól szórakoztál!

Puszi,

L.

De nem rajtad magán a sztorin, még jó hogy ki nem vasalta a járókelőket...
2011. október 8. 18:54

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2011. október 8. 18:50

Szia Liz! Elnézést de halálra röhögtem magam szó szerint, nem semmi történet a párom csak azt hallotta hihihi... színt hoztál az estémbe max csillag, de az élmény az verhetetlen volt:)))))))))))))) akkora pusz hogy ledőlj!

Orsolya

Jaj, ledőltem... :) Várj, visszatápászkodom...

Örülök, hogy jól szórakoztál!

Puszi,

L.
2011. október 8. 18:50
Szia Liz! Elnézést de halálra röhögtem magam szó szerint, nem semmi történet a párom csak azt hallotta hihihi... színt hoztál az estémbe max csillag, de az élmény az verhetetlen volt:)))))))))))))) akkora pusz hogy ledőlj!

Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: