Régi történet 9.
Látogatók száma: 15
A buli
Március 17. hétfő
Délelőtt mondta Zoli, hogy beszélni akar velem, ha minden igaz, este meg fog keresni. (vagy nem?)
Este bejelentették a koliban, hogy az ifjú Bácskaival lehet beszélgetni. Zoli természetesen elment. Ezért nem haragszom, üzentem neki, hogy holnap háromkor keressen meg.
Délután három előtt pár perccel döngött a szintajtó. Jött Zoltán. Lementünk a klub elé a radiátorunkhoz. Különösebbet nem tudtam meg, csak azt, önmagának se tudja megmagyarázni, miért van így minden, ahogy van. Aztán elkezdtünk valóban barátilag társalogni. Egy fél órát voltunk lent mindössze, de ez megnyugtató volt. Mondtam, a papucsért átjön, ha akar. Majd meglátjuk….
Aztán amikor elköszöntünk egymástól, magához húzott és majdnem megcsókolt. Egy pillanatra megállt bennem a vér, de neki szerencsére több esze és lélekjelenléte volt, mint nekem.
Zoli tökéletesen viselkedett ma, teljesen normális volt. Még mindig nem tudja biztosra, átjön-e?
Március 20.
Reggel magyar órák után, szakadó hóban (! Ez nem vicc!) elindultunk stoppal haza. Egy teherautós hapsi vett fel minket, aki a víztoronynál tett le. Zoli egész délután döntögette, hogy jön vagy nem…Vettünk 7 dl vörösbort és 4 dl császárkörte likört. Délután aludtunk. Zoli végül is úgy döntött, hogy jön. Takarodókor megkínáltuk az ügyeletes tanárt és mondtuk, hogy ha zaj is lesz, ne jöjjön fel, csak mi vagyunk. Aztán elkezdtük a bulit. (MÁR TUDNIILLIK A 17. SZÜLETÉSNAPOM ÜNNEPELTÜK -megj. a szerz.) Fent volt Pepe is. Miután kellemesen leittuk magunkat fél egy körül megérkeztek a fiúk. Így többes számban. Nevezetesen Zoli, Sunyi,Bandi, Gebi és Tamás. Az igaz, hogy feléhez semmi közöm, de engem nem is ők érdekeltek. Zoli egészen jól kijózanított. Kikísért WC-re. (Ez elég szar ügy volt, mivel délután, mintegy ajándékként megjött a mensesem. Jó poén.)
Aztán a WC-ről irányt változtattunk és a 218-ban kötöttünk ki. Zolinak mondtam mi a helyzet, nem nagyon törte le, már megszokta a dolgokat. Állati jót marhultunk. Össze-vissza csókolgattuk egymást. Legurultunk az ágyról, folytattuk, kergetőztünk, folytattuk, birkóztunk, folytattuk…. Szóval olyan volt, mintha fiatal házasok lettünk volna. Állati jó vele! Mondtam neki, ha együtt járnánk, lefeküdnék vele. Zoli így is akarja. Majd meglátjuk. Az vagy mindent elront vagy mindent rendbe hoz vagy nem lesz semmi változás. Jót dumáltunk. Éppen rendbe szedtük magunkat, mikor jöttek Sunyiék, hogy menjenek vissza. Olyan gyorsan eltelt az idő, két óra elmúlt. A papucsot örökre nekem adta Zoli. Fájó szívvel, de elengedtem, majd kissé kómásan én is ágyba támolyogtam.
Zolimmal is találkoztam, minden o.k., csak kicsit fáradt.
Ma egész nap nem láttam Zolit, igaz, lent se voltam.
A cikket írta: MindenHatÓ
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend