Útkeresés

Látogatók száma: 30

Van aki hozzá megy az első szerelméhez,akit 15-16 évesen ismer meg. Nekem ez nem adatott meg. Vagy sokkal több adatott. Ki tudja, kinek jobb? Minden esetre írok kicsit kalandjaimról, szerelmeimről.

A szüzességem ekkortájt veszítettem el. Jó volt. Egy év múlva ugyanott ugyanazzal a fiúval lett folytatás. Utána jöttek a többiek. Kalandok sorozata. Kerestem a nagy őt, de már akkor se nagyon ment. Ha megtetszett valaki, továbbálltam. Meg kellett hódítanom. Imádtam kacérkodni, flörtölni.
19 voltam, amikor szakadó esőbe mentem hazafelé. Megállt egy autó. Nem akármilyen, akkor a Trabantok, Ladák korában egy gyönyörű sportkocsi. A vezetője betessékelt, hazavitt. Autóversenyző volt. Sokat beszélgettünk, el akart vinni magával egy európai körútra, de én akkor már együtt voltam valaki mással. Úgy döntöttem sokkal többet ér nekem, minthogy elmenjek. Kihagytam életem talán legnagyobb kalandját.
Nyaralni mentünk barátommal, amikor bemondta a rádió a hírt, Kesjár Csaba autóversenyző meghalt. Akkoriban ő volt rajongásom alanya. Sírtam. Ha elmentem volna a turnéra, találkozhattam volna vele személyesen. Ezek a megismételhetetlen dolgok az életben. Amikor véget ér egy élet. Azt hiszem 26 éves volt.
Udvarlómtól kaptam képeslapokat. Nem rég megtaláltam. Megkerestem. Nem is emlékezett rám, csak miután felelevenítettük az emlékeket...
Két év együtt járás után elköltöztem szerelmem lakhelyére, egy távoli városba. Ott ért a meglepetés, mikor kiderült, hogy mindvégig ott is volt egy barátnő. Együtt maradtunk, de bosszúm nem maradt el.
Munkahelyemen ismertem meg a jól menő milliomost. 18 évvel volt idősebb nálam. A rendszerváltás előtti években Ford Skorpiója, saját üzlete volt. Nekem nem a pénze kellett. Persze, tetszett, hogy mindent megkaptam, hogy a tenyerén hordott. A szeretője lettem.
Jó ideig együtt voltunk, végül rájöttem, a pénz nem minden.
Valószínű olyan élet várt volna rám, mint megannyi pénzért férjhez menő lányra. Unalmas hétköznapok, szolárium, kozmetikus, szép ruhák, ékszerek. Cserébe szépen mosolyoghatsz és kussolhatsz. Na, azt már nem!! Már akkor tudtam, megállok a saját lábamon, de egyenrangú fél akarok lenni egy kapcsolatban.

Élettársam taxizott. Éjszaka dolgozott, utána szórakozni mentünk, nappal aludtunk.
A 7. emeleten laktunk. Élettársam otthon volt, így frissen felszedett fiatal barátommal a liftházban szeretkeztünk. Nagyszerű volt.
Végigkísérték életemet a nálam fiatalabb pasik. Talán testalkatom miatt, nem igazán tudom, de néhány kivételtől eltekintve, mindenki fiatalabb volt nálam 2-10 évvel.

A legrosszabb, amikor kezdjük elveszíteni Őt. Amikor már érezzük, nincs minden rendben, de nem tudunk beletörődni, nem tudunk veszíteni. Nem tudjuk elveszíteni.
Olyan is van, amikor rátalálunk valakire, akit régen elveszettnek hittünk.
Nagyon jó barátok voltunk, de sohase volt ennél több köztünk. Jó, talán egy-egy csókig eljutottunk. És most, annyi év után, telefonon beszélgetünk és alig várjuk a találkozást. A beteljesülést…

Már általánosban is voltak szerelmeim. Csókolóztunk a lépcsőházban. Nagyon kívántuk egymást, de nem feküdtünk le. Azóta nagyon sokszor találkoztunk, sokadszor próbál udvarolni. Már nem megy. Nagyon aranyos, de ez már nem ugyanaz. Vele nem.
Szembe laktunk egy kollégiummal. Papírra rajzoltuk a betűket és úgy „leveleztünk”. Az ablakra raktuk a betűket,ők elolvasták és válaszoltak. Így ismertem meg Csabát. Nagyon aranyos volt. Nyári tábor, nagy szerelem…legalább két hétig. Aztán hazament. Sose láttam többet . De szövődtek így barátságok is.

támogatóink