Véletlen egybeesés
Látogatók száma: 90
Történetem főhőse egy hétköznapi, reményekkel teli leányzó, aki csak a szépben és jóban hisz. Tiszta lélek akit édesanyja óva int az örökös álmodozásoktól, de a kislány szerint csak így lehet teljes az élete.
Sok-sok évvel ezelőtt, a kis Gabriella nagyot álmodott. Elképzelte milyen szép lesz az élete ha felnő, mikor már ő is anyuka lesz, és olyan csodás családja lesz, mint amilyen neki megadatott. Elképzelt minden apró részletet, milyen lesz a háza, hol fog dolgozni, hogy két gyerkőce is lesz, sőt ezen is túl ment és álmai férfijának nevet is adott.
"Balázs Gergely, igen így fogják hívni. Gyönyörű fényes fekete göndör lesz a haja, kék szeme ragyogni fog akár a tenger. " Édes anyja csak mosolygott rajt, hisz egy tíz éves kislány sokat fantáziál, és mindig csak annyit mondott lányának " Így legyen kicsim, mindig légy nagyon boldog.", és mosolygott angyalian.
Aztán teltek múltak az évek kis Gabriella felcseperedett. Épp csak 6 évet öregedett, de az álmaiban még mindig ugyan az a kép szerepelt, nem változott semmit az elképzelése az életről.
Egyszer aztán az iskola udvarán meglátta ki szemeinek oly gyönyörű , akit mintha mindig is ismert volna, oly ismerős volt. Fekete göndör haj, szép orca és hát ami nem maradhatott el, a tengerszínű szemek. Igen ő volt akit mindig is keresett.
Eztán mindennapját úgy alakította, hogy kicsengetés után a foci pálya széléről, tekintetével fürkészte az udvaron focizó fiúkat, és ábrándozott "Balázs Gergelyről".
Így ment ez hónapokon keresztül, míg egyszer, egy szép napsütötte napon, a focipályáról kiabálás hallatszott.
"Dobd vissza a labdát kérlek!" Ez a mondat rántotta vissza Gabit a való életbe, az ábrándozás színes szigetéről. Először nem tudta, hogy milyen labdát, honnan? Majd meglátta a táskája mellett lent a földön a rojtos gombolyagot . A pályán a göndör fürtös álomfiú, tartotta kezét, hogy neki dobja, és úgy mosolygott a lányra mint királyfi a hercegnőjére. A labda végül visszakerült a fiúkhoz, és Gabi tovább álmodozhatott, hogy végre észrevette őt a királyfi, ha csak egy percre is. Gondolta ez egy nagyszerű nap volt, és elindult hazafele, mámorban úszva, úgy érezte ő a legboldogabb. Boldog volt, hogy igaz csak egy pillanatra is, de rámosolygott álmai szerelme. Sietni kezdett, hogy otthon elmesélhesse mi történt vele, de arra lett figyelmes, hogy valaki siet utána, és szól, hogy álljon meg. Megfordult és a lélegzete is elakadt, a királyfi, csak nem fehér lovon, hanem gyalog. Ott állt előtte és csak annyit mondott :
- Már rég óta figyeltelek, és nagyon megtetszett a kedves mosolyod , a barna fürtjeid, a szeplős arcod, és hogy mindig mint kabala mellettem vagy. Most már ideje bemutatkoznom e szép hölgynek. Balázs Gergely vagyok. - A leányzó csak állt, és nem jutott szóhoz, de levonta a következtetést, hogy véletlenek márpedig vannak.
A cikket írta: dana29
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Véletlenek pedig vannak, ezt én is elmondhatom. Én is annak a felesége lettem, akiről álmodoztam gyerek koromban. Csak az volt a baj, hogy az álom valóra vált. Néha az álomnak csak egy kis része valósul meg, nem biztos, hogy az, amit szerettünk volna :-)
Pussz,
Éva
Szia Dana!
Véletlenek pedig vannak, ezt én is elmondhatom. Én is annak a felesége lettem, akiről álmodoztam gyerek koromban. Csak az volt a baj, hogy az álom valóra vált. Néha az álomnak csak egy kis része valósul meg, nem biztos, hogy az, amit szerettünk volna :-)
Pussz,
Éva
Örülök, hogy az a véleményed, hogy véletlenek vannak. Én csak bizakodom benne, mert még nem igazán találkoztam vele, de jó ábrándozni róla :)
pusy Dana
Olvastam a történeted és biztatlak arra,hogy folytasd az írást!Szerettem volna Balázs Gergely lenni az írásodban.Köszönöm!
Zdenko
Véletlenek valóban vannak, ki ennek hívja ki a sorsnak. Kamaszkori önmagam jut eszembe. Sajnos nem volt ilyen szerencsém, mint Gabriellának vagy csak nem vettem észre. Ám a lényegen nem változtat, folytasd az írást! Élvezet olvasni!
puszi Vica
Szia Dana!
Olvastam a történeted és biztatlak arra,hogy folytasd az írást!Szerettem volna Balázs Gergely lenni az írásodban.Köszönöm!
Zdenko
Köszönöm a biztatást a további írásra, remélem a többi írásom is tetszeni fog :)
(ha elkészül:))
Különben az a véleményem, hogy minden férfi, valakinek a "Balázs Gergelye".
Dana29 !
Véletlenek valóban vannak, ki ennek hívja ki a sorsnak. Kamaszkori önmagam jut eszembe. Sajnos nem volt ilyen szerencsém, mint Gabriellának vagy csak nem vettem észre. Ám a lényegen nem változtat, folytasd az írást! Élvezet olvasni!
puszi Vica
Köszönöm!! Élvezet volt megírni is :) és remélem tényleg tetszik:))
Dana
Nekem is tetszett:-) A véletlenekről pedig én is tudom, hogy...
Pussz,
Tündér
Szia Dana!
Nekem is tetszett:-) A véletlenekről pedig én is tudom, hogy...
Pussz,
Tündér
Megtisztelő számomra, hogy tetszett Neked. Köszönöm:)
Pusy,
Dana
Ez egy nagyon erdekes tortenet. Igazolni szeretnem egy masik tortenettel, az en sajat tortenetemmel. Bentlakasban eltem, mert kb 100 km-re jartam iskolaba a lakohelyemtol. Az egyik nevelono csaladneve Benko volt. Egyszer azon kaptam magam, hogy arrol abrandozok, hogy probalgatom, hogy hangzana ha a csaladnevem Benko lenne. Mar harom eve a csaladnevem Benko. A ket szemelynek meg semmi koze egymashoz, nem is ismerik egymast. Nem hiszek a veletlenekben, inkabb mondjuk, hogy a sors keze....
Aranyos volt.
Igen véletlenek márpedig vannak, ha hiszünk benne. Igaz néha nekünk is segíteni kell a véletleneknek. :-))
Pusz
Juli :))