Madártejes palacsinta
Látogatók száma: 288
Mit ne mondjak, gyermekkorom óta, amióta az eszemet tudom, egyik kedvencem desszertem a madártej. Kedvencem a tetején a fehér gombóc volt, szerencsére öcsém pont ezt nem szerette, így enyém lehetett a java. Én mindig megettem melegen, mert nem tudtam megvárni amíg kihűl. Aztán, a kamrában mindig megtaláltam apám adagját, aki sokáig nem ette meg, aztán már soha, mert végül elkunyeráltam az ő részét is. Tehát madártejes palacsintát ígértem a címben, hát legyen...
Végy egy pár palacsintát, úgy értem süss ki párat, de nem kell sok, mert ebből egyszerre nem bírsz megenni túl sokat, egy átlagembernek kettő elég, én azért négyet legyűrök, mert az ízeknek nem bírok ellenállni.
Ennél a palacsintatésztát másképp készítem egy csöppet, de csak ami a tojásokat illeti. Tehát, mondjuk ha 1liter tejből 3csomag vaníliapudinggal és 7 ek. cukorral sűrű pudingot készítünk, akkor ennyi mennyiséghez legalább 8 krédlitojás vagy 5 átlagos tyúktojásnak a tojásfehérjéit veszem a habhoz. A hab úgy készül, hogy egy keverőtálban a tojásfehérjéket addig verem, míg kemény nem lesz, és a tálból, ha fejre állítom is, ki nem esik. Azért ezzel, gyakorlatlan háziasszonyok óvatosan próbálkozzanak! Tehát kifőzöm a pudingot, igyekszek nem odaégetni, mert az gyorsan összejön, s ha a kemény habot idejében felvertem, akkor az éppen abban a pillanatban készen levő pudingba beleforgatom. Először óvatosan, gyengéden, előbb nagyobb habgombócok legyenek, s ha látjuk, hogy kemény lett a hab, akkor rendesen belekeverem. Az eredmény egy habosított vaníliapuding, ez a madártej alapunk. Mivel a madártejet pudingból készítettük s nem tojásból, mint az eredetit dédanyáink, ezért megmaradt a tojások sárgája, na én ezt használom fel, a palacsintatésztába. S ha szép sárga falusi tojásunk van, kapirgáló tyúkoktól, akkor abban hiba nem lesz, s a palacsintatésztánk aranysárga lesz. A palacsintákat bőven megtöltjük a madártejjel, ami közben cseppet kihűlt, s feltekerjük. Én ezt úgy tekerem, hogy jobb és bal oldalt egy-két centit behajtom, majd előlről magam felé feltekerem, így nem folyik ki a töltelék. És ez így már magában is a megtestesült álom, de ezt még turbózhatjuk a kedvenc gyümölcsdarabkáinkkal, apróra vágva természetesen és mit szólnánk a tejszínhabhoz a tetejére? Vagy akármi. :)
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Szia Nem Tom! :)
Tudod a krédli, ami nem azonos a knédlivel, azaz a gőzgombóccal, helyes rendszertani besorolás alapján a vadtyúk fajtának egy szelídített, törpe fajtája, amelynek testét toll fedi, és csak ezért került át a dinóktól ide, mert nem volt hajlandó kihalni. Ugyanis gyorsan sűrű tollakat növesztett a jégkorszak elején. Persze ez mellékes. Azért azt még megemlítem, szintén mellékesen, mert jó tudni, hogy a krédli hímnemű tagja, azaz a krédlikakas életének második évében általában eszement lesz, vagyis az emberre veszélyes szokásokat vesz fel. Például a baromfiudvarba késsel belépő női egyéneknek a hátára repül - ugyanis dinókorszakából még nem veszítette el a repülő- és támadóképességét, az egyéb háziasított állatokkal szemben - és aktív támadásba lendül. Ekkor szokta utolérni a vég. A női egyedek bölcsebbek ebből az exdinó fajból, ők 5-6 évet is eléldegélhetnek. Szállásuk gyakran az udvaron lévő fa, amelynek ágain gyakran egész kolóniák ülnek. Utódaikat igen ravaszul, egy-egy elrejtett zugban költik ki, távol a kíváncsi szemektől és a gazdaasszony éber tekintetétől. A krédlikotlós rendszerint eltűnésétől számított 21 nap múlva vezeti elő csíkos hátú utódait, bizonyítva ezzel rokoni kapcsolatukat a vaddisznóval, azaz a vadmalackákkal. Őőőőőőőő.....kb ennyi....
Utóirat: A pesti népek japán vagy törpe tyúknak nevezik, persze tévesen, mert csak mi ismerjük jól, így népies nevén: KRÉDLI.
:)))
Utóirat2: Tűzök be pár fotót, ha műkszik a rendszer.
:)
Utóirat3: Örülök, hogy itt jártál, félelmetes hírű Tamás! Vagy Nem Tom... Vagy nem tom...
:)
Ami meg a rossz híremet illeti, azt nagy gonddal én terjesztem magamról.
Na megyek megkeresem a gőzgombóc madarat.
Tamás
Szia Nem Tom! :)
Tudod a krédli, ami nem azonos a knédlivel, azaz a gőzgombóccal, helyes rendszertani besorolás alapján a vadtyúk fajtának egy szelídített, törpe fajtája, amelynek testét toll fedi, és csak ezért került át a dinóktól ide, mert nem volt hajlandó kihalni. Ugyanis gyorsan sűrű tollakat növesztett a jégkorszak elején. Persze ez mellékes. Azért azt még megemlítem, szintén mellékesen, mert jó tudni, hogy a krédli hímnemű tagja, azaz a krédlikakas életének második évében általában eszement lesz, vagyis az emberre veszélyes szokásokat vesz fel. Például a baromfiudvarba késsel belépő női egyéneknek a hátára repül - ugyanis dinókorszakából még nem veszítette el a repülő- és támadóképességét, az egyéb háziasított állatokkal szemben - és aktív támadásba lendül. Ekkor szokta utolérni a vég. A női egyedek bölcsebbek ebből az exdinó fajból, ők 5-6 évet is eléldegélhetnek. Szállásuk gyakran az udvaron lévő fa, amelynek ágain gyakran egész kolóniák ülnek. Utódaikat igen ravaszul, egy-egy elrejtett zugban költik ki, távol a kíváncsi szemektől és a gazdaasszony éber tekintetétől. A krédlikotlós rendszerint eltűnésétől számított 21 nap múlva vezeti elő csíkos hátú utódait, bizonyítva ezzel rokoni kapcsolatukat a vaddisznóval, azaz a vadmalackákkal. Őőőőőőőő.....kb ennyi....
Utóirat: A pesti népek japán vagy törpe tyúknak nevezik, persze tévesen, mert csak mi ismerjük jól, így népies nevén: KRÉDLI.
:)))
Utóirat2: Tűzök be pár fotót, ha műkszik a rendszer.
:)
Utóirat3: Örülök, hogy itt jártál, félelmetes hírű Tamás! Vagy Nem Tom... Vagy nem tom...
:)
Ami meg a rossz híremet illeti, azt nagy gonddal én terjesztem magamról.
Na megyek megkeresem a gőzgombóc madarat.
Tamás
Tamás
Hahó, ennek a krédlinek olyan palacsinta formája van. Te minket szédítesz! :-)
Tamás
Itt túl sok a kép, ezért ide került:
http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/hazi-kedvenceink/kredli-avagy-a-kihalt-dinok-utolso-leszarmazottai_3441