újabb események régebbi események további események
11:12
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:28
Janó módosította a cikkét
09:47
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:08
RobertAbram regisztrált a weboldalra
13:54
lolabaryanova regisztrált a weboldalra
22:00
Janó új cikket töltött fel
14:44
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
14:21
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
08:09
Thе bеst women for sеx in yоur town Canada: https://s ...

Az emlékeink valahol mások emlékeiben is élnek (2)

2018. szeptember 26. - Látogatók száma: 41

Folytatom, ahol abba hagytam ...

Az idős házaspár meghatározó volt az én gyerekkoromban.

Az elmúlt napok alatt többször eszembe jutottak ismét; vajon miért szerettek engem a vadidegen kislányt. Nem emlékszem, hogy beszélgettünk volna, csak úgy náluk voltam. Sőt inkább arra emlékszem, hogy még nem is laktunk itt ebben a házban, amikor a szüleim jöttek a kertbe dolgozni, lehet, hogy úgy gondolták ott jó helyen vagyok. Az emlékeim hézagosak, talán egyszer valami miatt előkerül ismét egy apró foszlány.

Hatalmas nagy kamrájuk volt, nagy zöldre festett kétszárnyú ajtóval, hozzám mérve még hatalmasabb boroshordókkal, felette pedig volt a grádics fel a padlásra. Ám nekem mindig a fölakasztgatott kolbász látványa volt a legjobb, időnként kaptam is belőle, letörve az egyik végéből, ami olyan száraz volt, hogy alig vitte a fogam.

A bácsi megbetegedett, vagy az idő járt el felette, már nem kelt fel az ágyból, a feleségének megtiltotta, hogy bárkit is beengedjen hozzá látogatóba. Akkor nem értettem.
Én szokás szerint mentem hozzájuk, kerestem a bácsit, de nem mehettem be hozzá. Még a néni sem tudta, hogy a tilalom rám nem vonatkozott.

Később kérdezte a feleségétől: ki volt itt?
- Klárika, de már elment.
- Őt mindig engedd be.
Ezután már őt mentem látogatni, hiszen beteg volt, azt értettem gyerekfejjel; csak ültem az ágy mellett és hallgattam, hallgattunk.
Majd egyszer már nem volt, nem értettem hová lett, de nem beszéltek róla sem a szüleim, sem a néni.
Ahogy teltek az évek, kötődésünk egymáshoz a nénivel egyre szorosabb lett. Talán nekem a nagymama hiányzott, mert anyai nagyanyám volt, de nem helyben, ritkán találkoztam vele, apai nagyszüleimet sajnos nem ismertem. Neki(k) pedig az unoka hiányzott.

Ahogy teltek az évek egy szomorú történetet is megismerhettem. Volt egy fiuk, de a bácsi nem akarta, hogy elvegye azt a lányt, akit megszeretett. Választás elé állította a fiát. De ő a tiltás ellenére megnősült, ő pedig megtagadta a gyerekét és végrendelkezett, kitagadta őt az örökségből, még a köteles részt sem kaphatta meg.

A néni fájdalma elviselhetetlen volt, hisz a fiát nem láthatta, a menye pedig eltiltotta az unokáktól.
Halála előtt a bácsi megígértette a nénivel, hogy halála után sem engedi be a házba a családot.

A néni haldokló férjének tett ígéretét nem tartotta be.

Szomorú sors lett az övék!

A cikket írta: D Klári

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: