Kukori, a nagyeszű kendermagos kakas
Látogatók száma: 49
Figyelem! Bármi nemű hasonlóság a valós élethez, az csak a véletlen műve lehet!
Kukori, a baromfiudvar legöregebb kakasa felriadt rémálmából. Körülnézett a félhomályos tyúkólban, de minden nyugodtnak tűnt. A tyúkok félrehajtott fejjel csendesen aludtak, csak néha kottyantotta el magát egy-egy tyúk, ha valami szép nagy kukacról álmodott. Nem látott sehol sem egy settenkedő vörös ravaszdit, aki megzavarhatná a szeretett tyúkjai nyugalmát. Visszagondolt, az álmára, és kiverte a víz. Lehet, hogy nem is a véres szájú vörösök között kellene az ellenséget keresni, hanem olyat kell meglesni, aki maga mögött akarja tudni a tyúkjait? Lehet, hogy itt, az udvaron belül kellene jobban körülnézni?
Csak nem az újonnan érkezett fiatal, és harcias kakas akar bevágódni a tyúkjaimnál? Esetleg az egyeduralmamat kívánta meg? Vagy az én szemétdombomon akar kapirgálni? Mit akarhat tőlem? Hohó! Előbb keljen fel, az a kis szaros, ha velem akarja a sarkantyúját összeakasztani!- gondolta bőszen. Aztán egy kicsit jobban belegondolva, alább hagyott a kezdeti lendülete. Mi van akkor, ha ő nyerne ellenem?
Annyit tudott csak a nagyon kicsi narancssárga színű kakasról, hogy szintén nagy csábító hírében áll, és a kakaskodásban is jártas. Járt az agya, mint a motolla, és lassan kialakult benne egy briliáns terv, hogy miként tudná az új vetélytársát lealázni úgy, hogy ő közben véletlenül se legyen sáros. Kigondolta, hogy az lesz a legjobb, ha mással intézteti el a piszkos munkát. Azt találta ki, hogy majd azt javasolja a vetélytársnak, hogy kakaskodás helyett fussanak versenyt, és a futóverseny győztese fog majd attól kezdve uralkodni a tyúkok felett, és a szemétdombon. Ez a gondolat egyre jobban tetszett neki. Már a részleteket is kidolgozta, hogy egyre gördülékenyebben működjön a terve. Alig várta, hogy kihunyjanak a csillagok, és a kezdődő szürkületben elindult nagy peckesen a kisajátított szemétdombja felé.
- Ébresztő! Itt az ideje felkelni! Már megint a hasatokra süt ez a forró, narancsszínű, és egyre magasabbra törekvő izé!- kukorékolta a szemétdomb tetejéről, ahogy csak a torkán kifért.
Erre a harsány reggeli ébresztőre megelevenedett a baromfiudvar. Álmosan kóvályogtak a házi szárnyasok, és közben lestek jobbra-balra, hátha maradt tegnapról egy pár szem elgurult kendermag. Az udvar díszmadara, a páva is előkerült a teljesen szeparált, és külön bejáratú lakóhelyéről, amit, - mint vezető tisztségviselő, önkényesen elfoglalt. Úgy érezte, hogy ennyi neki is jár, - pedig a mérges pulyka is szemet vetett arra a kéglire, az utódaival együtt!
Kinyílt a ház ajtaja, és az ajtóban megjelent a gazda. A tekintete rögtön megakadt a páván, erre bosszúsan összeráncolta a tekintetét.
-Mi a fenének kell ezt a haszontalan madarat is tartanunk, hiszen hangos is, rikácsol is, ehetetlen is! Igaz, az asszonyoknak tetszik!- morogta.
Aztán térült-fordult, és megjelent a kezében egy nagy vödörrel, ami kendermaggal volt tele, azért, hogy megetesse a szárnyas jószágait. A bölcs öreg kakas csak erre várt.
Magához intette a szeleburdi kis kakast, aki idáig nagy elánnal kergette a baromfiudvarra tévedt cirmost. A kis kakas erre rögtön abbahagyta a macska üldözését, és magát kihúzva harciasan közeledett a szemétdomb felé.
- Figyelj csak kolléga!- kezdte az előre jól megtervezett szövegét az öreg kakas, - mi volna, ha versenyt futnánk, hogy ki legyen a vezér? Aki nyer, - azé lesz minden ! Az egész aranybánya domb, ahol annyi kincset kaparhatsz ki magadnak, amennyit csak nem szégyellsz, - ráadásul az összes tyúk! Így nem kell nekünk ölre menni, mert teljesen szabályosan nyer a győztes! A vesztes meg többé nem tarthat igényt semmire! Nos, mit szólsz hozzá?- kérdezte barátságosan, és várta, hogy a kis kakas is beleegyezzen.
Amikor a kis naiv kakaska is rábólintott erre, az öreg hirtelen nekiiramodott! A kis kakas meg gyorsan utána, - nehogy az öreg kakas nyerjen!
Ezt látván az öreg gazda bekiabált a házba!
- Hé, anyjuk, hozd gyorsan a puskámat! Már megint rossz kakast vettél! Ez a fiúkat szereti!
A cikket írta: emillio
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sóher népség! Már négyen olvastak, köztük jómagam... Tetszik a cikked, de direkt nem értékelem... mert kíváncsi vagyok... Ki veszi a fáradságot, hogy értékelje is, azt, ami jó, ha már egyszer elolvasta, vagy ennyire nem értik az igyekezetet?...
Tévedések elkerülése végett... a szavazat, ha nem is fontos, de azért jólesik. Ezt senki ne tagadja, úgysem hinném el. :-)
Nagyon örülök, hogy nincs kivételezés ezen az oldalon!
Már nem csak az özvegy cikkeit pontozzák alá, hanem
engem is kitüntetnek vele! Sok-sok ilyen öröme legyen
ennek a "bátor" hátba szurkáló alaknak! Ahelyett, hogy
elmondaná az írásról a véleményét, - hisz azért van a
hozzászólás helye, nem, ő nem meri a véleményét leírni!
Ha nem szereti az írásainkat, akkor miért olvassa?
....hogy törne bele a kezébe a tolla!.... mindezt azért mondom,
mert így én is elmondhattam az őszinte véleményem az "írótársról"!
Gratulálok, nagyon szellemes és valóban áthallásos.
Puszi: Yolla
Puszim
Tévedések elkerülése végett... a szavazat, ha nem is fontos, de azért jólesik. Ezt senki ne tagadja, úgysem hinném el. :-)