újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Nyughatatlan lélek...

Látogatók száma: 132

Az eszméletvesztés mindig egy ijesztő, megrázó, és drámai... Nem tudhatod hol fogsz magadhoz térni...

- Félre az utamból lusta népség! - kiált fel kétségbeesetten. Tapogatózva, nehogy valamelyik acélkeret megsebezze a lábát próbál előrehaladni. Alig lát valamit a sötétben, az ágyakkal zsúfolásig megpakolt termen keresztül keresi az utat... Hangja úgy robban bele a nesztelen éjszakába mint egy ágyúdörej... Ijedten kapkodják fejüket a ház lakói... Némelyek magasra húzott takaró alatt lapulnak, mint megriadt nyuszik... mások ágyukból félálomból ugrálnak ki és egymást lökdösődve, taposva, semmit sem látva igyekeznek kitérni a törtető alak elől.

- Mi ez itt? - kiáltja a kétségbe esett lány.
- Hol vagyok?
- Hová hoztatok?

Gyenge, bizonytalan kezek próbálják megállítani, de fékezhetetlen halad tovább... Ekkor hirtelen a semmiből erős kezek ragadják meg, döntik le egy ágyra, hogy esztelen száguldásában megállítsák. Testét dobálva, zihálva próbál menekülni, de a szorítás nem enged... Utolsó erejét összeszedve felordít...

- Hol vagyok?!

Ekkor fogva tartója megszólal. Hangja lágy, selymes, alig hallható... nyugalmat áraszt, mégis szinte parancsoló...

- Az őrültek házában - feleli csendesen.

Egy pillanatra még a légy zümmögését is hallani lehet olyan csend támad a még mindig sötét teremben... A lány teste már nem vonaglik... ernyedten adja meg magát. Az iménti őrült rohamnak már nyoma sincs... szeme megtelik könnyel, sírással küszködik, majd kirobban belőle a zokogás...

- Eressz el! - kérleli a lány könnyeivel küszködve a még mindig fogva tartóját... - Én nem vagyok őrült!

A nő cseppet enyhít a szorításon és ugyanazon lágy, nyugtató hangon feleli

- Egyikünk sem az. - Nézz körül nyugodtan, hiszen már pirkad. - Győződj meg róla saját magad. - Mi mindannyian, akik itt vagyunk csak kissé elfáradtunk.

A lány megnyugszik lassan. Már nem sír... A kezek elengedik és ő már látja a terem lakóit...Asszonyok, nők, gyereklányok, valamennyien egy szál ingben toporogva, arcukon szomorú mosollyal őt próbálják nyugtatgatni... A nő igazat mondott!

- Ők valóban nem őrültek!

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Éva!

Érdekes cikk!

Pussz, Tündér

Kedves Tündér!

Egykoron azt mondtad "érdekes cikk"... Én meg azt mondom most, hogy az élet milyen érdekes?! Nem is annyira van messze egy álom a valóságtól, mert "egy valaki" képes volt úgy beállítani, elhitetve másokkal, hogy aki ezt megálmodta nem is áll messze ettől, sőt.

Ne menjünk tovább. Maradjunk ennél vagy bármelyik cikkemnél, amit idáig írtam.
Ilyen egy őrült - kérdezem én... vagy egy "fogyatékos"? Ki kell mondanom, mert ennek lettem titulálva az a személytől, aki nekem idáig csak köszönhetett! :-)

Pussz,
Éva

megtekintés Válasz erre: Tündér

Kedves Éva!

Érdekes cikk!

Pussz, Tündér

Fel is ébredtem rá azonnal! :-)
Kedves Éva!

Érdekes cikk!

Pussz, Tündér

megtekintés Válasz erre:

Szia Évi baba!

Érdekes ez az írásod! Te ezt átélted, mert minden írásod rólad szól?

Pussza! István!

Ja!? Természetesen mentek a pontok! :)

Szia!

Igen átéltem... Ez is egyike a rémálmaimnak. :-)

Örülök, ha érdekesnek találod, és a pontot köszönöm.


Éva
 
Szia Évi baba!

Érdekes ez az írásod! Te ezt átélted, mert minden írásod rólad szól?

Pussza! István!

Ja!? Természetesen mentek a pontok! :)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: