Repülés szárnyak nélkül 6. rész
Látogatók száma: 46
Mi a manó! Felriad álmából Barbara és olyan rossz érzése támad, hogy gondolkodás nélkül kiugrik az ágyból, rohan a fürdőszobába, fogat mos, tusol és kapkodva öltözik. Farmert vesz fel, meg egy kinyúlt pólót,most abszolút magánember, nem pedig a csinos, trendi üzletasszony.
Lelkében gyökeret ver a gondolat, hogy valami nagy baj történt Bálinttal, pedig ennek nincs semmiféle racionális oka, csak annyi, hogy az életénél is jobban szereti a férfit, éppen ezért nem akarja elszakítani a családjától. Későn találkoztak, talán, ha tizenöt évvel ezelőtt hozza őket össze a sors, másként döntene.
Hiába hívogatja, kicsörög a telefon, de nem veszi fel senki. Kapkodva előveszi a noteszét, abba írta bele Bálint bérelt házának a címét, mert ahhoz ragaszkodott a férfi, hogy tudja, hol keresheti. Lehet, hogy az érzékei megcsalják, elmegy, megnézi a házat, ha minden rendben talál, akkor megnyugszik.
Ezüstszürke Hondája szinte hangtalanul szeli át a várost, már nincs nagy forgalom, kikap egy zöldhullámot, és szinte megállás nélkül fél óra alatt célhoz ér.
Erős szívdobogást kap a látványra, nyitva a nagykapu, és ahogyan közelebb megy a házhoz, látja, hogy a garázsajtó sincs bezárva, de a házba nem lehet bejutni. Körbejárja az épületet, nem lát semmi mozgást. Érzi, hogy nincs benn senki, innen valamely ismeretlen okból, fejét vesztve sietett valahová Bálint, mert nem jellemző rá a slendriánság, az meg végképp nem, hogy bezáratlanul hagyjon garázst és kaput.
Legyen, aminek lennie kell, irány a Babos villa, nem érdekli, ha Viola megtudja a kapcsolatukat, akkor is oda kell mennie. Dübörög a szíve, legszívesebben kiugrana a helyéről, mélyeket lélegzik, hátha csillapul.
A villa látszólag rendben lenne, csak az tűnik fel, hogy az éjszakai nyugalmat biztosító, kertet pásztázó kamerák nincsenek bekapcsolva és a nappali francia ablakai nyitva vannak, a lágy szellő dagasztja a földig érő függönyöket. Ez nem stimmel, mert soha nem hagyják nyitva a nyílászárókat, éjszakára rendszerint bekapcsolják a légkondicionálókat.
Először csengess be, szólal meg a figyelmeztető belső hang, hátha megzavarsz valamit, legalább adj esélyt arra, hogy felkészüljenek idegen fogadására.
Élesen, fülsértőn harsan a csengő, majd elhallgat, de nem hallani bentről semmiféle mozgást. Óvatosan visszamegy a bejárattól a franciaablakig, és azon megy be a villába.
A holdfényben kirajzolódnak a nappali berendezésének körvonalai. Megijed a saját bátorságától, a végén még leüti valaki, gondolja és felkapcsolja a világítást, legalább szembenézhet az elkerülhetetlennel. Először a bőr ülőgarnitúra mögül kikandikáló piszkavasat látja meg, utána a sietős távozás nyomait, amint valaki cipekedés közben lesodorta a dohányzóasztal terítőjét, és leverte a kristályvázát.
- Bálint, hol vagytok!? – kiáltja, de érzi, hogy nem kap választ a kérdésére.
Nem érez félelmet, mert a bajban az ember teszi a dolgát, sopánkodni ráér később is. Lehajol, hogy felvegye a piszkavasat, s visszategye az állványára, amikor meglátja a földön hasaló férfit, akinek fejéből, az ütés nyomából szivárog a vér. Nincs eszméletén, de él. Nem meri megfordítani, azonnal hívja a mentőket, majd a rendőrséget, mindkettő három percen belül megérkezik.
A mentősök stabilizálják Bálint állapotát, aki magához tér, s csak azt hajtogatja, hogy Barbara menjen be a kórházba, melyet úgy ért, hogy most menjen vele, de a rendőrök nem engedik, ellenben lefoglalják Bálint mobilját.
- A János kórház az ügyeletes, odavisszük, valószínűleg benntartják, ott keresse! – veti oda neki a mentőorvos és máris gurítják kifelé a beteget.
A rendőrök helyszínelőket kérnek, akik húsz perc alatt megérkeznek és minden lefényképeznek. Barbarát a konyhába terelik, leültetik, és végeérhetetlen kérdésekkel bombázza a helyszínelőkkel érkezett nyomozó, aki mögött szigorú arccal ott áll az egyik rendőr is.
Horváth százados rutinos helyszínelő, mégis sikerül Barbarának meglepnie azzal, hogy egyáltalán nem ideges, sőt, kimondottan nyugodtan válaszol a kérdéseire. Őszintének tűnik, és olyan tiszta a szeme, mint a kék mély tó, melyben kedve lenne elmerülni. Válása óta egyedül él, és nincs esélye a sok munka miatt arra, hogy találjon magának egy tiszta érzésű, okos nőt, olyat, mint ez a Barbara.
Egy óra alatt sikerül a századosnak feltérképezni a Babos család viszonyait, azt, hogy a családfő két hete elköltözött, a feleség a két gyerekkel a villában maradt, és azt is, hogy Barbara és Bálint három éve szeretők, de a nő nem akarja, hogy miatta szétrobbanjon a család. A kisebbik gyerek, Csongor, a nagyszülőknél van, vidéken, de hogy hol van Csilla és Viola, arról Barbara nem tud semmit.
- Hölgyem, megismételné, mit látott Babos úr bérelt házánál?
Barbara megismétli a látottakat és nyomatékosan hozzáteszi, hogy ez egyáltalán nem jellemző Bálintra, hogy nyitva hagyja a garázst és a kaput, valamely számára ismeretlen ok miatt, sietősen távozott otthonról.
- Tud valakit, akinek esetleg használható információi lehetnének a családtagok tartózkodási helyéről?
Hát persze, a házvezetőnő, Panni néni, talán valóban tudhatja.
- Talán a házvezetőnőjük, Panni néni több információval szolgálhat.
- Tudja a hölgy telefonszámát?
- Sajnos, nem tudom, de benne lesz Bálint mobiljában.
A százados int a rendőr kollégájának, aki elmegy és pár perc múlva visszatér a mobillal. Meg is van Panni néni telefonszáma, pár perc múlva már robog is a rendőr kocsi az asszonyért. Violát és Csillát hiába próbálják elérni, mindkettőjük telefonja ki van kapcsolva.
Horváth százados egy pillanatig hezitál, majd felteszi Barbarának a kérdést:
- Nem tudja véletlenül, hogy ki az a Nelli, aki az elmúlt két órában kilencszer kereste Babos urat?
Nem tudja, honnan is tudná, hogy Nelli Bálint vigasztaló szeretője, akivel őt próbálná feledni, reménytelenül.
- Jól van, hölgyem, menjen haza. Adja meg az elérhetőségét, majd felhívom, hogy a vallomását mikor kell aláírnia.
Szívesen beszélgetne még a nővel, no, nem itt, hanem máshol, más körülmények között. Nem kerüli el figyelmét Barbara arckifejezésének megváltozása, amikor Nelliről kérdezi. Szóval, nincs kizárva, hogy Babos úr életében a szerető szerepében többes szereposztás létezik.
A százados udvariasan kikíséri Barbarát egészen a kocsijáig és hosszan néz a kocsi után, egészen addig, míg elkanyarodik az útkereszteződésben, majd kiveszi a szolgálati kocsiból a kávéval teli termoszát és elgondolkodva sétál vissza a villába.
Kollégái közben megállapították, hogy a házigazda a garázs felől jött be a villába, melynek bejárati ajtaját vélhetően a betörő kulccsal nyitotta ki, mert az most is nyitva van. A két helyszínelőt elküldi, vigyék magukkal Babos úr mobilját is, mert a híváslistáját ellenőrizni kell.
A termoszban még forró a kávé, megkínálja a kollégáját, aki nem kér, mert inkább inna egy erős teát, csakhogy erre nincs mód.
- Mondd csak, Józsikám, miért várjuk meg a házvezetőnőt, miért nem ér rá holnap kihallgatni?
- Addigra kihűlnek a nyomok, egyébként is, jó néhány információt adhat, amire szükségünk lehet.
Panni nénin látszik, hogy nagyon ideges, a betörés miatt, Bálint leütése miatt, de főleg azért, mert nem találja sehol a villa a kulcsát, pedig emlékezete szerint bezárta az ajtót, csak a riasztót felejtette el bekapcsolni, amikor Csillával együtt elvitték a kórházba a mentősök.
Horváth százados szimatot kap, és egyre csak arról faggatja, hogy miért kellett kórházba vinni Csillát, mikor értesítette erről Babos urat és miért nem szólt a ház asszonyának, amikor pedig egy anyának igazán tudnia kellene lánya betegségéről.
- Mondtam már, uram, hogy Viola asszony egyetemi osztálytalálkozón van és előre megmondta, hogy ne zavarjam, mert kikapcsolja a telefonját. Az pedig nem lényeges, hogy mi baja a kislánynak, az biztos, hogy nem miatta törtek be ide.
- Akkor beszéljünk arról, hogy mi történt, amikor megérkezett a mentő.
- Amíg a mentőorvos megvizsgálta Csillát, addig összekészítettem, ami kellhet neki a kórházba, hálóinget, köntöst, papucsot, tisztálkodó szereket, s mire elkészültem, a mentősök már sürgettek, hogy induljunk, ha velük akarok menni. Gyorsan bezártam a bejárati ajtót és nem vacakoltam a riasztóval, a kulcsot meg beletettem a ridikülömbe, a saját lakáskulcsom mellé, mert mindig ott tartom. Tudja, a saját kulcscsomóm karikáján a vejemtől kapott kis hóember van, a villáén meg a Bálinttól kapott kismackó. A kórházból felhívtam Bálintot, utána meg a vejemet, hogy jöjjön értem, mert késő este már nem szeretek buszon utazgatni.
- Miért nem szeret?
- Sok fiatal ott vagánykodik, ha már ittak egy keveset, vagy nem is olyan keveset és hallani sem szeretem, ahogyan beszélnek. Olyan rendes volt a vejem, hogy az első szóra elindult, amely nagydolog, mert esténként már nem szeret kimozdulni. Szegénykém, már fél éve munkanélküli, nem könnyű az élete.
- Hogy hívják a vejét?
- Tárkányi Tamás. Higgye el, nagyon rendes ember, csak nincs munkája. Szegény lányomnak kell eltartani az egész családját, abból a kevés pénzből, amit eladóként keres, így mi segítjük őket az urammal.
- Mikor vette észre, hogy nincs meg a villa kulcsa?
- Szokásom szerint, otthon a komódra kiteszem a kulcsaimat a táskámból, ha valamelyik unokám belekotor a ridikülömbe, nehogy elhányja valahová. Csakhogy most nem találtam meg a másik kulcsot, és bántott a lelkiismeret, hogy biztosan akkor rántottam ki véletlenül, amikor Tamás aprót kért, hogy a kórház aulájában, az automatából vegyen magának egy kólát.
- Megadná, asszonyom a veje címét és telefonszámát, hátha ő pontosabban emlékszik erre a momentumra.
- Persze, megadom.
- Nagyon köszönöm. Most pedig kérem, menjünk végig a helyiségeken, és nézze meg, hogy mi hiányzik. Apropó, mennyi készpénzt tartanak itthon a háziak és hol tartják?
Panni néni határozott léptekkel odamegy a tálaló szekrényhez, kinyitja a jobb oldali felső fiókot, kiveszi belőle a közepes mérető, natúr színű, szépen faragott díszdobozt, melynek felnyitja a tetejét és nagyot sikolt:
- Jézusom, ebben kellene lenni közel egymillió forintnak! Most meg üres!
- Miért tartanak itthon ilyen sok készpénzt?
- Ebből fedezik a háztartási költségeket, meg a villa körüli kisebb javításokat is, esetleg a rendkívül kiadásokat.
- Kik tudnak erről?
- A családtagokon kívül, csak én.
- Maga is vehet ki belőle pénzt?
- Természetesen. Nekem kell bevásárolnom, megjavíttatni, ha valamelyik háztartási gép elromlik és a számlát is odateszem.
- A maga családja tudja, hogy szabadon gazdálkodik munkaadója pénzével?
- Nem titok, ha arra gondol.
- Jól van, Panni néni, tartsunk egy kis szünetet. Főzne nekünk egy jó erős teát?
- Hogyne, úgyis szomjas vagyok.
- Addig mi kimegyünk a kertbe, elszívunk egy cigarettát.
Azt persze nem teszi hozzá Horváth százados, hogy felhívja a kapitányságot, hogy hozzák be Panni néni vejét, vegyenek tőle ujjlenyomatot, vessék össze a piszkavason lévőkkel és kérdezzék ki az esti eseményekről.
Pirkad az ég alja. Még napkelte előtt jó lenne felvenni a jegyzőkönyvet a hiányzó tárgyakról.
Folyt.köv.
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Vág az eszed, mint a beretva... vagy a Barbarának... csak azt nem értem miért Violával és Csillával próbálkoztak azonnal és nem a Panni nénivel? Aki a jelek szerint ráadásul becsületes, őszinte, talán túlságosan is az. :-)
Inkább olvasom tovább...