A jóslat
Látogatók száma: 48
(2) Ötszavas játék: (horoszkóp, seprő, takaró, papucs, jégeső)
Jusson eszedbe: „Ma a legártalmatlanabb megjegyzésben is támadást vélsz felfedezni, és minden jószándékú ajánlatban csapdát sejtesz, a leghelyesebb, ha egyedül töltöd az időd, este pedig mielőbb lefekszel aludni. Holnap új nap kezdődik, mosolyra fel!”
Ugye mennyire finoman tudta felhívni a figyelmet?
Nem is oly rég, de volt egy „odamondós”, aki csalafintán csomagolva, tálalva, heti rendszerességgel mondta meg a csillagok állását születési dátumra vetítetten.
Olyan érzésem volt ilyenkor, mintha egy kicsit a saját véleményét tolmácsolta volna felénk, a nélkül, hogy ezért haragudni lehetett volna rá… Ha haragudni nem is, de csalódni, azt szoktunk, mert nem mindig a számunkra kedvezőt jósolta a „javasasszony”.
Az éppen arra a hétre adott szent evangéliumok valamelyike, ha megállta a helyét és telibe talált, és néhanapján bejött, amit amúgy is már régóta szerettünk volna, - éppenséggel a leghőbb vágyamat vetítette előre - nemegyszer adtam is ennek hangot kifejezve a hálámat ezért. Egyszerűen, mert tetszettek a jóslatok, és kezdtem magamat beleélni az olvasottakba. Vagy éppenséggel úgy tenni, mintha nagyon is hinni akartam volna benne…
Engem például korábban nem érdekeltek a csillagképek, a hókuszpókuszok… de kifejezetten szórakoztatott a más csillagképben születettről alkotott vélemény. Izgalmas tudott lenni várni egész héten, vajon amit az „odamondós” megjósolt, bejön e? Főleg, ha pontosan azt igyekeztem tenni, amit kér, nem is volt annyira megerőltető a számomra. Elképzeltem… és bármennyire is hihetetlennek tűnt, néha pontosan úgy gondolkodtam másokról, azt éreztem velük kapcsolatban, amit olvastam … Talált, süllyedt!
Ma sem tudom igazán mi hiányzik jobban... a jóslatai, vagy Ő…, mert hinni szerettem volna a hókuszpókban, vagy a nem szokványos horoszkópjában, de mindenképpen hiányzik a naplóban heti rendszerességgel megjelenő „odamondós” Dominka jóslata…
Mindegy ki ő, de velünk foglalkozott és valakinek a hiánya csak akkor tűnik fel, amikor az már nincs, elveszett, eltűnt, talán nem is létezett soha...
Amíg ott volt, addig azt olyan természetesnek vettem..., mint azt a meseszép gyapjútakarót, amivel meghitt pillanataimban érintkeztem, és elzárhattam magam a külvilágtól, hogy már szinte nem tudnék tőle megválni sem. Mégis muszáj. Bármennyire is vonzó, puha és meleg, a könyörtelen reggel elválaszt bennünket egymástól. Kiver az ágyamból, mint az a valami, ami olyan hangosan kopog a párkányon, hogy aludni sem lehet tőle, muszáj megnéznem már közelebbről is. Csak nem jégeső az, amit látok? De bizony az. És ezzel a látvánnyal sikerül visszazökkenteni a valóságba. Gyorsan előkerítem a papucsom még mielőtt ottfelejteném magam – rácsodálkozva e nem mindennapi jelenségre – a hideg kövön. Látom már a közmunkások sanyarú sorsát is, mert hiába dolgoztak előtte nap, seperték tisztára az utakat, munkájuk teljesen feleslegessé vált ma reggelre, hiszen a viharos szél letördelte ágak miatt mindent kezdhetnek elölről. Azt hiszem nem panaszkodom többé, fogom a seprőm és jobb lesz, ha nekiállok kitakarítani a szobám. Bekapcsolom a rádiót, amikor éppen arra kérik a hallgatóságot, hogy a világért se induljanak el hazulról. Azt hiszem nem lesz nehéz megfogadni ilyen ítéletidőben a tanácsukat… Amúgy is, ez egy jószándékú ajánlat, nincs benne semmi csapda, a leghelyesebb, ha egyedül töltöm az időmet, este pedig mielőbb lefekszem aludni. Holnap új nap kezdődik, hát mosolyra fel! – és döbbenten jövök rá, hogy ez szóról szóra megegyezik a jóslatban olvasottak egyikével…
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Itt is szép idő volt, eljött az Öcskös és még a múltkor lefűrészeltem a körtefáról egy nagy ágat,azt apróztuk fel géppel, meg takarítgattam. Sajnos elég nehezen megy, mert nagyon fáj a derekam, sokszor magamon nevetek, mert úgy megyek hétrét görnyedve...Dehát ez van, ha az ember már nem húszéves. Holnapra meg megint télies időt jósolnak...Jó éjt Neked!
Puszi
Amikor úgy kezdődik egy hozzám írt horoszkóp, hogy boldog párkapcsolatát megzavarja a munkahelyén egy kollégája heves udvarlása-nos, akkor én már megyek, mert se boldog párkapcsolatom, se munkahelyem nincs...Ennyit a horoszkópról...Ezért nem is vettem észre a "javasasszony" távozását...
De holnap új nap kezdődik...Talán...
Gondolom kihasználtad ezt a napot, mert én igen, felőlem fújhatott a szél, viszont sütött a nap és nekem ezer és egy dolgom volt e nappal... Le a kalappal! Holnap?! Felőlem eshet, én megtettem ma, amit kellett... Ezek szerint neked, amit írtam, nem igazán tetszett?
Jó pihenést!
De holnap új nap kezdődik...Talán...
Koszonom!
Az is vagyok, laza, meg nagyon unom az agyam, meg jó követő... Gondolatban én is már mindent elvégeztem, legalábbis ez volt a leghőbb vágyam, jól lefárasztani magam. Erre beborult... én meg lassan kiborulok...
Olvasva írótársamat, vettem a bátorságot, meg egy nagy levegőt és röpke gyakorlatképpen írogattam... :-)
Azt hittem csak nagyon laza vagy. :)
Pedig én vagyok fáradt. Vagy legalábbis én is.
Olvasva írótársamat, vettem a bátorságot, meg egy nagy levegőt és röpke gyakorlatképpen írogattam... :-)
Ebből is látszik, hogy mennyire be van borulva. :-(
Pedig én vagyok fáradt. Vagy legalábbis én is.
Már a jövő hetire gyúrsz? :)