Hurrá nyaralunk!
Látogatók száma: 24
A hétköznapok peregnek. Az emberek mindennapjaik során voltaképp ugyanazt élik meg. Alapjában a családunktól és főnökünktől elvárt mindennapi elvárásoknak próbálunk minél jobban eleget tenni.
A hétvégék igaz feltölthetnék az embert. Viszont akkor a házimunka, vagy a ház körüli munka várja nagy nagy szeretettel otthonában az embert.
Talán akad egy nap, amikor mindennel elkészültünk és már nem vár más ránk, minthogy egy kis kiruccanást szervezzünk le arra a bizonyos egy napra. Egy jó kis bringázás, túrázás, csavargás....kinek mi.
Feltételezzük, hogy az időjárás is kedvezett nekünk. Egyszóval szuper egy napunk volt!
Majd másnap ismét kezdődik minden elölről.
De mi a helyzet azzal a pár napos élménnyel, melyre egész évben várunk. Szinte mihelyst vége lett az előző évi nyaralásunknak, már a következő évi pihenést és kikapcsolódást tervezgetjük.
Sajnos elég gyakori az is a családok életében, hogy nincs lehetőségük semmilyen nyaralást tervezgetni, hisz örülnek, ha mindennapi kenyerüket meg tudják keresni. Számukra az jelenti az örömöt, ha nem éheznek és nincs tartozásuk egyik szolgáltató fele sem.
Emellett annak örülnek, ha van hol dolgozniuk és van miből hacsak egy napra is a nyáron levinni a családot a helyi strandra, vagy kivinni néha a közeli vízpartra.
Ha megkérdeznénk őket, biztos azt felelnék, hogy bizony gondoltak már arra, milyen lenne elutazni messzire, akár külföldre, netán egy tengerpartra.
De az is lehet, hogy elégedettséggel mesélnének saját, olcsó költségvetésű nyári élményeikről.
Amikor pecáztak a közeli csatornában, békákat fogtak a nádasban, vagy egyszerűen a kertben felállított gumi medencében vészelték túl a kánikulát.
Van a másik véglet is persze.
Akik évente nem egyszer, nem kétszer, akár több alkalommal is megengedhetik maguknak, hogy valamilyen fél, vagy egész panziós ellátásban részesüljenek valamelyik utazási iroda által ajánlott helyen.
Kinek mit hoz az élet.
Saját gyerekkori élményeimben például nagy szerepet játszottak a csatornaparti horgászkodások családommal, a közeli vízparti csónakázás, vagy a városi strand nyújtotta élmények, ahova anyám ételhordóba csomagolta az aznapi ebédet, hogyha kiáztunk már kellőképpen a vízben, jóízűen essünk neki saját főztjének, spórolva ezzel is a költségeken.
Bár jó lenne arról beszámolni, hogy már gyerekkoromban bejártam a világot, és a legszebb tengerpartokon, vagy a leggyönyörűbb hegyvidékeken töltöttem a nyári szüneteket, de nem így volt.
Mégis kellemes emlékeket idéznek fel bennem saját élményeim, hisz ezek voltunk mi.
Amióta megszületett gyermekem, azon vagyunk a családdal, hogy igyekezzünk neki minél több gazdag élményt szerezni.
Tavaly már sikerült megismertetni vele Magyarország legnagyobb tavát, ami nyilván nekünk is szuper élmény volt.
Szinte a hideg rázott ki az örömtől, mikor elértük a Balaton partját.
S bár még neki nem okozott nagyobb örömet, mint bármelyik más vízparti élmény, férjemmel teljesen a hatása alá kerültünk.
Ezt az érzést igyekszünk neki is minél jobban átadni, mert legalább évente egy alkalommal, vagy pár évente néha-néha át kell érezni a Balaton nyújtotta fantasztikus érzést.
Tengerparton bár még nem jártam, így össze nem tudom hasonlítani vele.
De hiszem és tudom, hogy ezek a kirándulások, nyaralások legalább olyan gazdag élményeket nyújtanak családom számára, amelyből táplálkozni tudunk legalább a következő nyárig.
A cikket írta: franci
Hozzászólások
időrendi sorrend
mikor először láttam a tengert, s nem a magyar tengert, leírhatatlan volt az élményem
Adriának hívták
gyönyörű volt
:)
jó írás
grat.
Viszont, én mégis a Köröst kedvelem nagyon. Talán, mert az állt ott mellettem, amikor megpillantottam, akit nagyon szeretek és fontos számomra.