újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Na, ki húzta a rövidebbet?

Látogatók száma: 46

Igaza van, előbb volt ott, mint léptem és én voltam az, aki megzavartam őt, de ha láttam volna, egészen biztos nagy ívben kikerülöm, csakhogy megsértettem a felségterületét és ezt igen rossz néven vette…

Talán az év utolsó forró nyári napját sikerült kifognunk. Egy igazán kellemes kikapcsolódás ígéretét hordozta magában, legalábbis egy pancsolással, táborozással egybekötött nyári kalandhoz tökéletesen adott volt minden és magam is ráhangolódtam. Mégse múljon el ez a nyár, ha már ennyit áldoztam érte anélkül, hogy élvezzem is, annak minden előnyével együtt?

Az árnyékoló az utolsó pillanatban, de végül megérkezett, kevéske súlya miatt a kiszállítása sem jelentett számomra akadályt, sokkal nehezebb súlyokhoz vagyok én szokva, bár örültem, amikor végre kiértem a kertbe. Azt nem mondom, hogy minden nehézség nélkül, de végül sikerült letisztítanom a drótkerítésen átnyúló nem odavaló ágakat, bogakat, szőlőfürtöket, ha már a gazdájának nem szúrta ki eddig a szemét, legalább az árnyékolót ne szaggassa szanaszét még mielőtt az előnyét kiélvezhetném. Már úgy is jól mutatott a kerítésre feszített árnyékoló, amikor még nem laktuk be, no de a főpróba ez után következett, ma, amikor a kis kerti bútorok is odakerültek az árnyékot adó diófa alá. Hát készültem rá, mert mindennek meg kell adni a módját. Az intimitás biztosítva volt a pancsoláshoz és a jól megérdemelt pihenéshez.

A kiérkezésünk után fél óra sem telt el, amikor odakaptam a lábamhoz. Olyan érzésem volt, hogy valami fenevad harapott ki belőlem egy darabot. Saru volt a lábamon, hiszen nyár van, így semmi sem akadályozta meg ebben és ez a kis apróság képes volt belém ereszteni a mérgével együtt a fullánkját is, ami szemmel jól látható volt, a gazdája pedig ezek után minimum élettelenül hevert a földön. Minden módon igyekeztem kifejezésre juttatni az égető fájdalmas érzést és a lányomat szalasztottam el egy szem paradicsomért, amivel elértem némi enyhülést. Tartott is egy-két pillanatig, mert aztán újult erővel vagy fél óráig nem tudtam mást tenni, mint jajgatni.

Először azt hittem darázs az istenadta, és azon gondolkodtam, mit tennék, ha allergiás lennék a csípésére, bár nem is emlékszem arra, hogy valaha egy is megcsípett volna, pedig irtottam a fészkeiket rendesen. De hát az első ijedtség és az a kegyetlen rossz égető érzés összeadódott. Igen rosszul tűröm a fájdalmat. Ezek után megpróbáltam jó képet vágni és némi levegőt tüdőből belepumpálni a gyerekmedencébe két káromkodás közepette. Időben érkezett az újabb segítség, de csak a kerítésig ért el a szomszéd tömlője. Az ő friss vize, amit a kútjából kaptam mentett meg a további szenvedésektől, mert első dolgom volt belelógatni a fájós lábam és a hideg víz némi enyhülést hozott. Kiderült, hogy a darázs csak egy méhecske volt.

Ezek után ugyan kinek lett volna kedve a lubickoláshoz? Na jó, nekem azért egy picit. Muszáj volt belemerülni a habokba, ha már ennyit bajlódtam vele, hogy példát mutassak. Mit mondjak? Hideg volt.

Most, hogy már hazabicegtem és a fájdalom csak nyomokban van jelen, a sátornak is sikerült rájönnöm a formájára, ha a felállítása fortéjára még nem is, elmondhatom, történhetett volna rosszabbul. Na, ki húzta a rövidebbet?!

Mint mindennek, ennek a napnak is az a tanulsága, számomra legalábbis, hogy bármennyire is tombol a nyár, éget a nap, annyira nem lehet melegem, hogy ne húzzak fel saru helyett egy valamirevaló cipőt, ha a kertbe van kedvem kiruccanni.

A cikket írta: Zséva

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: