Utazások párommal 10
Látogatók száma: 22
Hollandia- kikötő
Hűvös tavasz volt akkor, de ez a fülkében csak akkor számít, ha éppen elromlik az állófűtés.
Valami nagyon gazdag ember hozatott jó pár autót Amerikából. Apusom és egy másik tréler kapta meg a fuvart, hogy a Amszterdami kikötőből hazafuvarozza a jószágokat. Az öregem nem szereti az ilyen fuvarokat, mert a legkisebb karc is az autókon, neki kemény levonásokat hoz. Na de mindegy, ha más nincs ez is megteszi! Én örülök, mert még sosem jártam kikötőben!
Az útvonal voltaképpen egyszerű, Kobleinznél elfordulunk, majd a holland határt átlépve pár kilométer után Einhovennél ráfordulunk az A2-re, azon megyük, amíg csak be nem ér Amszterdamba. Az út egyenesen rávisz a körgyűrűre, ami aztán majdnem a kikötőnél ér véget.
Amilyen simán ide elértünk, itt megtorpantunk. Hol van a cég? Táblát keresünk, de nem találunk. Majd kiszállunk, Apus indul előre, én hátra, hátha gyalog megfedezzük a cégtáblát. Nem fedezzük fel. Visszaszállunk és megyünk a másik utcába. Itt vagyunk már két órája, de én egy fia tengert sem látok! Hogy az a ******! Hideg van, az eső csepeg, a szél fúj, éhes vagyok, csipás meg minden. Ez egy kikötő? Amerre ellátok házak és házak. Hol vannak a hajók, hol a víz?
Visszamegyünk a főutcára és bevárjuk a másik trélert. Megállunk egy kisebb parkolóban és főzünk egy kávét. Közben szemügyre veszem az előttünk magasodó hatemeletes épületet. A negyedik emeleti ablakokon feliratok. Autoliners- olvasom a cég nevét, amelyet kerestünk. Mutatom az öregemnek.
- Inkább a tetőre kellett volna kiírniuk, onnan csak repülőről lehetne látni! - jegyzi meg bosszúsan.
Nem ideges, látott ő már ennél cifrábbakat is. Közben megérkezik a kolléga is, együtt aztán felmennek az irodába. Cirka három óra múlva a fegyveres őrök beengednek bennünket a hatalmas parkolóba. Ameddig a szem ellát, autók! Most már látok hajókat is. De mekkorákat!
Lesétálok a partra, de ahhoz hogy felnézzek a hatalmas bárkára, minimum hanyatt kellene feküdnöm. Ötezer darab autót tud egy út alatt áthozni, az oldalán levő hatalmas ajtón vonat robog ki és be, pakolják ki az autókat. A lábamnál csobog a víz. Az Északi tenger vize.
Az autóink még nincsenek kipakolva, így kizavarnak bennünket a placcról. Nem tartózkodhatunk ott. Kifelé az őr átvizsgálja a fülkét, hátha eldugtunk egy Cadillac-et a paplan alatt.
Apus szerint éppen ideje, hogy lemenjünk a tengerpartra! Mert ez itt nem az. Ez egy kikötő!
A kolléga inkább lefekszik, mi meg átvágunk Amszterdam külvárosán. Később homokdűnék között autózunk. Vizet nem látok, de a szagát érzem már! A sós víz és a halszag semmivel össze nem téveszthető egyvelegét hozza felénk a szél. Egy dűne után aztán ott a tenger! Hatalmas szürke zöld vízfelület elég nagy hullámokkal.
Kiszállok és nézek. Azaz néznék, ha nem kellene a szememet állandóan becsukni. A szél ugyanis apró homokdarabokat kever, amelyek úgy tudják bökni a szemet, hogy kinyitni alig tudom.
Nekem le kell mennem a partra! Ahogy közeledem a hullámok felé a nedves homokon, úgy erősödik a zizegés. Itt már párát is hoz a szél, meg homokot. A part tele van törött kagylódarabokkal. Na, itt sem sétálnék mezítláb! A parton hollandusok sétálnak előre dőlve, ahogy nálunk közlekednek a hegyvidékiek. Sárga esőkabát, sárga sapka, vagy kendő, napszemüveg. A gyerekeken is. Eléggé feltűnő.
Nézem a vizet. A hullámok haragosan rontanak neki a partnak, de aztán elcsendesülnek a homokban. Őszinte vagyok, csalódást éreztem. A tengert a filmeken látott vakítóan kék ég alatt fehér tarajú hullámokkal tomboló víztömegnek képzeltem el. Ez meg itt.... az ég sem kék, hanem szürke, a víz meg minden csak nem fehér tarajos. Ráadásul hideg van! Vacogtam, mint aki lázas. Egy vékony bőrdzseki meg farmer. Ahogy elnéztem a parton bandukolókat, kissé alul voltam öltözve. :-)
Megfordultam és nagyot nevettem. Apusom mögöttem állt, és hosszú kipödört bajuszát egy oldalra fújta a szél!
Visszaszálltunk a fülkébe és mentünk a kikötőbe. APusom csendesen megjegyezte.
- Ha megálltunk ugye kitakarítod a fülkét.
Gondolkodtam, mit kellene takarítanom, hiszen levertem a cipőmet, mielőtt beszálltam. Lenézek, a leverés ellenére halom homok volt a cipőim alatt! :-)
A cikket írta: Babenko
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
jó írásaidat olvasni
:)
nagy világjáró, világutazó vagy/tok
jó írásaidat olvasni
:)
Már nem utazom annyit vele, mert kisebb autóval jár, mert a cég nem ad annyi szabadságot, mert már öregebb vagyok és hisztisebb. :-) De egy spanyol utat, vagy egy portugált féllábon állva is kibírnék, csak kapna oda fuvart! :-))))))))))
Ha már Hollandiáról lemaradtam... :-)
Én azután olvastalak, miután felraktad, ilyenkor csak szavazok és írok, azaz most kérdezek is...mekkora a retikülöd, ha Portugáliába mennél, akkor én beleférnék-e?
Ha már Hollandiáról lemaradtam... :-)