A hat ujjú leány története
Látogatók száma: 48
Réka (7 éves) és Rebeka (8 éves) barátnőm kislányai a nagymamájukkal és velem sétálnak a faluban. Akkor a kisebb elkezdi mesélni, hogy ő amikor mérges kutyát lát, úgy szelídíti meg, hogy odadugja a kisujját.
- Anyud is így szokta szelídíteni őket, ezért le is harapták az ujját - ijesztgetem.
- De anyának megvan mind az öt ujja!
- Igen, mert eredetileg hat ujja volt neki, és az egyiket leharapta egy kutya. Anyátok úgy született, hogy hat ujja volt.
Réka gondolkodik...
- De a másik kezén is öt ujja van!
- Ott a hatodikat én haraptam le véletlenül...
- És a lábán is hat újjal született Anya?
- Nem, ott úszóhártyával.
- Úszóhártyávaaaal? - kérdez rá a két gyerek egyszerre.
- Igen, mert a Békakirály volt az apja. Ugye, Kati? - fordulok hátra a nagyihoz.
- Hát... -hagyja őket válasz nélkül.
- Jaj, Virág! Békakirály csak a mesében van, ahogy sellők is, amiket a falra ragasztottunk. Olyan meséseket mondasz, mint ami a falon van a szobánkban - érvel az idősebb Rebeka.
- De vannak hat ujjú emberek, meg olyanok is, akik össze vannak nőve - vágja rá a kisebb.
- Igen, milyen rossz lehet nekik, hogy sose lehetnek egyedül - mondom.
Gondolkodási csend...
- Anya nagyon sírt, amikor a kutya leharapta az ujját? - kérdezi Réka.
- Igen, úgy sírt, mint a záporeső, abba se bírta hagyni és a könnyei megtöltöttek egy tavat.
- Persze... - Rebeka már nem hisz a mesékben.
- Egy tavaaat? - csodálkozik Réka.
- Igen, és aztán aranyhalak költöztek a tóba, és aztán anyátok kifogott egyet és lehetett három kívánsága - szövöm tovább a mesét.
- És mi volt az, mi volt az???
- Az első kívánsága az volt, hogy ne látszódjon, hogy valaha is hat ujja volt a kezén. A második, hogy ne látszódjon, hogy békalábbal született.
- És a harmadik? - kérdezik.
- A harmadik az volt, hogy a kis-nagy családjával egyszer majd ideköltözhessen Himesházára - fejeztem be.
- És aztán mi történ? - kérdezik.
- Aztán még semmi, mert most épp itt tart a mese, hogy ideköltöztetek és a mese folytatását most írjuk tovább.
:)
Aztán bementünk a gyógyszertárba a faluban, vettem nekik is Marslakócskás, a harmadik kis betegünknek meg Virgonc gyerekvitamint és mentünk tovább. Réka a kezemet fogva hamarosan megszólal:
- Te olyan jó anya lennél!
Ez jólesett. :) <3
A férjem szerint, cseppet sem manipulatív. :D :D :D
A cikket írta: Virág
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Virág!
Akartam is kérdezni,túl vannak-e a költözésen,de ezek szerint megvolt :)
Remélem sok szép évet töltenek az új helyen!Kívánom legyen igazi otthonná a ház,minden lakója számára!Sok sikert nekik ehhez az új kezdethez!Neked meg puszi "anya"! :)
Puszi! :)
Boldog Valentint, Virág!
Mint a Kishercegben, ha megszelidítette a rókát, felelősséggel tartozik érte... hasonló élményem volt egyszer nagyon régen és soha nem felejtem azóta sem az akkor még kislány, Linda egy mondatát, amikor annyit játszottam velük a mamája, nekem nővérem nyaralója udvarán. "...Olyan jó veled játszani!"... Melinda ma már három gyermek (kicsik még, mint akkor ő volt) édesanyja... :-)
~ Ha a Virág azt mondta... - miközben majd meghalt a nevetőgörcstől.
Mint tudjuk, nekem mindig igazam van. :D Csak egy kicsit élénk a fantáziám ~ nem értem miért mondják.
Akartam is kérdezni,túl vannak-e a költözésen,de ezek szerint megvolt :)
Remélem sok szép évet töltenek az új helyen!Kívánom legyen igazi otthonná a ház,minden lakója számára!Sok sikert nekik ehhez az új kezdethez!Neked meg puszi "anya"! :)
Kedves Virág!
Ez nagyon bájos kis történet!
A gyermeki ártatlanság és hiszékenység
megmosolyogtató bája! Szépen írtad meg!
Jó lélek vagy Te! (Ha nem is látszik! :-P)
Pussz: emillio
Ez nagyon bájos kis történet!
A gyermeki ártatlanság és hiszékenység
megmosolyogtató bája! Szépen írtad meg!
Jó lélek vagy Te! (Ha nem is látszik! :-P)
Pussz: emillio