Gyerekvédelem ma Magyarországon - újra
Látogatók száma: 65
Ezt a levelet Iwiwen kaptam. Bemásolom ide, remélem nem veszik érte a fejem. Szeretném megtudni tőletek, hogy ez valóban létezik-e és ha létezik, hogyan lehet?? Nem adják nevelőszülőkhöz ezeket a gyerekeket??
Talán sokan nem tudják, de Budapesten működik egy óvoda, melybe hajléktalan gyermekek járnak. A kicsik minden nap tiszta ruhát és élelmet kapnak, és fürdetik is őket. Az óvodának, a gyermekeknek nagy szüksége lenne 98-146-os méretű ruhákra és 24-35-ös cipőkre, mondta el Szabóné Förhétz Krisztina óvodavezető. Az ovi 2004-ben szükségből nyílt, hiszen a szabályok szerint az óvodákba csak olyan gyermek vehető fel, akinek lakcíme, tartózkodási helye van. A szakemberek szerint a fedél nélküli gyermekek száma Magyarországon közel ezer fő, ők lakásnak nem minősülő helyiségekben, például pincékben húzzák meg magukat. A pesti hajléktalanóvodába egész Budapestről viszik a gyerekeket. Az ovi reggel hétkor nyit, a gyerekeket először megfürdetik, aztán tiszta ruhába öltöztetik, és enni kapnak, mert nagy részük délután négytől másnap reggelig nem eszik. Nincs mit. Az óvodavezető szerint az ő kis óvodásainak az a legnagyobb örömük, ha van mit enni. Minden ételt megmutatnak nekik, ha lereszelnek egy káposztát, azt is, mert volt olyan kicsi például, aki úgy érkezett hozzájuk, hogy kizárólag a krumplit ismerte. Tartós élelmiszernek és játékoknak is örülnének az óvodában.
Aki tud ruhákat és cipőket küldeni, az alábbi címre juttassa el: Wesley János óvoda 1086 Budapest, Dankó u. 11.
Saját gondolatok:
Ha valaki elolvasta fenti című cikksorozatomat, megérti miért a döbbenet. Persze, enélkül is megdöbbennék, de így most duplán. Azzal, hogy ezeket a gyerekeket ellátják nappal teljesen hivatalossá és nyomon követhetővé válik a gyermekek sorsa. Én megértem, hogy a szülő ragaszkodik a gyerekéhez, teljesen természetes, én sem adnám őket semmilyen élethelyzetben. Az én értetlenségem abból fakad, azt nem értem, miért nem lehet többet tenni értük? A nevelőszülői díjat miért nem kaphatja meg a szülő? Talán fizethetne egy kicsi albérleti szobát vagy nem tudom...azt tudom, nem olyan egyszerű segíteni, ahogyan azt sokszor elképzeljük. Mégis, én úgy gondolom, aki elviszi ebbe az óvodába a gyermekét, nem alkoholista és nem egy nemtörődöm szülő! Nem tudom a megoldást, de ha ott ülnék, ahol nem ülök, akkor kitalálnám....
A cikket írta: MindenHatÓ
Hozzászólások
időrendi sorrend
S ha igaz, akkor bizony akiknek vannak kisebb gyerekeik és nélkülözhető ruhadarabok, cipők, stb. bizony, csak küldjék el oda, ne fázzanak az ártatlan gyerekek, mert azok nem felelősek szüleikért sem, még ha azok valmit nem jól csináltak, akkor is, hogy ide jutottak.
Ma pedig igazán nagyon könnyen odjuthat bár ki, mert sokan lakásban lakva lassan nem tudják fizetni a költségeket... s mi következik ebből, ha sokáig tart ez a lehetetlen állapot?
Erről nagyon sok minden jut az ember eszébe, de a megoldást azoknak, ott Fönn, akik a bársonyszékben ülnek, ott kellene kitalálniuk. S nem korabeli bűnösöket keresni, hanem a mostani elszegényesedést sürgősen megoldaniuk kellene. Nem csak rendeleteket kell alkotni, hanem előbb azok alapjait megteremteni.
Állítom, mivel már akkkor is éltem, s nem is csecsemőként, közvetlenül a háború után az ilyen gondokkal sokkal hamarabb megküzdöttek, mint ahogyan most kezelik a szegénység-elszegényesedés gondjait.
Lassan az ország fele már szegény-sorsú, akik csak épp hogy esznek valamit, de közülük is nagyon sokan nem laknak jól.
Ugyanakkor, amikor nagyon sokan gazdagságban, pompában élnek, évente nem egyszer a legdrágább külföldi nyaralóban pihenik ki a nem hiszem, hogy nehéz munka fáradalmait. S azoknk kellene mégjobb körülményeket teremteni, hanem fordítva.
Szégyen, hogy ilyen szegénysorsba kerülhet egy ország, ahol 20-egynéhány éve még szinte még a jólét volt jellemző. Nem folytatom, mert magyarázni mindent meg lehet! De cselekedet kellene!
Válasz erre: MindenHatÓ
Vagyis akkor ha az autómba lakunk, akkor az rendben van. Vagy ha eszkábálok egy tetőt valahova :-)) Na, ez már csak kötekedés..., értelek én. Csak nem értek egyet. Nem veled, a törvényekkel. De ezt tudod :-))
Én is több mondatodba beleköthetnék, --de nem teszem--, mint ahogy te is kapaszkodót keresel a cikk sorai között. Egyetlen esetben fordult elő ( a cikk szerint az ominózus eset, amikor nem akarták elszakítani a családtagokat egymástól, és még nem is nyert bizonyosságot a tény, hogy a vidéki házukba visszaköltözhetnek-e,.. és ha nem, akkor miért nem). És az étkezésük, tisztálkodásuk megoldott volt az intézménybe való bejárással. Ez idő alatt gondolom a családgondozó közvetlenül figyelemmel tudta követni az életüket és adott esetben tudott segíteni a néhány hónap alatt, mert csak ennyit töltöttek ott.
Nem akarlak elkeseríteni, de juttattunk sok családot szívességi lakáshasználóként lakhatáshoz, csak rendben kellett volna tartani cserébe a környezetüket. Még a kertben a szükséges zöldségfélét is megtermelhették volna, jószágot is tarthattak volna. De amikor nagyon lelakták az épületet és felhalmozták az adósságot, akkor továbbálltak.
Válasz erre: nárcisz
Nagyon érdekesen gondolod,...és én se akarok ezen vitatkozni.
De azt a kisgyereket semmiképpen nem nevezném hajléktalannak, "aki délután négytől nem kap otthon enni". Hajléktalan az, akinek nincsen tető a feje fölött.
Válasz erre: MindenHatÓ
Hogy én mit gondolok...és mi az igazság, ahogy írtad, a sorok között van. Én nem neveznék egy Ladát még lakhatásra alkalmas helyiségnek. És ott töltötték a nyarat....szerintem jobb,ha nem megyünk ebbe bele, én úgy gondolom ezek a gyerekek akkor is hajléktalanok, ha van hol aludni...aki délután négytől nem kap otthon enni, azt te minek nevezed? Ez a nyilatkozat olyan "gyorsan magyarázzuk meg az egyik kolléga jó szándékkal elindított lavináját."
És mellesleg pont azért gondolom, hogy "titokban" működik és igaz, mert ők is tudják, ha egy igazi összetartó családról van szó, még így is jobb, mint elválasztva a szülőktől. De ez már új cikk lassan. És természetesen csak egy vélemény...én mindig magamat gondolom bele ezekbe a helyzetekbe. Én nem adnám őket semmilyen körülmények között!! SOHA!! És sajnos tudom, vannak utcán hozzám hasonlóak, nem alkoholista, nem buta, nem munkakerülő....csak szerencsétlen. Erre szeretném egyszer felhívni a figyelmet. Mert nem sok híja volt, hogy odakerüljek, kerüljünk mi is! Nem a sorozatban leírtak miatt, még előtte...mert nem érdekelt senkit! Csak akkor lettünk érdekesek, mikor már nem kellett volna!! Az éremnek két oldala van, te az egyiken, én a másikon. :-)))
De azt a kisgyereket semmiképpen nem nevezném hajléktalannak, "aki délután négytől nem kap otthon enni". Hajléktalan az, akinek nincsen tető a feje fölött.
Válasz erre: nárcisz
Szia Mindenható,...elolvastam a Zsizsik által említett cikket.
A sorok közé lehet sok mindent belemagyrázni, de az említett pici intézmény a 40 kisgyerekkel nem hajléktalan oviként működik. Lehet, hogy egyesek annak veszik, mert a 2005 óta a Lelkészképző főiskola néhány termében és szociális helyiségében működik a mini intézmény, mert a Józsefvárosban élő "szegény családok nem tudták a megfelelő intézménybe íratni a gyerekeiket".
Ezek a családok nem hajléktalanok, hanem szükséglakásban, albérletben, szívességi lakáshasználóként élő családok, valamint "lakhatásra még éppen alkalmas gazdátlan helyiségben (átmenetileg) meghúzták magukat és bejártak az intézménybe étkezni, mosni és tisztálkodni".
Az állami normatíva ilyen esetben természetesen kevés, ezért kértek segítséget magánszemélyektől. Hiszen az idejáró kicsik szülei az elemi dolgokat se tudják biztosítani.
Azt meg ugye nem gondolod komolyan, hogy ilyesmi titokban működne, ahol kisgyerekek ellátása a tét ? ?
És mellesleg pont azért gondolom, hogy "titokban" működik és igaz, mert ők is tudják, ha egy igazi összetartó családról van szó, még így is jobb, mint elválasztva a szülőktől. De ez már új cikk lassan. És természetesen csak egy vélemény...én mindig magamat gondolom bele ezekbe a helyzetekbe. Én nem adnám őket semmilyen körülmények között!! SOHA!! És sajnos tudom, vannak utcán hozzám hasonlóak, nem alkoholista, nem buta, nem munkakerülő....csak szerencsétlen. Erre szeretném egyszer felhívni a figyelmet. Mert nem sok híja volt, hogy odakerüljek, kerüljünk mi is! Nem a sorozatban leírtak miatt, még előtte...mert nem érdekelt senkit! Csak akkor lettünk érdekesek, mikor már nem kellett volna!! Az éremnek két oldala van, te az egyiken, én a másikon. :-)))
Válasz erre: MindenHatÓ
Ha a Zsizsik linkjét elolvasod, rájössz létezik az ovi. Bár egyértelmű számomra, próbálják a hivatalos közegek elől titkolni....már azt,hogy valóban hajléktalanok a gyerekek. De ha a sorok között olvasol...
A sorok közé lehet sok mindent belemagyrázni, de az említett pici intézmény a 40 kisgyerekkel nem hajléktalan oviként működik. Lehet, hogy egyesek annak veszik, mert a 2005 óta a Lelkészképző főiskola néhány termében és szociális helyiségében működik a mini intézmény, mert a Józsefvárosban élő "szegény családok nem tudták a megfelelő intézménybe íratni a gyerekeiket".
Ezek a családok nem hajléktalanok, hanem szükséglakásban, albérletben, szívességi lakáshasználóként élő családok, valamint "lakhatásra még éppen alkalmas gazdátlan helyiségben (átmenetileg) meghúzták magukat és bejártak az intézménybe étkezni, mosni és tisztálkodni".
Az állami normatíva ilyen esetben természetesen kevés, ezért kértek segítséget magánszemélyektől. Hiszen az idejáró kicsik szülei az elemi dolgokat se tudják biztosítani.
Azt meg ugye nem gondolod komolyan, hogy ilyesmi titokban működne, ahol kisgyerekek ellátása a tét ? ?
Válasz erre: nárcisz
Szia Mindenható,...mindannyiunknak vannak kötelességei, többen többet tudunk tenni egy ügy érdekében. A törvények betartása pedig itt is kötelező.
Ha hajléktalan családról szerzünk tudomást, vagy felügyelet nélkül maradt kiskorúról, azt jelentenünk kell a területileg illetékes hivatalnak, vagy szolgálatnak. Ezután ők megteszik a szükséges intézkedéseket.
A hajléktalan ovit nem hiszem el,...a hatóság nem engedhet működni ilyen intézményt, ahol a gyerekeknek csak a nappali ellátása van biztosítva.
Megértelek és tudom, hogy te akkor nagyon nehéz helyzetbe kerültél önhibádon kívül. És azt is tudom, hogy nem a megfelelő segítséget kaptad.
A szociális hálóban lévő pénz azonban arra is kevés, hogy a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokat finanszírozza, nemhogy családok felhalmozott adósságait rendezze. Van ugyan adósságkezelés, amely segít a kisebb tartozások (pl. villany, víz, gázszámla) kifizetésében.
De...azt is hidd el, hogy sok évig gondozunk és segítünk családokat, amíg végül arra kerül a sor, hogy kiemelik a kiskorút a családból. Hiszen minden család egyedi,...van akinek hiába adnál pénzt, nem a gyermekére és az adósságaira költené, hanem a saját élvezeti cikkeire. Pedig önmagukért és gyermekeikért felelős felnőttek...
Válasz erre: MindenHatÓ
Pontosan ezt a választ vártam tőled, hiszen ezt emlegetik mindig, a gyermekek jogai stb...akkor hogy lehet ez? Mellesleg megjegyzem saját szememmel láttam néhány éve hajléktalan családot, gyerekestől...csak ha az ovi létezik, akkor ugye újra felmerül a kérdés, mit csinál a gyámügy? Igen, tudom, a nevelőszülői díj kinek és miért jár, csak sok esetben amikor elveszik a gyerekeket, ugyanazzal a pénzzel a saját családjában is maradhatna, csak erre céloztam. De ezt már megírtam. Ha akkor nekem segítenek, nem kell Londonba mennem, de ahogy elmentem, egyből megjelentek...tudod.
A cikkemmel pedig csak arra szeretnék választ kapni, létezik-e ez az ovi? Hátha olvassa majd valaki, aki tudja.
Ha hajléktalan családról szerzünk tudomást, vagy felügyelet nélkül maradt kiskorúról, azt jelentenünk kell a területileg illetékes hivatalnak, vagy szolgálatnak. Ezután ők megteszik a szükséges intézkedéseket.
A hajléktalan ovit nem hiszem el,...a hatóság nem engedhet működni ilyen intézményt, ahol a gyerekeknek csak a nappali ellátása van biztosítva.
Megértelek és tudom, hogy te akkor nagyon nehéz helyzetbe kerültél önhibádon kívül. És azt is tudom, hogy nem a megfelelő segítséget kaptad.
A szociális hálóban lévő pénz azonban arra is kevés, hogy a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokat finanszírozza, nemhogy családok felhalmozott adósságait rendezze. Van ugyan adósságkezelés, amely segít a kisebb tartozások (pl. villany, víz, gázszámla) kifizetésében.
De...azt is hidd el, hogy sok évig gondozunk és segítünk családokat, amíg végül arra kerül a sor, hogy kiemelik a kiskorút a családból. Hiszen minden család egyedi,...van akinek hiába adnál pénzt, nem a gyermekére és az adósságaira költené, hanem a saját élvezeti cikkeire. Pedig önmagukért és gyermekeikért felelős felnőttek...
Válasz erre: MindenHatÓ
Kedves Zsizsik!
Igazad van. A baj az, hogy a gyámügy egy kalap alá veszi azokat, akik már megtanultak halászni (csak nincs a közelükben tó) azokkal, akik csak a halat várják. Javaslom olvasd el a cikkeimet a témában.
Köszönöm a linket, én pedig azt olvasom most el.
Köszi, üdv: Zsizsik
Megtaláltam az "eredeti" szöveget és elolvastam a Zsizsik által küldött linket is. Én nem lettem nyugodtabb, a jelenség létezik...
Válasz erre: Divi Éva
Szia MindenHatÓ !
Nagyon megindító amit leírtál. A gyerekeimet én sem adtam és adnám soha semmi pénzért. Ilyenkor eszembe jut, hogy mennyi laktanyát bezártak, és hagytak az enyészetnek, holott ha akár felügyelettel is ilyen szülőknek adták volna oda, talán megőrizték volna az állagát, és a gyerekek is rendesebb helyen nőhettek volna fel. Hiába ez az én ötletem csak, mert a nagyok elherdálnak mindent!! Sok olyan csempészet árut is megsemmisítenek, amelyeket az ilyen sorsú emberek tudnának használni. A kormány és a rendszer elvon a dolgozóktól mindent, és felhánytorgatja, hogy nem viszi a szülő üdülni a gyerekét, pedig a szerencsétlen örül, ha lakást és kaját a minimálisat adhatja a gyerekének, családjának. Ezek a gyerekek is örülnek a más által levetett, széttaposott ruháknak, cipőknek is, mert Nekik ilyenre sem telik! Szomorú. Néha az az érzésem a háború utáni országban élek. Üdv Éva.
Válasz erre: Pinokkió
Érdekes az írás is és amit írtak a lányok hozzá az is...
Nem tudom..., én is megoldanám, de sok 100000 ilyen probléma van és mindegyiket meg kellene oldani. Úgy már fent is nehéz:-(
Üdv,
Pinokkió
Válasz erre: Zsizsik
Sziasztok!
Azért nem szabad mindent rögtön úgy elhinni, ahogy van. A pontosítás kedvéért, hogy ne éljünk "félhomályban", az érdeklődők olvassák el Iványi Gábor válaszát:
http://nepszava.com/2011/04/magyarorszag/ivanyi-gabor-a-szegenysorsu-gyerekekrol.html
-személyes apró véleményem, bár erről napokat lehetne 5letelni, vitázni, szakmázni. A gyermekvédelem/szociális háló egy darázsfészek, sok -előre elnézést- "szocimaradvánnyal". Szerintem semmin nem változtatna, ha bármilyen nevelőszülői díjat, vagy egyebet odaadnának a rászorulóknak, -több szempontból nem lenne helyes-, de a legfontosabb, hogy az embereknek nem halat kell a kezükbe adni, hanem meg kell tanítani halászni. Amíg csak pénzzel tömködik a lyukakat, addig ez csak egy állandó körforgás lesz, kiút nélkül.-
Üdv: Zsizsik
Igazad van. A baj az, hogy a gyámügy egy kalap alá veszi azokat, akik már megtanultak halászni (csak nincs a közelükben tó) azokkal, akik csak a halat várják. Javaslom olvasd el a cikkeimet a témában.
Köszönöm a linket, én pedig azt olvasom most el.
Válasz erre: nárcisz
Nem tudom, hogy létezik-e a nevezett ovi, de számomra ez elképzelhetetlen kedves MindenHatÓ.
Én is megkaptam ezt körlevélként régebben és hasonlóan megdöbbentem. Annál is inkább, mert én 12 évet Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgoztam.
Nem hagyhattunk volna gyermeket veszélynek kitéve. Milyen lehet az óvodán kívüli élete az ilyen kisgyereknek, hogyan gondozza őt egy hajléktalan szülő? Az kevés, hogy szereti,...de milyen ellátást kap?...éjjel papírdobozban alszik? Hiszen minden gyermeknek joga van normális körülmények között élni és az életkorának megfelelő ápolást és gondozást kapni.
A nevelőszülői díjat nem kaphatja meg törvény szerint az ilyen szülő, azért ez igazságtalan lenne. Ezt kihasználva mások is jogot formálnának erre. Hiszen minden szülő kötelessége gondoskodni a gyerekéről.
Ha ebben korlátozott, akkor még mindig ott van az anyaszálló, vagy a családotthon, esetleg a nevelőszülői hálózat. Ez a szociális rendszer azért működik, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű gyerekeknek és családoknak.
Szeretettel üdvözöllek, Jolcsi
A cikkemmel pedig csak arra szeretnék választ kapni, létezik-e ez az ovi? Hátha olvassa majd valaki, aki tudja.
Nem tudom..., én is megoldanám, de sok 100000 ilyen probléma van és mindegyiket meg kellene oldani. Úgy már fent is nehéz:-(
Üdv,
Pinokkió
Én is megkaptam ezt körlevélként régebben és hasonlóan megdöbbentem. Annál is inkább, mert én 12 évet Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgoztam.
Nem hagyhattunk volna gyermeket veszélynek kitéve. Milyen lehet az óvodán kívüli élete az ilyen kisgyereknek, hogyan gondozza őt egy hajléktalan szülő? Az kevés, hogy szereti,...de milyen ellátást kap?...éjjel papírdobozban alszik? Hiszen minden gyermeknek joga van normális körülmények között élni és az életkorának megfelelő ápolást és gondozást kapni.
A nevelőszülői díjat nem kaphatja meg törvény szerint az ilyen szülő, azért ez igazságtalan lenne. Ezt kihasználva mások is jogot formálnának erre. Hiszen minden szülő kötelessége gondoskodni a gyerekéről.
Ha ebben korlátozott, akkor még mindig ott van az anyaszálló, vagy a családotthon, esetleg a nevelőszülői hálózat. Ez a szociális rendszer azért működik, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű gyerekeknek és családoknak.
Szeretettel üdvözöllek, Jolcsi
Azért nem szabad mindent rögtön úgy elhinni, ahogy van. A pontosítás kedvéért, hogy ne éljünk "félhomályban", az érdeklődők olvassák el Iványi Gábor válaszát:
http://nepszava.com/2011/04/magyarorszag/ivanyi-gabor-a-szegenysorsu-gyerekekrol.html
-személyes apró véleményem, bár erről napokat lehetne 5letelni, vitázni, szakmázni. A gyermekvédelem/szociális háló egy darázsfészek, sok -előre elnézést- "szocimaradvánnyal". Szerintem semmin nem változtatna, ha bármilyen nevelőszülői díjat, vagy egyebet odaadnának a rászorulóknak, -több szempontból nem lenne helyes-, de a legfontosabb, hogy az embereknek nem halat kell a kezükbe adni, hanem meg kell tanítani halászni. Amíg csak pénzzel tömködik a lyukakat, addig ez csak egy állandó körforgás lesz, kiút nélkül.-
Üdv: Zsizsik
Nagyon megindító amit leírtál. A gyerekeimet én sem adtam és adnám soha semmi pénzért. Ilyenkor eszembe jut, hogy mennyi laktanyát bezártak, és hagytak az enyészetnek, holott ha akár felügyelettel is ilyen szülőknek adták volna oda, talán megőrizték volna az állagát, és a gyerekek is rendesebb helyen nőhettek volna fel. Hiába ez az én ötletem csak, mert a nagyok elherdálnak mindent!! Sok olyan csempészet árut is megsemmisítenek, amelyeket az ilyen sorsú emberek tudnának használni. A kormány és a rendszer elvon a dolgozóktól mindent, és felhánytorgatja, hogy nem viszi a szülő üdülni a gyerekét, pedig a szerencsétlen örül, ha lakást és kaját a minimálisat adhatja a gyerekének, családjának. Ezek a gyerekek is örülnek a más által levetett, széttaposott ruháknak, cipőknek is, mert Nekik ilyenre sem telik! Szomorú. Néha az az érzésem a háború utáni országban élek. Üdv Éva.