Éljen a karácsony! 2. rész
2011. december 13. - Látogatók száma: 56
Szép ez az ünnep. Amikor rágondolok csak kellemes emlékek jutnak eszembe. Most ezek közül csemegézek.
Gyerekkoromból folyton az a kép ugrik be, amikor titokban lopkodtuk az unokabátyámmal a fáról a szaloncukrokat. A fenyőfa a leghűvösebb szobában volt, bizonyára azért, hogy ne potyogjanak le róla idő előtt a tűlevelek. Attilával nesztelenül beosontunk - még most is érzem hogyan „sütötte” a talpamat a hideg parketta – óvatosan kivettük a csokival bevont finomságot a papírból, majd ügyesen visszahajtogattuk, törekedve arra, nehogy észrevehető legyen, hogy a fényes papírban már semmi sincs. Aztán amikor apukám is meg akarta dézsmálni már egyet sem talált…
Amikor a fiam pici volt 24-én ebéd után lefektettük aludni, és amíg ő durmolt sietve vittük be a karácsonyfát a nappaliba. Nagy elánnal láttunk hozzá a díszítéséhez, hogy mire felébred ragyogó tekintettel csodálja a csili-vili csodát. Miután befejeztük, felmentem hozzá megpuszilgattam és lecsalogattam a nappaliba. Azt az ártatlan gyermeki tekintetet sohasem fogom elfelejteni, ami a káprázatos fa láttán kiült az arcára…
Később a gyerekek díszítették a fát. Én főzőcskéztem, az apjuk nézte őket. Nem engedtek senkit a fa közelébe csak a végén, amikor a csúcsot kellett felrakni…
Évek óta ugyanaz az alapmenü szenteste. Azt az ételsort csak karácsonykor esszük, de mindig kiegészítem valami újjal, és kihagyok egy régit. A fiam mégis évről évre megjegyzi: - Már megint ezt kell enni? Ilyenkor jót nevetünk: - Mi az, hogy megint? Egy éve etted utoljára!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
Mi kábé szilveszterre megesszük az összes szaloncukrot. Sőt! Mostanában többet veszünk, és az asztalra kitesszük egy kis tálkára, hogy nem dézsmáljuk ami a fán van.
Tisztelt Lizelotte!
A második részénél se tudok mit mondani. Ebben a műfajban Ön nagyon otthon van. Ügyes (ötös)!
Gratulálok!
Bokor
Szia Líz!
Remélem idén is összeülhet a család, ugyanott, ugyanazt enni!
Üdv,
P.
De csak egy új fogás lesz a vacsiban csak! :)
Én tudod melyik szalonszukrot szerettem? Három féle szín volt, fehér, barna és rózsaszín. Úgy ahogy Ailet mondja, biztos ez volt akkor a sláger, vagy a legolcsóbb, arra már nem emlékszem. De jó volt! Újévre nálunk is már csak az üres papírok maradtak...
megdézsmáltuk, ez olyan izgalmas volt!
Éppen most dobtam ki a tavalyi szaloncukrot, megkóstoltam, nem ízlett. Már nem várok csodát. Inkább lemondok róla. :-)
Pussz,
Éva
Szia Liz!
Azok a régi jó Konzum Szaloncukrok!!! hm... én is ledézsmáltam! :)
Nálunk a pasik díszítenek. A gyerek meg a nagyapja. Elszórakoznak vele egész délelőtt :) A menü viszont minden évben más. Csak hogy ne legyen unalmas :)
Üdv:Ailet
A második részénél se tudok mit mondani. Ebben a műfajban Ön nagyon otthon van. Ügyes (ötös)!
Gratulálok!
Bokor
Remélem idén is összeülhet a család, ugyanott, ugyanazt enni!
Üdv,
P.
megdézsmáltuk, ez olyan izgalmas volt!
Éppen most dobtam ki a tavalyi szaloncukrot, megkóstoltam, nem ízlett. Már nem várok csodát. Inkább lemondok róla. :-)
Pussz,
Éva
Azok a régi jó Konzum Szaloncukrok!!! hm... én is ledézsmáltam! :)
Nálunk a pasik díszítenek. A gyerek meg a nagyapja. Elszórakoznak vele egész délelőtt :) A menü viszont minden évben más. Csak hogy ne legyen unalmas :)
Üdv:Ailet