Szóljatok harangok
Látogatók száma: 42
A nándorfehérvári diadal emlékére
Megkondult a harang.
-Dél van papó!-ujjongott a gyerek.
Az öreg rongyos zsebkendővel végigtörölte homlokát.
-Dél van, unokám- mondta. Hát akkor gyere együnk!
Letelepedtek a szérű szélén álló nagy nyárfa árnyékába. Az öreg tarisznyájából előszedte a
délebédre szánt alamizsnát, unokájának katonákat csinált, falatoztak. A harangszó utolsó kongása még ott lógott a fa ágain, amikor a gyerek végre lenyelte első falatját. Kíváncsian nézett nagyapjára.
-Na!?
Az öreg majszolt, mint kinek van erre ideje. Nézte, testéből kérdéssé vált unokáját.
-Mi... na!-kérdezte, amikor szája nyeléstől ürült.
A gyerek a torony felé bökött fejével.
-Azt mondtad ma valami fontosat mesélsz a harangszóról. Valami történelmet.
Nagytatája letette kezéből a bicskát, megtörölte zsírtól fényes ajakát. Pipát vett elő, s a végvári vitézek alapos nyugalmával tömni kezdte. Unokája gyorsan elkapta a gyufát, tüzet adott.
-Szóval az a történelmi mese-szólt halkan papó.
-Az !
Nagyapja füsttől rozsdás bajusza alá dugta pipáját, pöffentett néhányat, aztán könyökére ereszkedett. Unokája törökülésben előtte.
-Emlékszem-kezdte az öreg- úgy emlékszem mintha ma történt volna. Nagy veszedelem fenyegette a magyar hazát akkoriban. Ott állt a török Pannónia szélén, Nándorfehérvár falai alatt. S bizony II. Mehmed török szultán seregei háromszor voltak túlerőben. Hunyadi János igyekezett segíteni, de a török hajóhad elzárta a Dunát, így nem érkeztünk időbe. Aztán jött Kapisztrán, s neki sikerült felszaggatni a Dunára feszített török hajóláncot, elfoglaltuk a Száva-Duna torkolatot. Közben a török mozsárágyúk már a földig morzsolták a vár falait, de Hunyadi néhány ezer keresztes katonával segítségére sietett. Így is nagy volt a szpáhik nyomása, már török zászlók lengtek a várfal roncsain, amikor Hunyadi egyik veteránja Dugovics az ostromlók közé szabdalt, s letörte a félholdas lobogókat.. Így sikerült visszafoglalni a várat.
-S akkor vége lett a török támadásnak?-kérdezte izgatottan a gyerek.
Az öreg mélyet szívott pipájából.
-Még nem egészen- mondta. - Reggel parancsot adott a vezér Hunyadi, s Szilágyival kirohantunk a várból. Szerencsére Kapisztrán hátba támadta őket, így sikerült szétverni seregeiket, futásra kényszeríteni a szpáhikat. Még a híres ágyúikat is hátrahagyták. Eszeveszetten menekültek.
-S ti utánuk! - szállt a harc hevébe az unoka.
A nagypapa bicskája nyeléhez kopogtatta pipáját, hogy kihulljon az üszög.
-Nem hajtottuk őket!-mondta. Mi nem akartunk más országot elfoglalni. Csak a miénket védtük. Leültünk ott egy dombocskán, amikor a pápa írnoka közeledett vezérünkhöz.„Bejegyeztem a nagy győzelmet bölcs hadvezér”-mondta. Emlékszem Hunyadi felállt, átkarolta vállam, s északnyugat felé fordította fejét.„Akkor szóljanak a harangok”-mondta.
A gyerek felugrott.
-És azóta szólnak a harangok! - repdesett, s tapsikolt hozzá.
-Az előtt is szóltak. De ötszázötvenöt éve, minden július huszonkettedikén a nándorfehérvári diadal tiszteletére kongnak.
Az öreg elpakolta az alamizsnát. Keveset ettek . Felemelte a kulacsot.
-Kotlós, már! - szólt, miután keveset ivott. Elmész a forráshoz friss vízért?
-El!-mondta unokája kipirult arccal.
Már kapta is a kulacsot, s ugrálva indult. Néhány lépés után visszafordult.
-Ezt a... történetet elmesélhetem a barátaimnak is?-érdeklődött pozsgás arccal.
Az öreg felállt, a fának döjtött kasza után nyúlt.
-Meséld is el! - mondta.
A fénkő ércesen siklott a kasza száján, majd leeresztette, s unokája után nézett. Az már messze ugrált a többi szérűn segédkező lurkók között.
-És a gyerekeidnek is!-mondta halkan.-Sőt, ami a legfontosabb: az unokáknak is. S akkor a harangok nem kongnak hiába.
A cikket írta: Gyuri
Hozzászólások
időrendi sorrend
Jó volt olvasni az ízes, vidékies stílusban, humorosan megírt igaz történetet.
A gyerekek könnyebben megjegyzik, mint ha történelemkönyvből kellene megtnulniuk a magyarok történetét.
Üdvözlettel: Katalina