újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Kenuzni jó! 2

Látogatók száma: 35

Ipoly-Duna

Második nap reggel: kaja, pakolás, kenuba szállás. Ebben a sorrendben. Idő közben megérkezett a másik kormányos, a túravezető fia és Ajándék a 10 hónapos vizsla. A fiúk vele eveztek, mi öten ültünk egy hajóban. A kormányos, Sanyi bácsi hátul. Aztán az exem, a kislány, a fiam és én elöl! A meredek parton nehezen kerültünk bele a kenuba, a fiam foggal körömmel ragaszkodott a hajóhoz, láttam az arcán a rettegést és az anyai szívem majd megszakadt. Odafordultam, persze nagyon óvatosan, mert a kormányos előtte elsorolta mit ne csináljak. Ez közöttük volt, de a gyerekért megkockáztattam és bele néztem mélyen a szemébe. Mondtam neki fűt, fát, mesét, mire rám koncentrált, addig a többiek is beszálltak. Kicsim egy cseppet még rémüldözött, hiába volt rajta mellény, még nem ismerte a működését, hát félt szegény. Nehéz egy anyának ilyenkor, mert legszívesebben kivittem volna a partra és egy tapodtat sem mozdultam volna, de ha most megfutamodik, sosem fog kenuzni. Igyekeztem a lelkére hatni és teljes volt a siker! Naná, az én fiam! :) Megbízik bennem. Ha azt mondom, nem lesz baj, akkor az úgy lesz! Azért is.
Néhány apró zúgó után rájött aztán, hogy az evező leér, hát nem félt tovább, sőt a kormányosnak néha ki kellett szállnia, hogy tovább lökje a csónakot. (Ezért a szóért viszont kapnék tőle, úgyhogy nem szabad megtudnia. Valahogy rettentő érzékenyek ezek a hajós emberek... :) Tehát kenut.
Szépen csordogáltunk lefelé, folyás irányba, én elöl piszkosul élveztem, úgy eveztem, ahogy akartam, nem láttam hátra, én diktáltam a tempót, hát hogy ne élveztem volna! :) Alkalmazkodjanak hozzám. Ha nem tetszik, majd szólnak! :) Ricskóm megnyugodott, már evezett... ahogy jónak látta, nézelődtünk, kanyarogtunk és valami fenséges volt! Amikor elhaladtunk egy híd alatt, a kormányos felkiáltott, vagy mit csinált és aztán elmagyarázta, hogy ez így szokás. Na ettől kezdve a fiam nem volt rest, állandóan kiabált, ha híd alá értünk. Jól érezte magát és ez volt a cél. De Pannival még itt is civódtak. :( Vitáztak, ki kit fröcskölt le és miért, vitáztak mindenen és én csak nevettem, ahogy az apjuk próbált igazságot tenni.
A másik kenu kissé lemaradt, mert Ajándék becsúszott a vízbe és megúsztatta a kormányos tárcáját, meg a cigijét. Vissza kellett menniük a papírokért. A cigi maradt a vízben.
Aztán beletorkolltunk a Dunába. Óriási volt az Ipolyhoz képest. Wow! Imádtam! Ott rögtön (Szobnál) ki is kötöttünk egy sörre, (már aki, én bort ittam, szigorúan egy decit) a gyerkőcök pancsikoltak a jéghideg vízben, én megmakacsoltam magam. Nekem 22 foknál kezdődik a fürdővíz. Finnyás vagyok, hát istenem. Ez van. Egyetlen nőként, el bírták viselni a kilengéseimet. :) Az a dolguk. Ha már elmentem. Cserébe eveztem, mint a gép. Ennyi telik tőlem. :) Aztán lecsorogtunk Dömösig és ott, ahol egy zászló állt a parton, letáboroztunk. A gyerekek megtámadták a vizet, ami kb 16-18 fokos lehetett én meg ledőltem kicsit, mert kimerültem. Aludni azt nem tudtam, mert a fiam hangjára talán a halottaimból is felkelek, nos ő tett róla, hogy éber legyek. Visítozva, kiabálva, kacagva, néha veszekedve próbálta ki a mellényt. Már tökéletesen tisztában volt vele, hogy akkor sem süllyed el, ha meg sem mozdul. Örülök neki, csak nem tudtam aludni. Köszönöm kicsim.
Ezen az estén meglátogatott minket egy póni. A gazdája kihozta legelni oda és mi jól eltársalogtunk vele, mármint a gazdival. A régi szép időkről. A törit szeretem, mesélt is a helyi kultúráról. A gyerekek meg paciztak. A jószág kicsit vad volt, de szőrén vágtatott vele a Panni. A fiam maradt az etetésnél. Mondom, hogy óvatos a gyerek! :)
Aztán végre rátaláltam a megfelelő helyre, ahol sátort bonthatok. Közel s távol senki, aki horkol, vagy cseveg hajnalig! Most végre jól aludtam!
Harmadik nap: pihenten ébredtem és reggel fürgén pattantunk kenuba! A következő szakasz volt a legnehezebb. Végig szembe szélben eveztünk, azt hittem, megszakadok. Visegrádnál megbámultuk a várjátékokra összegyűlt embereket és aztán szenvedtünk tovább, mert ha nem eveztünk, egy helyben álltunk. Legalább a meleg elviselhető volt a szél miatt. Hm. Az is valami. Viszont a látnivaló mindenért kárpótolt. A vízről valahogy minden más, a hullámlovaglás annyira tetszett, mint a vidámparki hullámvasút!Egyre több volt a nagy hajó, óriási hullámokkal és kissé visszavedlettem gyereknek. Ettől még a két valódi kicsi is elengedte magát. Semmi görcs, csak a tűző nap, a folyó és mi. Persze ropogósra sültem, bár próbáltam védekezni a nap ellen. 50 faktoros krém, 3/4 -es gatya, sapi, napszemüveg, ki sem látszottam belőle, de akkor is megégtem. A gyerekek nem, mert amikor megálltunk, mindig lekentük őket, magamat csak reggel kentem.
Ezen a napon Leányfalun táboroztunk le a part mentén és az exem elmenekült egy pohár sörre, addig a gyerkőcökre én vigyáztam. :) hadd pihenjen...
A túravezetővel nekiálltunk lecsót készíteni, közben jól elcsevegtünk és a gyerekeket leküldtem a vízhez (mellényben) kacsákat etetni. Az etetés egy ideig lekötötte őket, aztán új feladat: Panni, fogj meg egy kacsát vacsira! (persze viccből, mert valahogy le kell kötni őket) A fiam rutinosan legyintett, tudta, hogy nem lehet megfogni őket, de a kislány próbálkozott és úgy fél óra múlva visítva jött fel, hogy ezt a feladatot lehetetlen végrehajtani. :) Hadd szokja. Megnyugtattam egy fagyi ígéretével.
A jól végzett feladatért természetesen megkapták az egy-egy gombócot, mert addigra megérkezett az apjuk és elmentünk sétálni, majd a strandra. Végre én is csobbanhattam egy jót! A víz hőfoka tökéletes, meg is masszíroztattam magam a vízsugárral. A vállam kissé izomlázas volt az evezéstől. Tökéletesre sikerült ez a nap. Fáradtan nyúltunk el a sátrainkban egy kis esti iszogatás után és most is jót aludtam.
Negyedik nap reggel: elfogyott a gáz. Kénytelenek voltunk tüzet rakni, meg fát gyűjteni, hogy enni tudjunk. Bundikenyér teával. Na azért én meglátogattam a közeli kávázót egy jó erős fekete erejéig, fenséges volt. Nyugalom, csend, béke, kávé, cigi. Mi hiányozhat még? Semmi. Ez az igazi élvezet, amikor elfelejted az otthoni gondokat, körülötted a természet lágy öle, madárcsicsergés és bágyadt reggeli napsütés. Megérte eljönni. Életem első kenutúrája nagyon jól sikerült. A fiam is osztja a véleményem, úgyhogy igyekszünk többször elmenni ezután. A túravezető is megszokta már a stílusom, kedvelem az öreget, precíz, óvatos, gyakorlatias ember,bízhatunk benne (bár a gázzal elszámolta magát). Majdnem az egész életét vízen töltötte, tizenéve vezet túrákat, profi az ürge. Sanyi bácsi, a legjobb!
Úgy kilenc felé összecuccoltunk és nekivágtunk az utolsó szakasznak. Azt hittem nem ér meglepetés, de Sanyi bácsi elkápráztatott. Elvitt minket egy olyan mellék ágra, ahol csodának lehettünk részese, mielőtt megérkeztünk volna a Megyeri hídhoz.
Olyan alacsony volt a vízállás, hogy az aljnövényzetet is láttuk, pici halacskák menekültek előlünk, szitakötők tömkelege repdesett a víztükör felett, csend, csak a szél mozgatta az ágakat, csobbanás, egy hal csapott fel, mintha meseországba léptünk volna és én ezt a látványt premier plánból, majdnem a vízen ülve, elsőként szívhattam magamba! Most is megborzongok, annyira magával ragadó volt. Szinte mámorító. Ez itt Magyarország. Az én hazám. Nem mindig kell messzire menni, hogy megrázó ( jó értelemben) élményben legyen részünk. Büszke voltam, talán életemben először, hogy ez itt kicsit az enyém is. Itthon vagyok, és még annyi mindent nem fedeztem fel ebből a világból! Ideje lenne ennek is. Ígérem, megteszem, amint beköszönt újra a nyár, mert kalandozni jó. Megéri a fáradságot! Ezt nem veheti el tőlem senki.

Kép: internet

A cikket írta: Ailet

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Szia Ailet!
Remek kalandjaid vannak. Az is tetszik, ahogy elmeséled őket. Magával ragadó. Majd én is írok egy ilyet. Megihlettél. Bár nekem ki kell találni, de abban jó vagyok;-)
Üdv,
Pinokkió

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Ailet!
Remek kalandjaid vannak. Az is tetszik, ahogy elmeséled őket. Magával ragadó. Majd én is írok egy ilyet. Megihlettél. Bár nekem ki kell találni, de abban jó vagyok;-)
Üdv,
Pinokkió

Kedves Pinokkió!

Most szigorúan nézek rád! Annyiszor elmondtam már, hogy ezek olyan élmények, amit nem lehet csak úgy magunkévá tenni! Át kell élni, hogy igazán ütős legyen. Tudod, puding...
Ahogy elmesélem... hát nem tudom másképp, én így beszélek egyébként. Csak folyik belőlem... sokat dumálok tudom... :) (Amíg bírja a rendszer, addig nem aggódom. Legalább van, aki meghallgat. :)

Ailet :)

megtekintés Válasz erre: Ailet

Kedves Pinokkió!

Most szigorúan nézek rád! Annyiszor elmondtam már, hogy ezek olyan élmények, amit nem lehet csak úgy magunkévá tenni! Át kell élni, hogy igazán ütős legyen. Tudod, puding...
Ahogy elmesélem... hát nem tudom másképp, én így beszélek egyébként. Csak folyik belőlem... sokat dumálok tudom... :) (Amíg bírja a rendszer, addig nem aggódom. Legalább van, aki meghallgat. :)

Ailet :)

Szia Ailet!
Azért is megírom! De el kell olvasnod, és meg kell mondanod, hogy ott voltam-e?! Vagyis, hogy elhitted-é?
Pinokkió

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Ailet!
Azért is megírom! De el kell olvasnod, és meg kell mondanod, hogy ott voltam-e?! Vagyis, hogy elhitted-é?
Pinokkió

:) Pinokkió... pasinak hinni, ha ló legel a sírján... :)

Nos rendben! Vezesd elő és én lecsekkolom! :)

Ailet
Szia Ailet!

Nekem is tetszett a vizikalandod leírása. A legjobban pedig az tetszett, hogy mennyire nyitott vagy, hogy a kisfiad érdekeit tartod fontosabbnak, mint a saját sérelmeid megtorlását az exférjeddel szemben. Ilyen egy igazi édesanya!

Puszi

heleenke

megtekintés Válasz erre: Pinokkió

Szia Ailet!
Azért is megírom! De el kell olvasnod, és meg kell mondanod, hogy ott voltam-e?! Vagyis, hogy elhitted-é?
Pinokkió

Kedves Pinokkió!

Szívrepesve várom a meg nem valósult utazásaidról a leirást. Biztosan nagyon színesen mutatod majd be az elképzelt tájakat, a kalandokat, de el ne áruld a történeted elején, hogy nem valódi utazásról írsz, így sokkal izgalmasabb lesz!

Puszi

heleenke

megtekintés Válasz erre: heleenke

Szia Ailet!

Nekem is tetszett a vizikalandod leírása. A legjobban pedig az tetszett, hogy mennyire nyitott vagy, hogy a kisfiad érdekeit tartod fontosabbnak, mint a saját sérelmeid megtorlását az exférjeddel szemben. Ilyen egy igazi édesanya!

Puszi

heleenke

Szia Heleenke!

A fiam mindenek előtt. Ő a jövő záloga. Nem szeretnék azzal szembesülni néhány év múlva, hogy a szememre veti, miattam rossz a kapcsolata a másik családjával.
Ez persze csak úgy lehetséges, hogy felülemelkedek... (milyen nagy szó) na jó egyszerűen már nem érdekel. Hidegen hagy, mert jól jöttem ki a dologból, egészséges emberként születettem meg abból a régiből.
Köszönöm a kedves szavakat, nagyon jól esik, pláne egy másik sokat megért anyától. :)

Puszi
Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: