A Dunánál
Látogatók száma: 53
A nap hirtelen hagyta el az eget,
Fáradtan bólintott, látott mára eleget.
Utolsó sugarával megsimította a víz tükrét,
Aztán intett egyet, s elhagyta őrhelyét.
Néztem, ahogy lassan kialszik az égi lámpás,
Ahogy elcsendesül a messzi szántás.
Alszanak a fák, lombjuk se zizzen,
Béke van mindenhol, semmi sem pisszen.
Szunnyad a nád, alszik már zajos népe.
Fejét szárnya alá dugta a réce.
Mellettük nem messze hattyú család alszik,
összebújnak, így egyikük sem fázik.
Hirtelen karcos szél fut végig a parton,
s édes borzongás tölti el minden tagom...
Reszketek, mint a sirály a befagyott tó jegén.
Reszketek, mint zokogó nő, búcsúzó kedvese keblén.
Egy árva padon, csavargó keresi álmát,
takarója nincs, testét hideg görcsök rázzák.
Keze meredt, nem moccan egy ideje,
nincs kesztyűje, ami befedje.
Az éj se tart örökké,
lassan elszáll, s válik láthatatlan köddé.
Helyére új nap lép, egy még szebb,
hisz már te nyomorult, nem a földön ébredsz...
Csak a tested az, mi ott maradt a padon,
de a lelked már fönt, az égben vagyon.
Onnan tekintesz le a Dunára,
S emlékszel életed hattyú dalára.
A cikket írta: Heather Bay
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Örülök, hogy ismét írsz nekünk, és nagyon jól!!!
Pussz,
Tündér
Nagyon szép szinte harmadik szemem által tisztán látható a hattyú, érezhető a hideg, "s édes borzongás tölti el minden tagom..."
PEACEtelettel üdv. Black Ice
Nem tartom jónak a címet. Valaki már használta érzésem szerint.
Tamás
Válasz erre:
Először azt hittem, hogy József Attila lépett be hozzánk.
Nem tartom jónak a címet. Valaki már használta érzésem szerint.
Tamás
My
köszönöm a hozzászólásokat, örülök, hogy tetszett a versem nektek! :)
A Dunánál cím nem koppintás, egy pályázatra készült még régebben, aminek ez kellett, hogy legyen a címe!
Egyébként szerrintem rengeteg olyan vers cím van, amit valaki már használt! Nehéz lenne "kivédeni" az ismétlést!
Üdv:
Erika