A Magyar nyelvről

Látogatók száma: 57

Ezt a verset egy pályázatra küldtem..még 2010-ben

Elfeledém, hogy mi az a predikatív
szószerkezet,
a magyar nyelv 1 gyöngyszem, bármilyen a
felekezet,
bár az emberi szó a kristálytiszta nyelvezet,
ezredévünk betűhalmazokat, csodás szavakká
enyvezett.

Azt hiszem a”halotti beszéd”-del
született, vagy kezdődött,
ajkunk idegen nyelvek igája alatt vergődött.

Egy szóból ezernyi értelem nyílik, virágzik,
mizúúú, kiscsávó? Egy tini ma imigyen
sziporkázik!

A szavakban ott a múlt-jövő, s a végtelen
érzelem,
olvasva a sorok között, a míves társasjátékot
keresem.

Boldogsággömb, bánatkeselyű,
léleksziget- sorolhatom?
Ami a szívemből kifelé árad, vissza csak azt
kaphatom!

Szeretem e remek nyelvet, nevelem vele
lelkemet,
kereveten fenekem, fellegek felett kergetem
eszemet,
ha versre éhezem, zsibbadtra ülöm a
fenekemet.

Humor, érzelemszakadék, észkerék,
szemvillanások,
szakadatlanul zúdulnak ránk a nyelvtani
jó tanácsok.

Hasonlatok kiapadhatatlan tárháza a nyelvünk,
mégis egyre kevesebb olvasni szerető embert
lelünk.

Pedig írni kellene mind, akinek nem remeg
a keze,
életünk delén túl is ott a szavakban az ifjú
nyár heve.

Idegen népek garmada formálta, csiszolta
a magyart,
találsz a domb tövében sírokat:
Kunt, esetleg Avart,

Hol Török adta szavait a szánkba, hol Tatár
horda kavart,
azt, hogy nem tudunk beszélni, bizony
keveseket zavart.

Nyelvünk cizellált, de néha nagyon goromba,
az elfajzott beszéd szaporodik, mint eső után
a gomba.

A világháló az „király”, hol van a szép
beszéd öröme?
Még nem késő megtudni, hogy magyarként
a magyar nyelvet töröm-e?

A cikket írta: tasmandobos

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

tasmandobos

Kedves Sorstársaim, Kiket megcsókolt a Múzsa!

Köszönöm a hozzászólásokat. A versem nem nyerhetett, mivel nem a kiírás szerinti verselési formában írtam.. a klasszikus verselési módokról vagy 40 éve tanultunk. Idő meg nem volt,hogy tanulmányozzam.
Szerintem így is megállja a helyét.
Köszönöm Nektek.
Mindenkinek üdv: Taz

katalina

Örülök, ha valaki a magyar nyelvről ír, s azt vallja, hogy védenünk kell. Akik irodalommal, sőt, versírással foglalkozunk, nagyon vigyáznunk kell, ne keverjünk bele idegen szavakat, hiszen szókincsünk olyan bőséges, nem csak párját ritkítja, de páratlanul gazdag!
Nekem szinte fáj, amikor irodalmi alkotásokban találok ma divatos, s leginkább a tinédzser-korúak által használt idegen szavakat, vagy irodalomhoz nem illő csúf szavakat alkalmaznak – azzal a tévhittel, hogy ez divat!
Ne higgyünk benne, hanem óvjuk, védjük édes magyar nyelvünket!
Mivel:

A magyar nyelv az drága kincs,
több olyan, a Földön sincs! (Tőlem!)

Szeretettel: Katalina

Postáska

"Álljunk össze, mint két kicsi LEGO" :):):)
Ez kérem a mai nagy divat :)

"Mondom mi a szitu": Az írás remek.

Postáska

 

Ez tetszett.

Pusz
Juli :))

Florance

Kedves Taz!

Remek a versed, van mondanivalója! Gondolom előkelő helyezésben részesült a pályázaton. Minden időben megállja a helyét, de a mostani divatos "szlengek" világában nagyon is előtérbe kerül!

Gratulálok!

Florance

zsoltne.eva

Szia!

Nagyon tetszik! Látom, a szép magyar nyelv adta lehetőség, a kifejezési mód igénye téged is versre ihletett.

"Nyelvünk cizellált, de néha nagyon goromba,
az elfajzott beszéd szaporodik, mint eső után
a gomba."

Köszönöm.

Éva