A virág

Látogatók száma: 51

Egy gyönyörű szárba szökött nyíló bimbó,
Esővízzel öntik éltetőn, napfénye óvja táplálón.
Széltől védett, óvó helyen nevelődik
Öregek kik féltőn nagyra nevelgetik.

Mikor szirma szépen, színesen kipattan,
Öregek nagy öröme, dicsősége határtalan.
A virág nyílik és illatozik a jó helyen.
A gondoskodást megajándékozza szívesen.

Ifjú sarjak szépen növekednek.
Aztán már csak egy öreg gondoskodik.
Féltett virágának sírva panaszkodik.
A virágok növekednek, hajtanak, szépek.

Új virágok kéredzkednek a fényre,
Bár már nem beszél hozzájuk senki sem,
Azért virulgatnak szépen szelíden.
Új lakók költözködnek a kicsi házba.

A virágot békén hagyják, egyenlőre.
Nem sokat törődnek már vele,
Egyszer csak kivetik a kert szélire.
Ha megmarad jó, ha nem nem bánja már senki.

A virágocskák próbálnak élni.
A szél a derekukat bőszen tépi.
Levelei szakadozva lógnak,
Bizonyságául a nagy zápornak.

A virágocska szenved, küzd,
Labda, cipő mi reá esik, s belerúg.
Virágai satnyák, kicsik, de illatuk,
A környéket még mindig betöltik.

Hetyke legény sétál arra,
Kis virágot leszakajtja,
Kedvesének büszkén adja,
Szerelmének ez a záloga.

A cikket írta: Divi Éva

támogatóink