Álom

Látogatók száma: 59

Minden percben rád gondolok,
úgy hiányzol szerelmem!
Küszködöm a könnyeimmel,
miért nem vagy mellettem?

Álmaimban hozzad bújok,
érzem bőröd illatát,
testünk, lelkünk eggyé olvad,
miénk az egész vilag.

Szemed tüze forrón éget,
vágyunk egyre hevesebb.
Fokozható-e tovább még
a szenvedély! - Nem hiszem!

Libabőrös a homlokom,
kisimul az arcom is.
Mosolyogva átkarollak,
s elpihennek vágyaink.

Ám, de ekkor felébredek,
s a valósag kegyetlen!
Karjaimban a kispárnám
és senki sincs mellettem.

A cikket írta: heleenke

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Györgyi55

Ez is nagyon szép versed! Györgyi

heleenke

párbeszéd

Válasz erre:

Jó lenne, ha mindig ott lenne valaki a kispárna helyett...

Igy van! Jo lenne ! Sokszor nem vesszuk eszre es nem tudjuk igazan ertekelni, hogy milyen az, amiben elunk, csak amikor elveszitjuk, akkor valik ertekesse.

 

Jó lenne, ha mindig ott lenne valaki a kispárna helyett...

Orsolya

Szia Helenke! Akkor jó! Üdv Orsolya

heleenke

párbeszéd

Válasz erre: Orsolya

Helenke! Annyira érezni, hogy boldogtalan vagy, nagyon átjött, de remélem rád talál hamarosan... kívánom neked! Üdv Orsolya

Kedves Orsolya! Ez egy nagyon regen irt versem, ami egy csodalatos, de remenytelen szerelmem idoszakaban szuletett.. Azota mar sok viz lefolyt a Dunan....
heleenke

Orsolya

Helenke! Annyira érezni, hogy boldogtalan vagy, nagyon átjött, de remélem rád talál hamarosan... kívánom neked! Üdv Orsolya