Apám
2010. május 4. - Látogatók száma: 20
Kilencvenben megszülettem és tudom
Te nem akartál.
Nem tudtad elképzelni te leszel a
Szerető apám.
Anyámat már akkor bántottad lelkileg,
A szívem szakad meg helyetted.
Naponta bedobtál pár pohár bort,
És a lelked ettől mindig felvidult.
De miért kellett neked felejtened?
Ahelyett ha inkább becsületed mented.
De így (utólag),kétlem,hogy valaha
Volt is neked.
Gyáva voltál és nem láttál kiutat,
mint ahogy most sem.
Pedig én...segítettem volna rajtad.
(De már késő...)
Hozzászólások
időrendi sorrend
Egy ilyen helyes csinos lányban hogy van ennyi keserüség??Nem ez az első versed amit elolvastam.
ritkaság: valaki a keserű hétköznapokat versben képes elmondani, ez tehetség kérdése, s nálad ebből van bőven szerintem.