Barát, az barát!

Látogatók száma: 59

Ezt a rögtönzött verset egy barátomnak szántam... nem is tudom kinek?

Nyújtsd felém baráti jobbodat,
Hiszen eddig én barátomnak tartottalak,
Csak azt ne mondd, - Én balkezes vagyok,
Én annyira humoros azért nem vagyok.

Elfelejtetted miről beszélgettünk,
A végén egy mozdulattal mindig letöröltél,
Mondtam volna még, ha tovább is hagyod,
De belenyugodtam, jó, ha te nem akarod?

Ha jó kedved volt, akkor rám csörögtél,
De ha rossz, nagy ívben elkerültél,
Nem bírtam sokáig a hallgatásod,
Míg hozzászólásomat meg nem bocsátod.

Egy darabig még hagytad, had őrlődjek,
Megvártad, hogy én is rád csörögjek,
Aztán kezdődött minden elölről,
Gondoltam ilyenkor, még a végén letöröl!

Haragszol-e még rám? - mondtam én ártatlan,
Te megbocsátottál szinte minduntalan,
Nyújtsd felém hát baráti jobbodat,
Hiszen eddig én a barátomnak tartottalak.

A cikket írta: zsoltne.eva

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

zsoltne.eva

Ó de kedves Értékelő!

Megismétlem kérésemet, kérlek fedd fel kilétedet,
Hadd tudjam meg végre kinek köszönhetem,
Azt, hogy e szerényke verssel valaki megihletett.

Pussz,
Éva