Black Ice: Elszálló szuvenír

Látogatók száma: 27

Istenem, ne vágj a vég előtt örökké szavamba,
bocsásd meg neki elhiszi, beszélek magamban.

Istenem, áldásod forrásába nyomd alá fejem,
fulladjak bele alámerülten, és felemelkedem.

Istenem, kiállok eléd mint juhász a számadáson,
birkáid céltalan bolyongását, még most is látom.

Istenem, remélem nem lesz nagy a büntetésem,
visszatoloncolva megint, végtelen küldetésem.

Istenem, szárnyaim nélkül kellene szárnyalnom,
emberi gonoszság taszít, gravitáció vonz a világon.

Istenem, az élet iskoláját itt mindig újra kell járni,
mire minden fontosat szívből tudok, el kell szállni.

Istenem, igazán tisztának minek kibúvót keresni,
ismét felsírni, érkezhetnék talán egyből nevetni.

Istenem, már semmit nem kérek kevés a minden,
lélekvándorlásig, szuvenírt írtam felfelé itt bent…

A cikket írta: Black Ice

támogatóink